Több mint 600 magyar befektetési alap létezik, és ezek mind befektetési politikában, mind az általuk favorizált értékpapírok típusában, mind pedig kockázatvállalásban jelentősen eltérnek egymástól. Szerencsére a fentiek alapján nagyjából kategorizálhatóak, összeszedtük, hogy melyik alap befektetési jegyeit milyen célra érdemes megvenni, illetve mire kell odafigyelnünk, ha egy adott alapkategóriába be akarunk fektetni.
A „Miért befektetői paradicsom Magyarország?” című cikkünkben a francia Societé Generale (SocGen) bank szakemberei budapesti látogatásuk tapasztalatairól adtunk közre egy összefoglalót, leírtuk, miért lett mostanra Magyarország a befektetők elsőszámú menedéke a régióban. Jelen cikkünkben abban szeretnénk segíteni, hogy hogyan válasszunk befektetési alapot a zavarba ejtően széles választékból.
Miért pont alapba fektessünk?
Egy befektetési alap kiváló lehetőséget ad a befektetéseink kockázatainak megosztására, hiszen a legtöbb alap egy komplett eszközportfóliót ad a kezünkbe, sok esetben ráadásul egy profi portfóliómenedzsert is kapunk, aki legjobb belátása szerint kezeli is a vagyonunkat, írja a Portfólió.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) 606 Magyarországon kezelt alapot tart nyilván, ezen felül létezik még számos, többnyire unit-linked életbiztosításokhoz elérő, úgynevezett eszközalap is.
Pénzpiaci alapok
A pénzpiaci alapok célja jellemzően az, hogy a bankbetétek kamatát teljesíteni tudják amellett, hogy likviditást is biztosítanak az ügyfélnek. Elsősorban bankbetétekbe, rövidkötvényekbe fektetnek, így a jelenlegi kamatkörnyezetben nem tudnak kiemelkedő hozamot elérni, de nem is kell amiatt aggódnunk, hogy egyik napról a másikra a pénzünk értéke lenullázódik.
Olyan befektetőknek ajánlottak ezek, akik
- könnyű hozzáférhetőséget keresnek, tehát olyan pénzt érdemes ide elhelyezni, amely akár holnap kellhet,
- irtóznak a piaci kilengésektől és biztonságos befektetést keresnek – egyes alapok tőkevédelmet is kínálnak,
- nem számítanak magas hozamra – a forintos, lakossági pénzpiaci alapok többségének hozama alulmarad a bankbetétekéhez képest, súlyozatlan egyéves átlaghozamuk 0,17%, míg a betéteké az MNB adatai szerint tavaly márciusban 0,82% volt (érdemes megjegyezni, hogy a betétek kamatai előremutató érték, a pénzpiaci alapoké pedig múltbéli hozam).
Érdemes megjegyezni, hogy bár biztonságosak, a jelenlegi környezetben nem jelentenek tökéletes védelmet a pénzpiaci alapok, hiszen nem elég, hogy egyes alapok éves hozama már negatív; a számlavezetési költségekkel és az inflációval korrigálva szinte az összes alap negatív reálhozamot fog produkálni, amíg a jelenlegi inflációs- és kamatkörnyezet fennmarad.
Kötvényalapok
A kötvényalapok többségét a biztonságosabb befektetések közé sorolhatjuk, viszont ezzel a kategóriával is érdemes óvatosan bánni, mivel nem élvezhetjük ugyanazokat a garanciákat, mint amelyek adottak, ha közvetlenül vásárolunk állampapírokat:
- a biztonságosabb, rövid kötvényalapok reálhozamát könnyen elviheti az infláció,
- ha pedig megindul a kamatemelési ciklus Magyarországon, rengeteg olyan (főleg hosszú) kötvényalap lesz, amelynek a nominális hozama is mínuszba fordulhat, mivel a kötvényalapok árfolyamát befolyásolja a kötvények piaci értéke is, nem csak a kamatfizetés.
A BAMOSZ a kötvényalapokat három kategóriára osztja:
- az átlagosan 6 hónap és 3 éves futamidejű kötvényeket tartalmazó rövid kötvényalapokra,
- az átlagosan 3 év feletti futamidejű kötvényeket tartó hosszú kötvényalapokra
- és a szabad futamidejű kötvényalapokban, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs limithez.
Ezen kívül számos alfajjal találkozhatunk az alapján, hogy milyen régióba, állampapírokba vagy vállalati kötvényekbe, illetve milyen devizába fektetnek a kötvényalapok.
Míg egy rövid kötvényalap akár egy pénzpiaci alap likviditásával és biztonságával is lehet egy szinten, egy feltörekvő piaci, high-yield kötvényalap gyakorlatilag semmivel sem kevésbé kockázatos, mint egy spekulatív részvényalap.
A kockázati szintben való eltérés az alábbi ábrán kiválóan látható, ahol megnéztük az 5-5-5, kategóriáján belül legnagyobb kötvényalap egyéves teljesítményét. A folytonos vonallal jelölt rövid kötvényalapok teljesítménye kisebb kilengésekkel, egymástól enyhe eltéréssel halad, míg a kockázatosabb (pontozással jelölt) szabad futamidejű és (szaggatott vonallal jelölt) hosszú kötvényalapok jóval nagyobb volatilitást mutatnak.
Tőkevédett alapok
A többnyire zártvégű (vagyis futamidőhöz kötött, illikvid), tőkevédett alapok színes befektetési palettát kínálnak, hiszen az alapok kezelési szabályzatainak megfelelően bármilyen értékpapírt, befektetési eszközt vehetnek. Mindössze annyiban hasonlítanak, hogy befektetési politikájukban megígérik, hogy részben vagy egészben, az ügyfél kezdeti befektetését visszafizetik.
A tőkevédelmet a befektetések hozamából fedezik ezek az alapok: egy tőkevédett részvényalap például úgy működik, hogy az alap 80-90%-át az alapkezelő fix kamatozású eszközökbe; kötvényekbe, betétekbe fekteti, csak a maradék 20-10%-kal „játszik” a részvénypiacon. Ha például ötéves futamidejű egy ilyen alap és a teljes részvénykitettség lenullázódik, a kötvények hozama kitermeli a piacon elért veszteséget, így az ügyfél befektetésének értéke nem lesz kisebb az alap lejáratakor, mint amennyi pénzt befektetett.
A tőkevédett alapok többnyire olyan befektetőknek ajánlottak, akik
- biztonságos befektetést keresnek,
- a pénzpiaci alapoknál magasabb hozamot akarnak elérni,
- hajlandóak több évre elfelejteni a pénzüket – a zártvégű alapok befektetési jegyeitől határidő előtt ugyanis többnyire csak másodpiacokon (például a tőzsdén) tudunk megszabadulni, jelentős veszteséggel.
A fenti jelenségre például íme pár tőzsdén is forgalmazott, nem csak zártvégű alap BÉT vételi és eladási árfolyama:
Abszolút hozamú alapok
Az abszolút hozamú alapok arra törekszenek, hogy piaci környezettől függetlenül pozitív hozamot érjenek el, jellemzően aktív portfóliókezeléssel teszik ezt a vagyonkezelők. Kevés Magyarországon a klasszikus hedge fund, a magyar abszolút hozamú alapok többnyire úgy működnek, hogy jelentős kötvény- és pénzpiaci túlsúlyt tartanak a portfóliókban, a kisebb, aktívan kezelt portfólióelemekre pedig jelentős tőkeáttételt vesznek fel. Ezért jelentős az átfedés az abszolút hozamú alapok és a származtatott alapok kategóriája között.
Az abszolút hozamú alapok olyan befektetőknek valók, akik
- kényelmes befektetést és aktív vagyonkezelést keresnek,
- nem bazíroznak őrült magas hozamra, de azért a pénzpiaci alapoknál és a rövidkötvény alapoknál magasabb kockázatot hajlandók vállalni,
- nem 1-2 napos befektetési időben gondolkodnak: több olyan alap is van ugyanis, amely például az öt napon belüli visszaváltást szankcionálja, de ahhoz is kellhet idő, hogy az 1-10%-os vételi költséget kitermelje egy adott befektetési alap. Az alapkezelők pedig többnyire hosszútávú, több éves stratégiákban gondolkoznak.
Vegyes alapok
A vegyes alapokat nehéz egy kalap alá vonni, mivel széles körben válogathatnak a befektetési lehetőségek közt, fektethetnek kötvénybe és részvénybe, de más alapokba, ingatlanokba, árupiaci befektetésekbe is. A BAMOSZ három csoportot különböztet meg az alapok portfólióiban található értékpapír-súlyok alapján:
- az óvatos (kötvénytúlsúlyos) alapok 65%-ban kötvényekbe és maximum 20%-ban nem részvénytípusú eszközökbe fektetnek,
- a kiegyensúlyozott alapok 65-35%-ban kötvényekbe és maximum 40%-ban nem részvénytípusú eszközökbe fektetnek,
- a dinamikus alapoknál a nem kötvénytípusú eszközök súlya meghaladhatja a 65%-ot, a nem részvénytípusú eszközök kategóriánként 40%-ot tehetnek ki legfeljebb.
Ha ezek közül az alapok közül választunk, érdemes körültekintően válogatni az esetleges költségduplikáció miatt, számos olyan alap van ugyanis, amely alapok alapjaként működik, vagyis más alapokba fekteti a pénzt. Ebben az esetben pedig az alap, a mögöttes alap (és ezek mögöttes alapjai is) számítanak fel költségeket, amely a hozamunkra nézve kártékony lehet. Érdemes az alapok kiemelt befektetői információiban (KBI / KIID) és jelentéseiben megvizsgálni az up-front és mögöttes költségeket is.
Ingatlanalapok
A rekordalacsony hozamkörnyezet és a bizonytalan világpolitika korában jó befektetés lehet egy ingatlanalap, hiszen az épületek bérbeadásán szerzett bevétel nincs közvetlen összefüggésben az értékpapírpiaci eseményekkel, így akár egy komolyabb piaci vihart is átvészelhetünk egy jó ingatlanbefektetéssel. Az ingatlanalapok többnyire ipari, kereskedelmi ingatlanokba fektetnek, de van Magyarországon egy lakásalap és egy garázsalap is.
Kétféle csoportja van az ingatlanalapoknak:
- a közvetlenül ingatlanok megvásárlásával, fejlesztésével, bérbeadásával, eladásával foglalkozó alapok,
- és a közvetett, jellemzően más ingatlanalapokba, ritkább esetben ingatlankapcsolt részvényekbe fektető alapok.
Persze az ingatlanalapok sem számítanak kockázatmentes befektetésnek: a 2008-as ingatlankrízis alatt például jelentős veszteségeket szenvedtek ezek az alapok részben azért, mert áron alul, gyorsan értékesíteniük kellett a kitettségüket, hogy az ügyfélpénz-kivonásokat fedezni tudják, nem is beszélve arról, hogy részben emiatt az alapok jelentős része átmenetileg illikviddé vált.
Szerencsére, ahogy az alábbi ábra is mutatja, az alapok többsége ma már jelentős likviditási tartalékkal rendelkezik:
Árupiaci alapok
Az árupiaci alapok többnyire más alapokon, ETF-eken keresztül igyekeznek meglovagolni bizonyos árupiaci folyamatokat, hogy konkrétan milyet, az az alapkezelőtől függ. Az árupiac jó alternatíva lehet olyan befektetőknek, akik a részvénypiactól félnek, de hasonló hozampotenciákra vágynak. Létezik aktívan kezelt árupiaci alap is, a piaci szereplők többsége az energiapiac, a nemesfémek, az agrárszektor és az ipari fémek közt diverzifikálja portfólióját.
Részvényalapok
A részvényalapok kifejezetten a
- kockázatkedvelő,
- magas hozamot kereső,
- hosszú távon gondolkodó befektetőknek ajánlottak,
és persze van, aki spekulációs jelleggel, rövidtávon is adja-veszi a befektetési jegyeket.
Rengeteg részvényalap létezik, a hazai indexkövető alapoktól kezdve egészen a távol-keleti aktívan kezelt alapokig, így mindenki ízlése szerint válogathat. Míg a régiós részvényalapok többsége közvetlenül válogatja össze az értékpapírkosarát, a kockázatosabb, niche piacokra fókuszáló alapok többnyire alapok alapjaként működnek – utóbbi befektetési kategória ezért jelentősen drágább lehet.
Hazánkban a legnépszerűbb befektetések a részvényalapok körén belül a többnyire aktívan kezelt, megfelelően diverzifikált, régiós vagy nemzetközi részvényekbe fektető alapok.
