Enyhébb esetben fegyelmi eljárással is megúszhatjuk, de akár azonnali elbocsájtással, sőt anyagi kártérítéssel is járhat, ha egy munkavállaló megszegi a cége irányába tett titoktartási kötelezettségét. Utánajártunk, hogy miért érdemes diszkrétnek maradni.
Egyre több munkaszerződésnek képezi részét a titoktartási megállapodás is, amelynek során a munkavállaló általánosságban vállalja, hogy nem ad ki bizalmas információkat a cég ügyeiről harmadik félnek.
Korábban ez inkább csak magasabb, vezetői, középvezetői pozíciókban, illetve asszisztensi feladatkörökben volt jellemző, amelyekben az ember óhatatlanul hozzáfért olyan adatokhoz, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra, de manapság kezd bevett módszerré válni egyéb munkakörökben is.
Mikor kerül sor a titoktartási megállapodásra?
Jellemzően a munkaszerződés megkötésekor írják alá a titoktartási megállapodást, de a későbbiekben, már régebb óta ott dolgozó munkavállalókkal is lehet ilyet kötni, ha korábban ez nem történt meg.
Mi minősül üzleti titoknak?
A titoktartási megállapodásnak részleteznie kell, hogy mi minősül olyan információnak, amellyel kapcsolatban a munkavállaló diszkrécióhoz van kötve, de általánosságban elmondható, hogy minden olyan adat, például árképzéssel vagy stratégiával kapcsolatos tartalom az üzleti titok esete alá esik, amelynek kitudódása piaci kárt vagy hátrányt okozna a cégnek.
Pontosan ezért is érzik szükségesnek a munkáltatók, hogy legyen ilyen dokumentum a kezükben, hiszen akár évekre szóló kár is érheti őket, ha valamelyik munkavállalójuk meggondolatlan nyilatkozatot tesz.
Milyen következményei lehetnek a titoktartás megszegésének?
A nyilatkozatnak nemcsak azt kell magában foglalnia, hogy mely információk esnek a titoktartás hatálya alá, hanem azt is, hogy ezek megszegése milyen következményekkel jár.
Ha egy munkavállaló a titoktartási kötelezettség ellenére a konkurenciának vagy a médiának ad át adatokat, az súlyos következményekkel járhat.
Enyhébb esetben fegyelmi eljárással mindenképpen lehet számolni, de a szándékos károkozás miatt az azonnali hatállyal történő elbocsájtás reális lehet, sőt bizonyos helyzetekben még anyagi kártérítésre is igényt tarthat a cég.
Meddig köt minket a titoktartás?
Ennek is szerepelnie kell a nyilatkozatban, de a munkaviszony fennállása idejére valószínűleg mindenképpen. Sok esetben azonban ennél hosszabb időt is meghatároznak benne, így akár a munkaviszony megszűnését követő 6–12 hónapig is érvényes lehet a titoktartási megállapodás.
Nem érdemes bosszút állni a sérelmekért
Ha meggyőződtünk róla, hogy jogilag semmilyen kár nem érhet minket, akkor sem érdemes egy elbocsátást követően a sérelmeinket a bizalmas információk kiszivárogtatásával megbosszulni. A felindult lelkiállapot soha nem jó tanácsadó, ne felejtsük el, hogy a szándékos károkozás saját magunknak is komoly lelki terhet jelent majd, amivel el kell tudnunk számolni.
Ráadásul ez mindenképpen rontja a saját erkölcsi megítélésünket, és nem tudhatjuk, hogy karrierünk során mikor fog visszaütni.
