A munkahely elvesztésének általánosságban három nagy „tünete”, azaz okozója lehet. Végigvettük ezeket, mert akár dolgozunk valahol, akár éppen állást keresünk, érdemes tanulni belőlük, hogy meg tudjuk előzni az elbocsátást.
Amikor kirúgják az embert, egyfajta „gyászidőszak” következik, ami kinél hosszabb, kinél rövidebb ideig tart. Egy biztos: akkor lehet minél hatékonyabban továbblépni, ha megfejtjük az elbocsátásunk okait. Ehhez elsősorban őszintének kell lennünk saját magunkhoz, másrészt azért is fontos, mert csak akkor tudjuk a jövőben elkerülni a hasonló nehéz helyzeteket, ha tanulunk abból, hogy mi volt a probléma. Ne feledjük, az orvos is a tünetek beazonosításával kezdi a gyógyítást, úgyhogy lássuk azokat a „tüneteket”!
1. Nem tisztázzuk a feladatainkat
Megeshet, hogy kommunikációs zavarból adódó félreértések vezetnek egy-egy kirúgáshoz. Ügyeljünk arra, hogy minden esetben tisztázzuk a felettesünkkel, hogy pontosan mit vár el tőlünk, milyen eredményekre számít egy-egy munkafolyamat során. Csak akkor tudunk megfelelni a kívánalmaknak, ha tudjuk, hogy mik azok. Soha ne érezzük kényelmetlennek a feladatainkkal kapcsolatos kérdéseket, máskülönben ha a saját fejünk után megyünk, akkor lehet, hogy teljesen más munkát teszünk le az asztalra, mint amire valójában szükség lett volna. Több ilyen eset után pedig a munkáltató arra a következtetésre juthat, hogy rosszul – vagy legalábbis nem az ő elvárásai szerint – tesszük a dolgunkat.
2. Egy helyben toporgunk
Folyamatosan változó világban élünk, aminek hajtóanyaga többek közt a rohamosan fejlődő technológia. Ezzel együtt azonban minden más is fejlődik a környezetünkben, új munkamódszerek születnek, régiek válnak elavulttá. Dolgozóként muszáj lépést tartanunk a változó világgal, ha nem akarunk lemaradni, ami előbb-utóbb elbocsátáshoz vezethet. Naprakészségünket három területen kell fenntartani: a legújabb technológiák használatában, az iparágunk történéseinek figyelésében és a vállalati belső folyamatok megértésében. Ha nem vagyunk elég gyorsak és rugalmasak, elmegy mellettünk a világ, és akár a munkahely is. Fejlesszük magunkat, járjunk továbbképzésekre, konferenciákra, olvassunk szakirodalmat, hogy képben legyünk az újdonságokkal.
3. Rosszul alakítjuk a munkahelyi kapcsolatainkat
Mivel – egyelőre – nem robotok dolgoznak a munkahelyeken, hanem hús-vér emberek, közösségek alakulnak ki, azoknak minden előnyével és hátrányával együtt. Csak nagyon kevés munkavállaló van, aki olyan egyedi képességgel vagy tudásanyaggal rendelkezik, hogy nehezen lenne pótolható. Sőt sokak szerint minden dolgozó pótolható, tehát pusztán a munkánk nem fog megmenteni minket a kirúgástól. Ahhoz szociális érzékenységre is szükségünk lesz, be kell illeszkednünk az adott közösségbe, a jelenlétünkkel ugyanis közvetetten a kollégák munkájára is kihatással vagyunk. Törekedjünk az általános jó viszonyra minden munkatárssal, legyünk kedvesek és tiszteljük mások véleményét, ötleteit.
