Nem egyszerű összeszedni 10 millió forintot, megtartani pedig még nehezebb ebben a mai, volatilis gazdasági környezetben. Szerencsére számos biztonságos befektetés létezik a mai magyar piacon, ez a tőkemennyiség viszont alkalmas lehet arra is, hogy egy megfelelő befektetési portfóliót kialakítsunk és legalább egy részét olyan értékpapírokba fektessük, amelyekkel komolyabb hozampotenciál elérésére van lehetőségünk.
Nemrégiben arról írtunk hogy a nem túl távoli jövőben „Harmadára eshet a lakossági állampapírok kamata” . Jelen cikkünkben arra adunk tanácsokat hogyan alakítsunk ki egy biztonságos befektetési portfóliót.
Pénzpiaci alapok
A pénzpiaci, likviditás alapokra nem érdemes úgy gondolni, mint hatalmas hozampotenciállal rendelkező befektetésre, arra viszont remek lehetőséget nyújtanak, hogy azt a pénzt, amit arra tartogatunk, hogy egy jó beszállási pontot elcsípjünk a tőkepiacon, itt parkolópályán tudjuk tartani, írja a Portfólió.
A pénzpiaci alapok
- hozama ugyanis bár jellemzően elmarad még a bankbetétekétől is,
- kedvező költségszerékezetet (a legtöbb alapnál nincs tranzakciós költség) és likviditást (jellemzően a visszaváltást követő kereskedési napon hozzáférhetünk a befektetett vagyonunkhoz) kínálnak a befektetőknek.
Állampapír
A betéteknél, pénzpiaci eszközöknél lényegesen nagyobb hozamot kínálnak a lakossági állampapírok, egy-egy hosszabb futamidejű sorozat már az infláció ellen is véd. Érdemes a portfóliókban ezeket tőkesúlyként alkalmazni, de csak akkor, ha ehhez a pénzhez rövid időn belül nem nyúlunk hozzá.
Az állampapírok ugyanis tőke- és hozamgarantált befektetésnek számítanak, akkor viszont már lehet rajtuk bukni, ha idő előtt váltjuk vissza a befektetésünket, tehát érdemes velük türelmesen bánni és a portfóliónknak ezt a részét pár évig elfelejteni. Az idő előtti visszaváltás költsége hosszabb állampapírok esetén a papírok névértékére vetített 1%, rövidebb állampapírok esetén 0,5%, viszont a visszaváltás időpontjáig felhalmozott kamatot is megkapjuk, úgyhogy akár hozammal is kiszállhatunk lejárat előtt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, ha elég hosszú ideig tartjuk őket.
Rövid kötvényalapok
A rövid kötvényalapokra érdemes úgy gondolni, mint
- akár egy biztonságos befektetés, ami likvidebb, mint egy lakossági állampapír, az árfolyama viszont ingadozhat és a hozampotenciálja sem olyan jelentős,
- akár a pénzpiaci alapok illikvidebb, viszont magasabb hozampotenciállal rendelkező alternatívája.
Bár a rövid kötvényalapok többnyire nem jelentenek garantált hozamú befektetést, tehát mutathatnak valamekkora árfolyamingadozást, a pénzpiaci alapok után jellemzően ezek produkálják a legalacsonyabb volatilitást az összes befektetési alap-kategória közül. Átlagosan 6 hónap és 3 éves futamidejű állampapírokba, rövidkötvényekbe fektetnek ezek az alapok.
Spekulatív befektetések
Ha van 10 millió forintunk, érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy egy részét kockázatosabb eszközökbe fektetjük, ilyenek például a részvények, viszont ezzel a pénzzel is érdemes, amennyire lehet, óvatosan bánni és diverzifikálni a kitettségünket.
Ha nem szeretnénk azzal kockáztatni, hogy saját magunk spekulálunk egy-egy pozíció egyedi felvételével, egy befektetési alapon keresztül komplett értékpapír-portfóliókat kaphatunk készhez, amelyeket sokszor még egy portfóliómenedzser is kezel.
Rengeteg részvényalap létezik, a hazai indexkövető alapoktól kezdve egészen a távol-keleti aktívan kezelt alapokig, így mindenki ízlése szerint válogathat. Míg a régiós részvényalapok többsége közvetlenül válogatja össze az értékpapírkosarát, a kockázatosabb, niche piacokra fókuszáló alapok többnyire alapok alapjaként működnek – utóbbi befektetési kategória ezért jelentősen drágább lehet.
Számos elemző befektetési tanácsadó és/vagy szakértő van, aki úgy véli, hogy minden befektetésnek legalább egy részét érdemes kifejezetten olcsó, indexkövető alapokba, ETF-ekbe fektetni.
Magyarországon hat darab indexkövető alapot kezelnek, de ezek sem követik tökéletesen a BUX-ot.
Hazánkban a legnépszerűbb befektetések egyébként a részvényalapok körén belül a többnyire aktívan kezelt, megfelelően diverzifikált, régiós vagy nemzetközi részvényekbe fektető alapok.
Ha valamiért irtózunk a részvénypiacoktól, de magas hozamot szeretnénk elérni egy megfelelően diverzifikált értékpapír-kosárral:
- léteznek (jellemzően hosszú kötvényekbe és/vagy rossz hitelminősítésű, de magasabb kamatot fizető) kockázatosabb kötvényalapok is,
- diverzifikált, több szektorbéli kitettséggel is rendelkező árupiaci alapok is,
- hedge fundokhoz hasonló, széles körben diverzifikált abszolút hozamú alapok.
Ingatlan, arany
Érdemes pár szót szólni külön a nem értékpapír-alapú befektetésekről is, hiszen sokan abban látjuk a biztonságot, hogy kézzel fogható a befektetésünk és nem pedig egy pénzintézetre bízzuk rá a vagyonunkat. Két többnyire biztonságosnak gondolt befektetés nevezhető kifejezetten népszerűnek a befektetők körében:
- az ingatlan
- és az arany.
Míg a kibocsátó intézmény esetleges csődjét, vagy az értékpapírokkal való visszaélést valóban el tudjuk kerülni:
- ezeknek a befektetéseknek simán van akkora volatilitása, mint egy kockázatosabb értékpapírnak,
- a tárgyi jelenlét plusz kockázatot is jelenthet, egy aranyrudat ellophatnak, egy ingatlan leéghet, megkárosulhat,
- és bár létezik ezekre az eseményekre biztosítás, ez többletköltséget jelenthet, nem is beszélve az ügyintézés, tárolás, szállításról; ez mind olyan kiadás, amely egy értékpapír esetén nem merül fel.
Érdemes egy pillantást vetni az FHB lakásárindexre:
És az arany árfolyamára is:
Egyik sem nevezhető ezek közül teljesen kockázatmentes befektetésnek, arra viszont tökéletesek, hogy a részvénypiacok hullámzása elől menekülő útvonalat biztosítsanak vagy alternatív hozamtermelő eszközként szerepeljenek a portfólióban.
Tízmillió forintból egyébként nehéz érdemi mennyiségben akár fizikai aranyat, akár egy megfelelő minőségű befektetési ingatlant megvásárolni, hacsak nem veszünk fel jelentős mennyiségű hitelt.
Persze akár egy jó árupiaci alapon, akár egy ingatlanalapon keresztül ezeknek a piacoknak a hozamaiból is részesülhetünk, erről itt írtunk:
2017.03.28 Hogyan válasszak a befektetési alapok között?
Akkor most hogy néz ki egy biztonságos portfólió?
Rengeteg profi befektető javasolja – vagy akár csinálja saját maga – azt, hogy meghatároz magának egy konkrét időtávot és ennek fejében alakítja ki a befektetési stratégiáját.
Ha kifejezetten a biztonságra játszunk, érdemes akkora lakossági állampapír-kitettséget felvenni, hogy a hitelviszonyt megtestesítő papírok kamatai a meghatározott időtáv alatt ki tudják termelni az esetleges tőkepiaci veszteségeket.
Például ha három évre fektetünk be, érdemes a portfóliónk 90%-át egy három éves lejáratú Prémium Magyar Államkötvénybe fektetni, a maradékot pedig például egy olcsó, indexkövető alapban vagy egy aktívan kezelt részvényalapban elhelyezni. Ha hajlandóak vagyunk nap mint nap foglalkozni a pénzünkkel, akár egyedi részvényekkel is játszhatunk, ha nincs beszállási pont, a pénzpiaci- vagy rövid kötvény alapokban tárolhatjuk addig a pénzt. Ha a teljes kitettségünk le is nullázódik, a kötvények kamata kitermelheti a veszteséget.
A kockázatos résznél pedig érdemes a költségek minimalizálására és a kitettségünk diverzifikálására törekedni.
Inkább kész portfóliót szeretnék!
Ha nem szeretnénk azzal bíbelődni, hogy saját magunk állítjuk össze a befektetési portfóliónkat, vannak olyan befektetési alapok, amelyek nemcsak egy kész értékpapír-portfóliót, hanem egy vagyonkezelőt és egy alapkezelési stratégiát is kínálnak mellé. Gyakorlatilag háromféle, megfelelő biztonsági résszel rendelkező alapkezelési stratégia létezik:
1. Abszolút hozamú alapok
Az abszolút hozamú alapok arra törekszenek, hogy piaci környezettől függetlenül pozitív hozamot érjenek el, jellemzően aktív portfóliókezeléssel és előre nem meghatározott értékpapír-eszköztárral teszik ezt a vagyonkezelők. Kevés Magyarországon a klasszikus hedge fund, a magyar abszolút hozamú alapok többnyire úgy működnek, hogy jelentős kötvény- és pénzpiaci túlsúlyt tartanak a portfóliókban, a kisebb, aktívan kezelt portfólióelemekre pedig jelentős tőkeáttételt vesznek fel.
Az abszolút hozamú alapok többsége persze viszonylag kockázatos, egyes alapoknál előfordulhat, hogy a célkitűzés ellenére nem sikerül tartósan pozitív hozamot elérni.
2. Tőkevédett alapok
A többnyire zártvégű (vagyis futamidőhöz kötött, illikvid), tőkevédett alapok színes befektetési palettát kínálnak, hiszen az alapok kezelési szabályzatainak megfelelően bármilyen értékpapírt, befektetési eszközt vehetnek. Mindössze annyiban hasonlítanak, hogy befektetési politikájukban arra törekszenek, hogy az ügyfél kezdeti tőkéjét visszafizetik.
A tőkevédelmet a befektetések hozamából fedezik ezek az alapok: jellemzően a fenti befektetési elv szerint rakják össze a portfóliójukat, vagyis jelentős kötvénytúlsúlyt vesznek fel és a portfólió kisebb részével játszanak. Ebből következően az elérhető hozamot alapvetően a kötvények határozzák meg (vagyis kisebb kockázat – kisebb hozam).
3. Vegyes alapok
A vegyes alapokat nehéz egy kalap alá vonni, mivel széles körben válogathatnak a befektetési instrumentumok közt, fektethetnek kötvénybe és részvénybe, de más alapokba, ingatlanokba, árupiaci befektetésekbe is. A BAMOSZ három csoportot különböztet meg az alapok portfólióiban található értékpapír-súlyok alapján:
- az óvatos (kötvénytúlsúlyos) alapok 65%-ban kötvényekbe és maximum 20%-ban nem részvénytípusú eszközökbe fektetnek,
- a kiegyensúlyozott alapok 65-35%-ban kötvényekbe és maximum 40%-ban nem részvénytípusú eszközökbe fektetnek,
- a dinamikus alapoknál a nem kötvénytípusú eszközök súlya meghaladhatja a 65%-ot, a nem részvénytípusú eszközök kategóriánként 40%-ot tehetnek ki legfeljebb.
Ha ezek közül az alapok közül választunk, érdemes körültekintően válogatni az esetleges költségduplikáció miatt, számos olyan alap van ugyanis, amely alapok alapjaként működik, vagyis más alapokba fekteti a pénzt. Ebben az esetben pedig az alap, a mögöttes alap (és ezek mögöttes alapjai is) számítanak fel költségeket, amely a hozamunkra nézve kártékony lehet.
Érdemes az alapok kiemelt befektetői információiban (KBI / KIID) és jelentéseiben megvizsgálni az up-front és mögöttes költségeket is és olyan alapokat választani, amelyek a lehető legkevesebb költséget számítják fel.
Emellett, ha a biztonságra játszunk, érdemes inkább az óvatos vegyes alapok közül szemezgetni; persze itt is előfordulhat, hogy mínuszos lesz az egyenlegünk.
