Először fordult elő Magyarországon negatív hozam, ez elsőre elriaszthat egy-két befektetőt, de aki a magasabb hozamot keresi, annak meg kell barátkoznia a kockázattal. Amikor elérik az államadósság kezelésénél a kívánt szintet, vissza fogják vágni az állampapír kamatokat. Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy azoké az alapoké a jövő, ahol a döntést nem az ügyfél, hanem a portfóliómenedzser hozza meg. A vezérigazgató elárulja, szerinte hogyan kellene felvenni a harcot a külföldi versenytársakkal és mikor jöhet a fordulat a népszerű lakossági állampapírok keresletében.
A „Hogyan válasszak a befektetési alapok között?” című cikkünkben arról írtunk, hogy több mint 600 magyar befektetési alap létezik, és ezek mind befektetési politikában, mind az általuk favorizált értékpapírok típusában, mind pedig kockázatvállalásban jelentősen eltérnek egymástól. Jelen cikkünkben a Portfólió nyomán összefoglaljuk Konkoly Miklós véleményét a hazai befektetési piacról.
Most először látunk negatív hozamot Magyarországon, a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy-aukción mínusz 0,01%-os minimális hozam alakult ki.
A Budapest Alapkezelő igazgatója szerint az értékpapír-befektetést nem szabad a pénzpiaci alapokkal vagy a diszkontkincstárjegyekkel azonosítani. Ezek a befektetések nagyon kis palettáját képezik, azon belül is ezek a legkisebb hozampotenciállal bíró termékek – igaz, mégis ezeket kedvelik a legjobban. Velük szemben a részvényalapok és a kockázatosabb, nagyobb hozampotenciálú alapok jelenthetik a megoldást az alacsony hozamkörnyezet okozta problémára.
Mit jelent a nagy külföldi alapkezelők megjelenése a magyar piacon?
Konkoly Miklós szerint ez hazai alapkezelők számára ez nem annyira veszély, sokkal inkább fejlődési lehetőség. Jó okot és lehetőség magyar piaci szereplők számára hogy átgondolják a működésüket. Annyi emberrel dolgoznak, ahánnyal kell? Fókuszált a tevékenységük? Mit tanulhatnak külföldiektől? Miben néznek ki másképp? Nekem mit kell változtatnom? Így tisztában leszek azzal, mit tudok tenni, hogy versenyképesebb legyek, milyen termékeket fejlesszek, milyen munkatársakat vegyek fel.
A hazai alapkezelők számára komoly versenyelőnyt jelent a hazai ügyfélkör ismerete. A külföldi szolgáltatóknak időbe telik majd, míg rájönnek, hogy a más piacokon működő termékek itt is versenyképesek-e, vagy sem.
Ezen kívül fontos a hazai alternatív befektetési lehetőségek ismerete. Minden országban más és más azoknak a befektetéseknek a köre, amelyek alternatívaként megjelenhetnek az értékpapírokkal vagy a befektetési alapokkal szemben. Ha Németországban megkérdezzük, mi a legnépszerűbb befektetés, akkor azt mondják, hogy egyedi értékpapírok, befektetési alapok és az ingatlanok. Senki sem fogja az állampapírt vagy a DKJ-t mondani, mivel ott ez már régóta mínuszos történet. Magyarországon mi volt a legnépszerűbb befektetés az elmúlt három évben? Az állampapír, majd jönnek az ingatlanok és a befektetési alapok. Más tehát egy olyan piacra betörni, ahol a versenytárs a részvények vagy a passzív befektetések, és megint más egy olyan országba, ahol az ingatlan és a Kamatozó KincstárJegy a versenytárs.
Melyek lehetnek a pozitív és negatív irányú befolyásoló tényezők az alapkezelői piacon?
Az egyik ilyen tényező a külföldi alapkezelők jelenléte, az, hogy mennyire nyílik ki a piac. A MiFID 2 véglegesítése még szintén elég nehezen behatárolható, és az is kérdés, ki hogyan próbál majd ennek megfelelni. A harmadik tényező a hozamkörnyezet, de az ingatlanpiaci folyamatokban is történhetnek változások. Korábban minden tízedik, mára már minden harmadik vagy negyedik ügyfélnek van ingatlan a portfóliójában. Ha ez a tendencia megáll vagy visszafordul, akkor az, alapkezelőknek ez növekedést hozhat a kezelt vagyonban.
Korábban a szektor hozzá volt szokva az éves szinten 10-20%-os vagyonbővüléshez, mára a lakossági állampapírok piacán és az ingatlanpiacon látott folyamatok ezt a növekedést jelentősen lelassították. Az is kérdés, mi lesz az állampapírokkal: lesz-e olyan árazás, amely mellett továbbra is vonzóak lesznek, vagy elérik az államadósság kezelésénél a kívánt szintet, és visszavágják az ígért kamatokat.
Az állampapíroknál mikor érkezhet el a fordulat?
Konkoly szerint akkor kezdenek majd veszíteni a népszerűségükből az állampapírok, amikor 1-essel kezdődnek a fix hozamok, ugyanúgy, mint ahogyan azt a pénzpiaci alapoknál és a rövid kötvényalapoknál láthattuk. Nem azért veszik ezeket az eszközöket a megtakarítók, mert ők a magyar államadósságot szeretnék finanszírozni, hanem azért, mert jelenleg 2-essel vagy 3-assal kezdődik a hozam. A változás akár már jövőre megtörténhet, ha a külföldi hozamok és a világ nem fordul nagyot mindeközben.
Mely befektetési alapkategóriák lesznek a legnépszerűbbek az elkövetkező időben?
Azok, ahol a döntés a portfóliómenedzseré. Ezért is ilyen népszerűek az abszolút hozamú alapok, mert ebben az esetben nem az ügyfél dönt, hanem a vagyonkezelő. Az abszolút hozamú alapokon keresztül az indirekt részvények aránya emelkedést mutatott az elmúlt években, miközben a részvényalapok súlyában nem történt érdemi változás. A különbség az, hogy míg egy részvényalap portfólióba súlyozása esetén az ügyfélnek kell kimondania a végső szót, egy abszolút hozamú alapnál gyakorlatilag odaadja a pénzét a portfóliómenedzsernek, aki valamilyen stratégia alapján majd kezeli ezt az alapot.
Egyre népszerűbbek az olyan típusú alapok is, amelyek egy-egy kockázati besorolásra adnak portfólióválaszt. Az ügyfél nem arról dönt, hogy mit tesz a portfólióba, hanem hogy melyik portfóliót veszi meg. Természetesen ott az időtáv kérdése is, egy abszolút hozamú alapot például nem szerencsés rövid időre venni.
A magyarok többsége nem hosszú távon gondolkodik, amikor befektetésekről van szó…
Előfordul, hogy az ügyfél azt mondja magáról, hogy nem fektet be hosszú távon, de a befektetésekhez való hozzáállása alapján nagyon is hosszú távú befektető. Például, amikor azt állítja magáról, hogy rövid távú befektető, de a befektetései között egy három hónapos betét 10 év alatt már 77-szer megfordult, és 10 éve is azt mondta, hogy nem fektetné be hosszú távra, hiszen bármikor szüksége lehet rá.
Természetesen az egy nehezebb beszélgetés, amikor arra próbálunk rájönni, hogy valójában mi kell az ügyfélnek, és nem a könnyebb utat választjuk és ráhagyjuk, mondja Konkoly Miklós.
Lehet itt jogalkotás, jogalkalmazás, de amíg nincs meg a befektetési tanácsadás kultúrája, és nincs meg azoknak az embereknek a bátorsága, akik ott ülnek, addig ne a magyar megtakarítókat kárhoztassuk a rövidtávú gondolkodásért, véli.
A befektetési tanácsadás során nem az a feladat, hogy részvény- vagy abszolút hozamú alapokat adjanak el, hanem hogy a megfelelő gondolkodáshoz segítsék a megtakarítókat. Külföldön ez a gondolkodásmód megvan, és nem azért, mert ott okosabbak az emberek, hanem azért, mert máshogy gondolkodnak. Idő, tanulás, tanítás és beszélgetés, ezt kell csinálni, mondja Konkoly Miklós, aki nem hisz abban, hogy 5-10 év múlva mindenki robot tanácsadó segítségével fog portfóliót építeni, mert az nem tanít meg gondolkodni, sőt.
