Palicska Irén szerkesztő-műsorvezető, újságíró

Apát még aznap éjszaka felkészítettem, hogy szombati első feladata legyen végigjárni Szentes boltjait, és ha kell, vívjon közelharcot a gyerek érdekében.

A Szilveszterünk már kevésbé sikerült jól, „köszönhetően” a petárdázásoknak, és a tűzijátékoknak. Mosolyogva olvasgattam a közösségi oldalon azokat a kiírásokat, hogy hova is dugják a petárdájukat a szórakozni vágyók.

Ne olyanra gondoljanak, mint amit egy éve kaptunk Gergőtől. Akik a kezdetektől követik a rovatot, talán még emlékeznek, hogy mivel lepett meg minket, pontosabban engem a fiunk tavaly ilyenkor

Most éreztem úgy, hogy kell egy szabadnap, amikor pihenhetek, és egyedül lehetek. Az vesse rám az első követ, aki még soha nem gondolt arra, hogy „világgá menjen”, én meg is valósítottam.

Eldúdoltam magamban ezt a kedves karácsonyi dalt, és még mindig emlékszem a szövegére. Szerintem az olvasók közül is mindenki. Télapós, vagy ha valakinek jobban...

Akárhogy is számolom, ez csak 3 szó, és ma töltöttük be a 14. hónapot. Ez alatt az idő alatt megtanultam nem cidrizni és parázni, mert mindenhol azzal találkozom, hogy hagyjuk a gyereket a saját ütemében fejlődni, ne siettessünk semmit!