11.5 C
Budapest
csütörtök, április 22, 2021

David Cameron Magyarországon

Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron rövid látogatást tett Budapesten 2015. január 7-én.

Friss

Hulladékmentességre törekedsz? Kezdd a kozmetikumaiddal!

Április 22-e a Föld napja. Ilyenkor még inkább fókuszba kerül a környezetvédelem és a zero waste életmód, amely arról a törekvésről szól,...

A tökéletes pár nimbusza megdőlt vagy megerősödött a pandémia alatt?

Tegnap este fejeztem be a Netflix egyik legújabb sorozatát. A címe: The One. Magyarul: A tökéletes pár. Három nap alatt ledaráltam a...

Pandémia 3. hullám – hogy vannak a párok?

Egy évvel ezelőtt az életünk teljesen megváltozott, és most, egy évvel később úgy tűnik, hogy ez a változás egyre stabilabb. Minden jel...

„Büszke vagyok rá, hogy példás elváltak vagyunk”

"Árpi vagyok, 2 éve váltam el a gyerekeim anyjától, Zsuzsától. A kapcsolatunk azóta is nagyon jó, jobban működünk együtt a gyerekek körüli...

Diós? Semmiképp! Mákos? Nincs az a…!

Ha karácsony, akkor családi vita. Lehet az alapja az örökség elosztása, régi sérelmek vagy az év végi idegösszeroppanás. Azonban mind közül a legvéresebb kimenetelűeknek a diósok és a mákosok közti feloldhatatlan ellentétből fakadók.

Kis magyar bejglitörténelem

Fogadok, olvasóink között erősen felülreprezentált azoknak a köre, akiknek határozott elképzelései vannak a karácsonyi desszertválaszték összeállítását illetően. És a bejgli – valószínűsíthetően – egyik szortimentből sem hiányzik. Na de miért pont a bejgli? Egyszerű a válasz, mint oly sok hazai gasztronómiai tradíció, ez az étel is a protestáns hagyománynak és a kalóriamaximalizálásnak köszönheti magyarországi létjogosultságát.


Kép: nosalty.hu

Bejgli? Nyilván. De diós, vagy mákos?

Eleve, az ünnepi édességek fogyasztását a német és skandináv nyelvterületen élő evangélikusoktól örökölte meg a magyarság. Legendák szólnak a reformátor Melanchthon Fülöp teológiai leveleiről, amelyhez felesége stollen receptet mellékelt. Mint ahogyan a németeknél, a magyaroknál is a közös nyelvnek köszönhető, hogy a katolikusok is könnyen átvettek protestáns szokásokat, de a 18-19. századi nemesség – akik között szintén felülreprezentáltak voltak az evangélikusok – is mintát nyújtottak a köznépnek szokásaik tekintetében. Azt már tudjuk, hogy az emberek már a középkorbán készítettek mézeskalácsot. Ezt követően ünnepi kalácsokat sütöttek, majd a süteménytörténeti innovációk hatására megjelentek a gyümölcskenyerek és a kuglófok is. Ez lehetett az útja a bejglinek is az elterjedésre.

Az egyik történet szerint a bejgli a mai Lengyelország területén fekvő Sziléziából származik, ahol a helyi germanizálódott lutheránus vallású szláv népek már a 14. századtól készítették a mákos változatot. Ez terjedt el később az osztrákok között, innen vettük át mi is.

Sokan azonban magyar eredetűnek tartják, a pozsonyi kifli egyfajta leszármazottjának ezt az édességet, diós változatát legalábbis mindenképpen.

Neve germán eredetű, a beugen szó (ejtsd: bojgen) ugyanis azt jelenti, hogy hajlítani, görbíteni. Ez azonban a patkó alakú pozsonyi kiflire utalhat inkább, amit a 16. századtól sütöttek az akkor még német nyelvű többség által lakott városban. A történelmi Magyarország német kisebbsége azóta szabadon terjeszthette szerte ez országban a pozsonyi kifli, azaz a „hajlított” receptjét – tartja a másik feltételezés. Az biztos, hogy a bejgli tányérbeli szárnysegédje, a hókifli hungarikumnak mondható, de a nagytestvér eredetéről a cukrászat-kutatók, az édességtörténészek sincsenek megbizonyosodva.

Ízek, imák, szerelmek

Társadalmunkban sok témában igencsak polarizáltak az emberek. Beszélhetünk faji polarizációról, itt van a pártpolitikai megosztottság, az utóbbi időben Budapesten az autósok és a kerékpárosok között mélyült nagyot a szakadék. Kényelmesebb vizekre evezve, ha már gasztronómia, meg kell említeni a pacal, az akármilyen főzelék és a „káposztás tészta porcukorral” nevezetű konstrukció érdekelt és ellenérdekelt feleinek parttalan vitáit.

Ebbe a sorba minden további nélkül betagozódik a diósok és a mákosok hogy-hogy nem már antagonisztikusnak is nevezhető ellentéte.

A feloldhatatlanság egyértelmű, a mákos-diós vegyesbejgli meg eleve egy halvaszületett ötlet. De mit mondanak a számok? Melyiket szeretik többen?

Teoretikusan, statisztikai és közgazdasági szempontból véve, ha van egy pékünk, aki valamilyen megmásíthatatlan isteni elrendelés következtében csak egy fajta bejglit készíthet, melyiket érné meg neki inkább? A kicsit sem reprezentatív és erősen hevenyészett kutatásunk (értsd: megkérdeztünk pár embert) a következő eredményt hozta: 130 fős mintán a megkérdezettek 53,85%-a, azaz 70 fő vallotta magát diósnak, míg kerek 50%-a mákosnak (a kettős identitások – tehát mindkettőt kedvelők – miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A statisztika torzításának elkerülése végett a „gesztenyés”, a „mogyorós” és egy kirívó esetben a „káposztás” válaszokat nem tudtuk elfogadni.

A bejgliszimpatizánsok megoszlása a vizsgált 130 fős mintán. Grafikon: Perjési Lőrinc

Ez a minta azt mutatja, hogy bár a diósnak nagyobb a támogatottsága, de nincs meggyőző többsége. Kijelenthető, hogy képzeletbeli pékmesterünk bejglibevételei e szerint a statisztika szerint bármely esetben csak a felét tennék ki a kérdéses helyzetben realizálható összbevételének. Szintén megfigyelhető, hogy az összes megkérdezett arányában milyen alacsony a mindkettőt kedvelők száma. Ez betudható akár a kérdésfeltevés milyenségének is, de a kevés duplaszavazat léte határozottan azt mutatja, hogy az emberek nagy része (legalább is) jobban kedveli az egyiket a másiknál.

Ez alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a nagy bejgli-kérdés továbbra is nyitott marad, amely konfliktus legnagyobb vesztesei, mint mindig, ezúttal is a kisebbségek lesznek, azaz a gesztenyések és az alternatív ízesítések kedvelői.

Latest Posts

Hulladékmentességre törekedsz? Kezdd a kozmetikumaiddal!

Április 22-e a Föld napja. Ilyenkor még inkább fókuszba kerül a környezetvédelem és a zero waste életmód, amely arról a törekvésről szól,...

A tökéletes pár nimbusza megdőlt vagy megerősödött a pandémia alatt?

Tegnap este fejeztem be a Netflix egyik legújabb sorozatát. A címe: The One. Magyarul: A tökéletes pár. Három nap alatt ledaráltam a...

Pandémia 3. hullám – hogy vannak a párok?

Egy évvel ezelőtt az életünk teljesen megváltozott, és most, egy évvel később úgy tűnik, hogy ez a változás egyre stabilabb. Minden jel...

„Büszke vagyok rá, hogy példás elváltak vagyunk”

"Árpi vagyok, 2 éve váltam el a gyerekeim anyjától, Zsuzsától. A kapcsolatunk azóta is nagyon jó, jobban működünk együtt a gyerekek körüli...

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

A cukorbetegség világnapja – család és diabétesz

Most, hogy már tudjuk, hogy családunkban is számíthatunk a cukorbetegség megjelenésre, érdemes ismerünk azokat a jeleket, melyek cukorbetegség fennállására utalhatnak.

Munkahelyi szerelem

Egyáltalán nem ritka, hogy munkahelyen jönnek össze párok

Élet-építővé lenni, vagy nem lenni, ez itt a kérdés

Felvirrad a nap, amikortól az addig kedves emberek kiabáló sárkányokká változnak.

Hobbiból hivatás- kicsoda és mit csinál egy VA?

Minden darab a helyére került végül. Ma már tudom, az akkori „irodám” a jelenlegi állásomat jelképezte

Háromnapos munkahetet a középkorúaknak!

A heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint akik ennél több időt töltöttek a munkahelyükön.

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.