Nos inkább csak hitel, sok-sok hitel. Nem is lenne ezzel gond, ha ezeket a hiteleket tényleg termelő eszközökbe fektetnék azok az adósok, akik felveszik. Ekkor is kellene azzal számolni, hogy lesz aki nem tudja majd visszafizetni (és bedől a hitele), de a fedezet, ami mögötte áll, illetve egy egészséges piaci működés ezt gazdasági szinten abszolút kompenzálja.
A gond azzal van, hogy a világ számos nagy gazdaságában ingatlanvásárlásra, autóvásárlásra, fogyasztási cikk vásárlásra, részvény- és kriptodeviza vásárlásra veszik fel a hiteleket… Ennek egyenes következménye, hogy a lakosság nagymértékben kezd eladósodni.
Nőnek a hitelek
Más hiteltípusok esetén is emelkedő tendencia tapasztalható; a hitelkártya-adósság 3,2%-ot növekedett, ami a második legnagyobb növekmény 2007 óta, miközben az autóhitelek is rekordmagasan vannak. A hitelkártya-adósság 7,55%-a nem teljesítő (vagyis legalább 90 napja nem fizetik), ami 2016 eleje óta nem látott érték, autóhitelek esetén ez a szám 4,05%, ami 2012 óta nem látott érték.
A világ legnagyobb gazdasága bajba kerülhet
Abból indulok ki, hogy az USA a világ legnagyobb gazdasága úgy, hogy közel sem neki a legnagyobb a lakossága. Így az egy főre jutó GDP nagyon magas, ez magával hozná azt, hogy átlag értelemben magas az életszínvonal és jólét van. Kívülről nézve tényleg így is van. De ha jobban megvizsgáljuk a számokat, akkor döbbenetes árat fizetnek ezért a jólétért, hiszen egy átlag amerikai háztartásnak minimum van jelzáloghitele, autóhitele, hitelkártyája, de rosszabb esetben személyi kölcsöne és diákhitele is. Mellette persze vannak megtakarítások is, de ezek értéke sokkal kisebb, mint a hitelek értéke…
Jelenleg egy nagyon hosszú növekvő gazdasági ciklus legvégén van az USA gazdasága
Úgy érték ezt el, hogy nemcsak a lakosság adósodott el hihetetlen mértékben, hanem maga az állam is (FED QE programok miatt mindenkori rekordon az államadósság is). Tehát az állam egyensúlyozó szerepe nem tud működni, mert ha azt látja, hogy a lakosság és a vállalati szektor döbbenetes adósságban úszik, akkor nem tud igazából szigorítani a hitelezési feltételeken, mert ez azzal járna, hogy az államnak lenne kevesebb a bevétele – így nem tudná finanszírozni a saját adósságait.
Ekkor a bankok azzal szembesülnek, hogy a jelenleg is magasnak mondható nem fizető hitelek aránya tovább növekszik, mert az a család, akinek 3-4 hitele is van, elképzelhető hogy nem tudja mindet befizetni időre (nyilván a jelzáloghitelt befizeti, de a többi közül lesz amit nem tud teljesíteni), ez elindít egy általános félelmet a bankoknál, és megszigorítják a hitelkihelyezést.
Ez magával vonja, hogy nehezebb feltételek mellett kevesebben fognak jelzálogkölcsönt kapni, így az új építés és vásárlás az ingatlanpiacon elkezd csökkenni. Ha pedig ez csökken, akkor a kereslet kisebb lesz mint a kínálat, és maguk az árak is csökkenni fognak. E ponton jelentkezik majd a jelzáloghitelek nem fizető arányának az emelkedése, hiszen fedezeten kívülre fognak kerülni a bankok – több pénzzel tartoznak majd egyes ügyfelek, mint amennyit akkor fog érni az ingatlanuk…
Jelzálog, mint trendi befektetési forma?
Persze az is kérdés, hogy jelenleg foglalkoznak e burkolt módon a bankok azzal, hogy a jelzáloghiteleket „becsomagolva” trendi befektetési termékekbe eladják a megtakarítóknak? Ha igen, akkor komolyabb a gond, hiszen a valamekkora értékű lakossági megtakarítás el fog tűnni, és a hitelek ott maradnak a lakosok kezében.
2007-ben a recesszió így is úgy is bekövetkezett volna, de azért volt ilyen nagy, mert a lakossági megtakarítások nagy része ún. CDO befektetési termékekbe áramolt. Ezen termékek mögött nagyon rossz minőségű jelzáloghitelek áltak, így a válság kirobbanásakor az ilyen termékekbe fektető ügyfelek elvesztették a pénzüket, és a hitelek pedig ott maradtak, évekig nem tudtak ezzel a helyzettel igazán mit kezdeni.
Összefoglalva, az USA (mint világ legnagyobb gazdasága) egy kimeríthetetlennek tűnő hitelkártyával finanszírozza a teljes működését mind állami, mind lakossági szinten. Ez tökéletesen működik egészen addig a pontig, amíg van megfelelő cash-flow ennek fedezetére. Ahogy ez nincs, akkor nem kis kellemetlenség jön, hanem drámai pánik…
A következő cikkem bemutatja ugyanezt a helyzetet a világ második legnagyobb gazdaságában, Kínában.
