Az MNB legfrissebb statisztikái szerint májusban még az állampapírok iránti keresletet is lekörözték a befektetési alapok: állampapírokba 26 milliárdot, befektetési alapokba 32 milliárdot tettek a magyar háztartások. Mindeközben nőtt a különbség az ÁKK és az MNB által közölt, lakossági kézben lévő állampapírok adatai között: ezermilliárd forint feletti az az összeg, ami a lakossági állampapírokból nem a háztartásoknál csapódik le.
Nemrégiben a „Jeff Bezos, akitől mára szinte mindenki félti az üzletét” című cikkünkben arról írtunk, hogy nem sok választotta el mostanában az internetes forradalmárt, Jeff Bezost, hogy a világ leggazdagabb embere legyen. Az Amazon.com alapítójának vagyonát most 85 milliárd dollárra becsli a Forbes, amivel a harmadik a világ milliárdosainak listáján. A technológia szerelmese, a Google legelső befektetői között volt és a szenvedélye az űrutazás. Jelenlegi cikkünkben A Portfólió nyomán ismét hírt adunk arról, hogy a lakossági állampapírok tekintélyes része nem a háztortások vagyonát gyarapítja (lásd „Szép csendben új szereplő vásárolja a magyar lakossági állampapírt” című korábbi cikkünket), illetve hogy a legutolsó statisztikák szerint megtört a trend: hosszú idő óta először több pénzt fektettünk befektetési alapokba mint állampapírba.
A lakossági állampapírok negyede nem a lakosság kezében van
Az ÁKK havi szinten közli, hogy mennyi lakossági állampapír fogyott havonta, e szerint május végén a lakossági állampapírokban közel 6250 milliárd forint volt, miközben az MNB által közölt értékpapíradatok szerint a háztartások kezében ebből csak 4543 milliárd forint van. Ez alapján májusban már közel 1704 milliárd volt a különbség.
Érdekes az is, hogy míg az MNB statisztikái szerint a legnagyobb részben lakossági állampapírokat magába foglaló állampapír-kereslet az év első öt hónapjában összesen 363 milliárdot tett ki a háztartásoknál, addig az ÁKK szerint a lakossági állampapírok május végével bezárólag 1046 milliárd forint pozitív értékesítésnél tartottak.
Több fogyott befalapokból, mint állampapírokból
Egy másik érdekességet is találtunk az MNB statisztikáiban, e szerint májusban a lakosság nagyobb keresletet mutatott a befektetési alapok iránt, mint az állampapírok iránt. Az adatok szerint befalapokból több mint 32 milliárdnyi fogyott, míg állampapírokból csupán 26 milliárd. Ha leszámítjuk a márciusi negatív keresleti adatot az állampapíroknál, akkor azt látjuk, hogy 2015 eleje óta most először fordul elő, hogy népszerűbbek voltak a befektetési jegyek az állampapíroknál a háztartások körében.
Az állományi adatok alapján gyakorlatilag kijelenthető, hogy a lakossági állampapírok utóbbi 1-2 évben látott térnyerésének nagy vesztesei egyértelműen a befalapok voltak, ahogy a háztartások állampapír-állománya épült, úgy épült le a befektetési alapok állománya. Ez a trend az utóbbi 1-2 hónapban mintha változást mutatna, a befektetési alapok elkezdték újra növelni részesedésüket az értékpapír-állományon belül, míg az állampapírok növekedési üteme lassulni látszik a háztartásoknál.
