Nagyon pörög az állampapír a lakosság körében. A bankbetétet már régen maga mögé utasította, és most a befektetési alapokat is lekörözte. A kisbefektetők egyszerűen imádják.
2016 első hat hónapjának nettó tranzakciói alapján a magyar háztartások megtakarításainak mértéke 6,5%-al gyarapodott. Az állampapír, a készpénz és az életbiztosítás végzett dobogós helyen. Eddig a befektetési alapok legalább annyira kedveltek voltak, mint az állampírok, ám mostanra ez is megváltozott. Magyarországon az állampapír a sztár.
Szép kamatot kaphatunk, ha lakossági állampapírt vásárolunk
Pörög az állampapír befektetés. A bankok után már a befektetési alapkezelőket is maga mögött tudhatja az állampapír. Augusztusban a háztartások állampapír állománya az MNB adatai alapján elérte a 3857,7 milliárd forintot. Viszonyításként a lekötött bankbetétek állománya nem éri el a 3 ezer milliárd forintot.
A lakossági állampapírok után szép kamatot vághatunk zsebre. A legszerényebb kamat 2%-os bónusz a Féléves Kincstárjegyre és a Kincstári Takarékjegyre jár. A kínálatban azonban találhatunk olyat is, ami hosszú távra szól, a mostani kamatperiódusban 3%-osnál magasabb kamatot fizetnek. Ezek után nem csoda, hogy 2016 első nyolc hónapban a 680 milliárd forintot is meghaladta a háztartások nettó állampapír-vásárlása. Az állampapír állomány a teljes lakossági értékpapír állomány 46%-át teszi ki.
A kisbefektetőket nem érdeklik az egyéb értékpapírok
Míg az állampapír nagyon hasít, addig a többi értékpapír iránt csökken a kereslet. Jelzáloglevélből már csak 4 milliárd forintnyi van a lakosság birtokában, ez év augusztusában körülbelül 8 milliárd forinttal csökkent a náluk lévő állomány. A jelenség egyik oka, hogy volt olyan hitelintézet, amely éppen tíz évvel ezelőtt, a kamatadó bevezetéskor bocsátott ki tíz évre szóló jelzálogleveleket lakossági befektetők számára, és ezek most jártak le. Ám nemsokára változás következhet be, ugyanis sorra indulnak az újabb jelzálogbankok, mivel az MNB meghatározott arányú jelzáloglevél-forrást fog előírni 2017 tavaszától a jelzáloghitelekre.
Csökken a lakosság banki kötvényállománya
Most 240 milliárd forintot is alig éri el a banki kötvények állománya. Az egyéb céges kötvényeké pedig 25 milliárd Ft körül stagnál azóta, hogy az MNB az egyébként értéktelen Quaestor-kötvényeket több mint egy évvel a botrány kitörése óta a gyakorlatban is lenullázta. Befektetési alapokból 2016-ban körülbelül 100 milliárd forintot vontak el a kisbefektetők. A tőkekivonás leginkább a pénzpiaci alapokat érintette, ezek hozama mostanság a nullához közelít. Azonban vannak olyan befektetési alapok, amelyek továbbra is vonzzák a friss megtakarításokat, különösen az ingatlanalapok kedveltek a háztartások körében. 2016 augusztusában a lakosság értékpapírszámláin már több ingatlanalapos, mint pénzpiaci alapos befektetési jegy volt.
A részvényektől is elfordulnak a lakossági befektetők.
Az év első nyolc hónapjában 43 milliárd forintnál is többet vontak ki a hazai tőzsdéről annak ellenére, hogy igazából csak kerestek a papírjaikon. Az NMB adatai szerint a kisbefektetők több mint 45 milliárd forintot biztosítottak a részvényesek számára augusztus végéig. A háztartások birtokában a nyolcadik hónap végén összesen 322 milliárd forintnyi hazai részvény volt, tehát az egész év során igazából stagnált az állomány. A bankrészvényekben kimondottan nem bíznak a kisbefektetők, több mint 24 milliárd forintnyit adtak el 2016-ban, hiába kerestek összesen mintegy 23 milliárd forintot az alig 120 milliárd forintnyi bankpapírjukon.
