Megkésve bár, de törve nem, újra itt vagyok. Elnézést a kis kihagyásért, de addig nem nagyon tudtam továbblépni a záró fejezetre, amíg át nem estem magam is egy ilyen vizsgálaton.

Mármint igazságügyi szakértői vizsgálaton.

Eddig ugye átnéztük, hogy mi van akkor, ha egy gyermekfelügyeleti per elkezdődik, majd kiveséztük azt is, hogy ki és milyen módon próbál meg egzisztenciát teremteni gyerektartás címszó alatt, vagy ki, hogyan próbál meg kibújni a felelősség alól. 

Legutóbb pedig az egyik legundorítóbb gyermekbántalmazási módszerről indult gondolatlavina. Most egy olyan folyamatot próbálok meg bemutatni saját tapasztalatokból kiindulva, ami épp úgy lehet manipulatív, mint hasznos.

Egy dolog biztos. Az igazságügyi szakértői vizsgálat első pillanatban kabarénak tűnik, de ha az ember tudatában van annak, hogy gyakorlatilag azon a szakvéleményen múlik, hogy pszichopatának állítják-e be, vagy akár pedofilvádakat támasztanak vele alá, akkor bizony jobb komolyan venni minden egyes pillanatát.

Nem csak a konkrét vizsgálatot, hanem mindenképp fontos aktívan részt venni akkor is, amikor a T. Bíróság kijelöli a szakértőt. Nem véletlenül fejeztem be a PAS-ról szóló blogot úgy, hogy fogfájással nem szoktam urológiára menni, mert simán előfordulhat, hogy rossz szakértő keze között végezzük, vagy végzi a per tárgyát képező kiskorú gyermek.

Ja! Még mindig nem végeztem el a jogi egyetemet, így azok a joggal kapcsolatos meglátások, amiket leírok, kizárólag a saját véleményemet tükrözik, természetesen nem minden felkészüléstől mentesen.

Akkor haladjunk időrendben. Ugye azt mindenképp tudni kell, hogy a T. Bíróság -az én esetemben biztosan- akkor nyúl a szakértői segítség után, ha már megbizonyosodott arról, hogy a felek álláspontja véletlenül sem tud egymáshoz közeledni. Ilyenkor a további tökölés helyett inkább bevon egy szakértőt, hogy legalább az egyik félről derüljön már ki valami defekt, mert akkor sokkal könnyebben hoz majd döntést első fok végén, hogy végre elengedhesse ezt az egész ügyet, mint a forró krumplit.

A T. Bíróság tisztában van azzal, hogy ilyen perekben az egyik fél biztosan hazudik, amikor egymásnak ellentmondó információkat mondanak, így mivel nincs poligráfos vizsgálatra lehetőség, elküldi a két hülyét egy igazságügyi szakpszichológushoz, hátha kiderül valami.

A T. Bíróság az Igazságügyi Minisztérium adataira támaszkodva kinéz egy szerinte megfelelő szakértőt és megbízza a szakértői vélemény elkészítésével. 

Itt szokott az első bukó bejönni a képbe. Az említett minisztériumi adatbázis ugyanis egy kalap alá veszi a gyermek-szakpszichológusi képesítéssel rendelkező igazságügyi szakértőket a felnőtt-szakpszichológusi végzettséggel rendelkező igazságügyi szakértőkkel.

Ezzel csak egy baj van. Gyermekfelügyeleti perben nyilván van gyermek is, meg felnőtt is. Mindenkinek jobb, ha egy gyereket gyermek-szakpszichológus vizsgál, és egy felnőttet pedig felnőtt. Erre mondtam azt, hogy fogfájással urológiára nem mennék szívesen, bár biztos maradandó élmény lenne.

Egyszer a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Bizottságának Etikai Tanácsa úgy határozott, hogy a saját elnöküket bírságolják meg 100 ezer forintra, mert egy ügyben eljáró szakértő nem járhatott volna el a szakterületén kívül eső ügyben, mivel érvényes működési engedéllyel nem rendelkezett. Ráadásul még egy korábbi dokumentum alapján, a Semmelweis Egyetem 2015-ös állásfoglalása egyértelműen kimondja, hogy felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológiai szakvizsgával rendelkező szakember kiskorú gyermeket nem vizsgálhat.  

Mindezek ellenére nagyon sok olyan esetről lehet hallani, amikor a fájó fogat az anuson keresztül akarják gyökérkezelni. Magyarul, amikor nem a megfelelő kompetenciájú ember dönti el rólunk, hogy alkoholisták, gyermekbántalmazók vagy esetleg nőverők vagyunk. Az ilyen ügyekben ez a hármas gyakorlatilag minden esetben együtt jár, nyilván meg lehet vádolni bárkit bármivel.

Kedves harcban álló szülők! Legalább ilyenkor ne a saját szaros sérelmeitekkel foglalkozzatok!

A gyereket semmilyen esetben sem szabad nem megfelelő szakemberrel vizsgáltatni, ha már kurvára nem lehet megállapodni. Nagyon egyszerű ennek a módja. Amikor a T. Bíróság kiutalja az aktuális szakértőt, akkor annak akár csak a neve alapján is utána lehet nézni, hogy rendelkezik-e megfelelő képesítéssel.

Egy bárhonnan, bármikor elérhető weboldalra kattintva gyorsan informálódhatunk ezzel kapcsolatban.  Így néz ki a nyitóoldala:

Tök egyszerűen kitölthető és hamar rá lehet jönni, hogy a kirendelt szakértő megfelelő képesítésekkel rendelkezik-e. Ha nem, akkor még mindig lehet társszakértőt kérni, így a vizsgálat megvalósulhat.

Hallottam már olyan esetről is, amikor a kirendelt szakértő “nem tudja racionális időn belül elkészíteni a szakvéleményt”, ezért visszaadja az ügyet. Nehogy már osztozkodni kelljen az ezért kapott pénzösszegen. Mindig és minden esetben jegyzőkönyveztessétek azt, ha esetleg az adatlap alapján kifogásotok van a szakértővel kapcsolatban.

Ugye mindenki emlékszik arra, amit írtam anno? Már első fokon a másodfokra készüljetek!!!

No tehát akkor, esetleg megvan a szakértő, akinek esetleg megfelelő képesítései vannak ahhoz, hogy felnőttet és gyermeket is vizsgáljon, akkor kaptok egy idézést majd a vizsgálatra. Ezen a vizsgálaton nagyon fontos megjelenni és ráadásul egyszerre, minden érintett legyen ott. Olyan semmiképp ne legyen, ahogy nálunk volt, hogy fingom sincs kinek a hibájából, de először a két felnőttet vizsgálta meg az egyébként kifogásolt szakértő, majd egy hét múlva a gyermeket is. Tudomásom szerint ez tök szabálytalan és ezt is jelezzétek majd a T. Bíróságnak. Fontos! 

Nem beszélve arról, hogy a szakértők erősen be vannak szabályozva. Dokumentálni kell a vizsgálatot hangban és/vagy képfelvétellel. Ha nem irat veletek alá egy nyilatkozatot, amiben hozzájárultok a hang- és/vagy képfelvételhez, akkor az szabálytalan.

Bővebben erről Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 10. számú módszertani levele értekezik, ami az igazságügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről rendelkezik. Nem hosszú olvasmány, mindenképp olvassátok el, mielőtt beléptek a szakértőhöz.

Ez a Rorschach – teszt egyik képe

Arról nem nagyon tudok nyilatkozni, hogy miért két kurvára elavult teszt segítségével próbál meg rájönni a pszichodoki arra, ki az elmebeteg, vagy ki a megfelelő szülőnek. Az egyik ilyen teszt a Rorschach-teszt, ahol ilyen pacákba kell belelátni alakokat vagy formákat. Ennek a megoldása fent van a neten, úgyhogy akinek jó a memóriája, simán megtanulja az egészet.

A másik pedig a szintén idejétmúlt Szondi-teszt, ahol egy rakás unszimpatikus arcból kell kiválasztani a két legszimpatikusabbat meg a két legunszimpatikusabbat. Ennek a megoldása is fent van a neten.

Ezek a Szondi-tesztek

Elvileg, ha igennel feleltek, mikor a pszichológus szakértő megkérdezi, hogy ismeritek-e a teszteket, el sem végeztethetné őket, de ettől még elvégzi általában.

Nagyjából ennyi mára. Zárul Sorel mókatára. Egy gondolat a végére még. Ha ma még egy szülő alkalmas gyermeknevelésre, akkor a családbomlás után holnap mi teszi szükségessé az alkalmasságának vizsgálatát? Ekkora baromságot ritkán hallottam.