Idén év elején 6000 milliárd forintra duzzadt a lakossági állampapírok állománya, ezzel öt év alatt ötszörösére hízott a népszerű befektetés. Ennek oroszlánrésze a lakosságnál van, de szép csendben egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak az önkormányzatok is, akiket tavaly ilyenkor még észre sem vettünk volna, mára pedig már több száz milliárd forint értékű lakossági állampapír is lehet a kezükben.
Nemrégiben a „A lakosság pénzügyi vagyona megközelíti a GDP 130%-át.” című cikkünkben a lakosság pénzügyi vagyonának gyarapodásáról írtunk. Jelen írásunkból (a Portfólió nyomán) kiderül, hogy lakossági állampapír elsősorban a nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatoknál fordul elő befektetésként, de más, nem magánszemély befektetők kezében is számottevő állomány van.
6000 milliárd forint lakossági állampapírokban
Gyakorlatilag 2012 óta töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a 2012. december végi 986 milliárd forintról tavaly év végére az állomány átlépte az 5200 milliárd forintot, gyakorlatilag tehát ötszöröződött a lakossági állampapírok állománya öt év alatt. Ez a trend idén is minden valószínűséggel folytatódik, a legfrissebb, április végére szóló statisztikák szerint már 6200 milliárd forint közelében járt az állomány.
Csak az elmúlt egy évet nézve a legnépszerűbb konstrukció egyértelműen a KKJ, bár az utóbbi hónapokban az inflációhoz kötött PMÁK iránti kereslet is megnőtt (ez utóbbiban szerepet játszhatott az is, hogy az ÁKK februárban új, csökkentett kamatprémiumú sorozatokkal jött ki, így aki tehette, még a régi, magasabb prémiumon ketyegő papírokból vásárolt be). Bár lakossági állampapírokról beszélünk, tudni lehet, hogy ezeket nemcsak a lakosság, hanem a nonprofit intézmények, a bankok (csak másodpiacon) és az önkormányzatok is tartják, utóbbiak szerepe a lakossági állampapír-vásárlásban észrevehetően meg is nőtt az elmúlt évben.
Szép csendben megjelentek az önkormányzatok
Még akár jogosan is feltehetnék a kérdést, hogy mit keresnek az önkormányzatok a lakossági állampapír-vásárlók között, hiszen az intézményi befektetőknek tiltva van a vásárlás. De ahogyan a nonprofit intézmények, úgy az önkormányzatok is kivételt képeznek a tiltás alól (amelyet egyébként a tőkepiaci törvény szabályoz), így ők bátran vehetnek lakossági állampapírt is, míg például a bankok (másodpiacon vásárolhatnak), alapkezelők, brókercégek, biztosítók vagy nyugdíjpénztárak nem vásárolhatnak. Összegre pontosan nem rendelkezünk nyilvános adatokkal arra vonatkozóan, hogy mekkora lakossági állampapír-állomány van az önkormányzatok kezében. Így közelítő adatként az MNB értékpapír-statisztikáját használtuk, amelyben a teljes állampapír-állomány szerepel szektoronkénti megbontásban. Ebből kiderül, hogy az önkormányzatok 2016 elejéig elenyésző részt képviseltek az állampapír-tulajdonlásban, de 2016 tavaszától jelentős állományi növekedést lehet megfigyelni. A januári 27 milliárd forintnyi állomány április végére 117 milliárd forintra hízott, október-november környékén a 190 milliárdot is megközelítette.
A legfrissebb, márciusra vonatkozó adatok szerint pedig már közel 320 milliárd forintot tartanak államkötvényben az önkormányzatok.
Az önkormányzati lakossági állampapír-vásárlásról megkérdeztük Schmidt Jenőt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökét is, aki megerősítette, hogy a korábbi évek elenyésző önkormányzati keresletét követően most egy erős fellendülés tapasztalható a lakossági állampapírok keresletében. Az okok között egyértelműen az alacsony bankbetéti kamatokat jelölte meg, ezek ugyanis nem fedezik a kiadásokat. Schmidt Jenő tájékoztatása szerint lakossági állampapír elsősorban a nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatoknál fordul elő befektetésként, ezek száma 300 körülire tehető. Közülük becslései szerint mintegy 100 önkormányzat tarthat jelenleg is lakossági állampapírt, de arra számít, hogy a beruházási források kezelése miatt ez a szám a jövőben jelentősen meg fog nőni.
Kik vesznek még lakossági állampapírt?
Ahogy fentebb már említettük, a lakossági befektetőkön kívül több piaci szereplő is hozzájut lakossági állampapírokhoz, így a rendelkezésre álló információkból igyekeztünk megbecsülni, hogy nagyjából milyen arányban veszik ki részüket az egyes piaci szereplők a lakossági papírok piacán. Az MNB és az ÁKK adataira alapozva egyértelműen a lakosság kezében van a legnagyobb, 70-80%-os arányú állomány, ezt követően az általunk „egyéb” kategóriának elnevezett szereplők tarthatják a lakossági állampapírok nagyjából 15%-át. Hogy kik tartoznak ide, pontosan nem lehet tudni, de sejteni lehet, hogy ennek a jelentős része a hazai bankoknál van. A fennmaradó mintegy 10%-on a nonprofit intézmények és az önkormányzatok osztozhatnak, utóbbiak aránya az elmúlt egy évben vált látható mértékűvé.
