11.5 C
Budapest
péntek, július 23, 2021

Őszi napfényben

Hétvégi kirándulás a Duna mentén.

Friss

Nyitottan és ítélkezés mentesen tekint a világra

Nem adja könnyen a gondolatait. Amilyen szenvedéllyel nyit meg másokat, olyan szemérmes, ha saját magáról beszél. Úgy érzi, végre a saját útját...

A szeniorokat is elcsábítja a digitális világ

Egyre inkább a mindennapok részévé válik az internethasználat az idősebbek körében is. A szeniorokra a kapcsolattartási és az önellátási igények teszik a...

A társkeresés labirintusában – társkeresés 40 felett

Igen, negyven fölött is van remény, habár én egy jó párszor feladtam. Nem azért, mert éveim hátralévő részét egyedül szerettem volna tölteni....

Ortopédiai, reumatológiai problémák orvoslása magán egészségbiztosítás útján

Magyarok százezreinek életét keserítik meg a mozgásszervi megbetegedések. Az állami egészségügyi rendszer túlterheltsége, ezzel együtt a várólisták hosszúsága csak tovább tetézik a bajt. Nézzük, milyen...

Diós? Semmiképp! Mákos? Nincs az a…!

Ha karácsony, akkor családi vita. Lehet az alapja az örökség elosztása, régi sérelmek vagy az év végi idegösszeroppanás. Azonban mind közül a legvéresebb kimenetelűeknek a diósok és a mákosok közti feloldhatatlan ellentétből fakadók.

Kis magyar bejglitörténelem

Fogadok, olvasóink között erősen felülreprezentált azoknak a köre, akiknek határozott elképzelései vannak a karácsonyi desszertválaszték összeállítását illetően. És a bejgli – valószínűsíthetően – egyik szortimentből sem hiányzik. Na de miért pont a bejgli? Egyszerű a válasz, mint oly sok hazai gasztronómiai tradíció, ez az étel is a protestáns hagyománynak és a kalóriamaximalizálásnak köszönheti magyarországi létjogosultságát.


Kép: nosalty.hu

Bejgli? Nyilván. De diós, vagy mákos?

Eleve, az ünnepi édességek fogyasztását a német és skandináv nyelvterületen élő evangélikusoktól örökölte meg a magyarság. Legendák szólnak a reformátor Melanchthon Fülöp teológiai leveleiről, amelyhez felesége stollen receptet mellékelt. Mint ahogyan a németeknél, a magyaroknál is a közös nyelvnek köszönhető, hogy a katolikusok is könnyen átvettek protestáns szokásokat, de a 18-19. századi nemesség – akik között szintén felülreprezentáltak voltak az evangélikusok – is mintát nyújtottak a köznépnek szokásaik tekintetében. Azt már tudjuk, hogy az emberek már a középkorbán készítettek mézeskalácsot. Ezt követően ünnepi kalácsokat sütöttek, majd a süteménytörténeti innovációk hatására megjelentek a gyümölcskenyerek és a kuglófok is. Ez lehetett az útja a bejglinek is az elterjedésre.

Az egyik történet szerint a bejgli a mai Lengyelország területén fekvő Sziléziából származik, ahol a helyi germanizálódott lutheránus vallású szláv népek már a 14. századtól készítették a mákos változatot. Ez terjedt el később az osztrákok között, innen vettük át mi is.

Sokan azonban magyar eredetűnek tartják, a pozsonyi kifli egyfajta leszármazottjának ezt az édességet, diós változatát legalábbis mindenképpen.

Neve germán eredetű, a beugen szó (ejtsd: bojgen) ugyanis azt jelenti, hogy hajlítani, görbíteni. Ez azonban a patkó alakú pozsonyi kiflire utalhat inkább, amit a 16. századtól sütöttek az akkor még német nyelvű többség által lakott városban. A történelmi Magyarország német kisebbsége azóta szabadon terjeszthette szerte ez országban a pozsonyi kifli, azaz a „hajlított” receptjét – tartja a másik feltételezés. Az biztos, hogy a bejgli tányérbeli szárnysegédje, a hókifli hungarikumnak mondható, de a nagytestvér eredetéről a cukrászat-kutatók, az édességtörténészek sincsenek megbizonyosodva.

Ízek, imák, szerelmek

Társadalmunkban sok témában igencsak polarizáltak az emberek. Beszélhetünk faji polarizációról, itt van a pártpolitikai megosztottság, az utóbbi időben Budapesten az autósok és a kerékpárosok között mélyült nagyot a szakadék. Kényelmesebb vizekre evezve, ha már gasztronómia, meg kell említeni a pacal, az akármilyen főzelék és a „káposztás tészta porcukorral” nevezetű konstrukció érdekelt és ellenérdekelt feleinek parttalan vitáit.

Ebbe a sorba minden további nélkül betagozódik a diósok és a mákosok hogy-hogy nem már antagonisztikusnak is nevezhető ellentéte.

A feloldhatatlanság egyértelmű, a mákos-diós vegyesbejgli meg eleve egy halvaszületett ötlet. De mit mondanak a számok? Melyiket szeretik többen?

Teoretikusan, statisztikai és közgazdasági szempontból véve, ha van egy pékünk, aki valamilyen megmásíthatatlan isteni elrendelés következtében csak egy fajta bejglit készíthet, melyiket érné meg neki inkább? A kicsit sem reprezentatív és erősen hevenyészett kutatásunk (értsd: megkérdeztünk pár embert) a következő eredményt hozta: 130 fős mintán a megkérdezettek 53,85%-a, azaz 70 fő vallotta magát diósnak, míg kerek 50%-a mákosnak (a kettős identitások – tehát mindkettőt kedvelők – miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A statisztika torzításának elkerülése végett a „gesztenyés”, a „mogyorós” és egy kirívó esetben a „káposztás” válaszokat nem tudtuk elfogadni.

A bejgliszimpatizánsok megoszlása a vizsgált 130 fős mintán. Grafikon: Perjési Lőrinc

Ez a minta azt mutatja, hogy bár a diósnak nagyobb a támogatottsága, de nincs meggyőző többsége. Kijelenthető, hogy képzeletbeli pékmesterünk bejglibevételei e szerint a statisztika szerint bármely esetben csak a felét tennék ki a kérdéses helyzetben realizálható összbevételének. Szintén megfigyelhető, hogy az összes megkérdezett arányában milyen alacsony a mindkettőt kedvelők száma. Ez betudható akár a kérdésfeltevés milyenségének is, de a kevés duplaszavazat léte határozottan azt mutatja, hogy az emberek nagy része (legalább is) jobban kedveli az egyiket a másiknál.

Ez alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a nagy bejgli-kérdés továbbra is nyitott marad, amely konfliktus legnagyobb vesztesei, mint mindig, ezúttal is a kisebbségek lesznek, azaz a gesztenyések és az alternatív ízesítések kedvelői.

Latest Posts

Nyitottan és ítélkezés mentesen tekint a világra

Nem adja könnyen a gondolatait. Amilyen szenvedéllyel nyit meg másokat, olyan szemérmes, ha saját magáról beszél. Úgy érzi, végre a saját útját...

A szeniorokat is elcsábítja a digitális világ

Egyre inkább a mindennapok részévé válik az internethasználat az idősebbek körében is. A szeniorokra a kapcsolattartási és az önellátási igények teszik a...

A társkeresés labirintusában – társkeresés 40 felett

Igen, negyven fölött is van remény, habár én egy jó párszor feladtam. Nem azért, mert éveim hátralévő részét egyedül szerettem volna tölteni....

Ortopédiai, reumatológiai problémák orvoslása magán egészségbiztosítás útján

Magyarok százezreinek életét keserítik meg a mozgásszervi megbetegedések. Az állami egészségügyi rendszer túlterheltsége, ezzel együtt a várólisták hosszúsága csak tovább tetézik a bajt. Nézzük, milyen...

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

A lojalitás kialakítása mint munkaerő megtartó eszköz

annál erősebb a munkahelyi közösség, minél több a céghez/vezetőhöz lojális munkavállaló.

Karácsonyi ajándéktippek

A Bijó áruházban minden korosztálynak találnak ajándékot karácsonyra

Húszévesen, két gyerekkel

Balival tavaly együtt kezdtük a gimnázium utolsó évét, amikor kiderült, hogy márciusban, még az érettségi előtt édesapja lesz két kislánynak. A felesége Bori, húszévesen...

Fásli, gipsz, vagy valami más – a végtagsérülések rögzítéséről

Fontos, hogy egyenletesen, ne túl szorosan kerüljön a végtagra, azaz rögzítsen, de ne akadályozza a vérkeringést.

Nem kell emlődaganatban meghalnod

Azért fogalmazok ilyen keményen, mert a száraz tények azt igazolják, hogy évente 2000 nő élete akár megmenthető lenne, ha…

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.