11.5 C
Budapest
csütörtök, augusztus 13, 2020

A karácsony mesés története

A környező országokban is eltérő ünnepi szokások honosodtak meg. Írországban a Mikulásnak zsákokat tesznek ki és abba várják az ajándékokat

Friss

Életközepi válság – Téged mennyire érint?

„Én elől szamár”. Tudod, hányszor mondta ezt nekem a nagymamám, amikor arra tanított, hogy a jó emberek mindig magukat említik utoljára?

A szabadságnak ára van

Ez az év már önmagában is annyi extrém helyzetet produkált, hogy felfogni sem egyszerű, nem, hogy jól reagálni a szituációkra. Ugyanakkor talán éppen most...

3+1 dolog, amit tudnod kell, mielőtt szemöldöktetoválást csináltatsz!

A szemöldöktetoválás hatalmas találmány, hiszen széppé teszi az arcot és sok időt spórolhatunk meg vele reggelenként. De, mivel akár életünk végéig...

Jó lenne jól lenni. Már csak az a kérdés, hogyan?

Amikor az ember elér egy bizonyos kort, azt hiszi, megpihenhet. Na, ez most nem az a világ, főleg, ha magunkra, 40 pluszosokra...

A következő egy-két év a napenergiáról fog szólni Magyarországon

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelenleg körülbelül 75 százalékos minimális hatásfokot vár el egy távhő rendszertől. Ha azonban a tartalék kapacitások régiek, akkor a nagy hidegben problémát jelenthet az előírt hatásfok a távhőtermelőknek – ahogyan ez idén januárban is megmutatkozott. A távhő szektor forráshiánya miatt nem mindenhol lehetséges a régi kapacitásokat újabbakra cserélni, így végeredményben a költségek leszorítása helyett csökken a rendszer megbízhatósága és nem lesz például megújuló távhőtermelés. Ezen pedig az egész magyar energiarendszer bukhat – nyilatkozta ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója, aki szerint ugyanakkor a következő egy-két év a napenergiáról fog szólni Magyarországon. 

Nemrégiben a „Mi lesz a pénzünkkel, ha háború lesz?” című cikkünkben arról írtunk, hogy régóta nem jártunk ilyen közel a koreai háború újbóli fölhevüléséhez, fontos kérdés ilyenkor, hogy mi lesz az érintett országokban befektetett pénzünkkel, ha netán újra fegyveres összecsapássá fajul a helyzet. Megvizsgáltuk, melyek a legnagyobb régiós kitettséggel rendelkező magyar alapok és azt találtuk, hogy nem a nagy árfolyamesés az egyetlen lehetséges reakció a helyzetre. Mostani írásunkban a Portfólió nyomán az Alteo vezérigazgatójának az energiatermeléssel kapcsolatos nézeteit adjuk közre.

 

Milyen ma Magyarországon komplex energetikai szolgáltatóként működni? 

 

A magyarországi megújuló energia támogatási rendszer egyfajta béke szigete: 2002-es létezése óta eddig mindenki csak a jobbítás szándékával nyúlt hozzá. Az árak stabilak, a feltételek érthetőek, lehet benne működni, az ALTEO is sok-sok éve működtet erőműveket sikeresen ebben a rendszerben. A rezsicsökkentés következtében ugyan a jelentősen csökkent távhőárak miatt voltak nehézségek pár éven keresztül, de az elmúlt két évben ez a terület is összeállt, hála a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal konzekvens és kiszámítható hőárképzésének. Az eszközarányosan engedélyezett 2 százalékos profit önmagában nem lenne elég vonzó ahhoz, hogy hőtermeléssel foglalkozzunk, miután azonban ez egy, a portfóliónkban fajsúlyosabb gázmotoros kapcsolt villamosenergia-termeléssel párosul, a kettő együtt már a befektetők számára is elfogadható megtérülést ad. Azaz, ha a villamos energia szabadpiacon korlátozás nélkül tevékenykedhetek, akkor már a hőpiacon is elég a 2 százalék.

 

Tehát nagyjából minden rendben?

 

Ebben az iparágban inkább úgy fogalmaznék, ha egy vállalkozás jól van összerakva, és portfóliójában megfelelő arányt képviselnek a termelés különféle formái, az alapszolgáltatások és a kereskedelem, továbbá a menedzsment is a helyén van, akkor ezek a vállalatok nagyon stabilak és sokat kibírnak – a kétségkívül létező, például az időjárásból adódó volatilitás mellett is. 

 

95909db32e257539_800x800ar.jpg

 

Ez az idei, szokatlanul kemény januárban is megmutatkozott, amikor néhány kereskedő azért visszaadta az engedélyét. A probléma ott kezdődött, hogy rendkívül hideg volt az idő. Magyarországon minden kapacitás a lehető legnagyobb terheléssel termelt, de ezt több minden visszafogta – például a Mátrai Erőműben befagyott a lignit, a Csepeli Erőmű termelése egy tervezett karbantartás miatt csökkent, a Dunamenti Erőműben pedig elfagyott a gázmérő, illetve az áramimport is visszaesett az ausztriai erőmű karbantartása miatt. Mindez azt eredményezte, hogy éppen a leghidegebb időszakban úgy körülbelül 1000 MW hiányzott a magyar termelésből.

Ennek következtében a villamos energia árak hirtelen alaposan megugrottak, kialakult egy ártüske, így olyan nap is volt a magyar árampiacon, amikor az áram ára 150 euró per MWh-ra emelkedett. Mindez elég rendesen megrengette a piacot. Ugyanakkor ez ebben az iparágban benne van a pakliban. Ilyen időszakokban a társaságok a tartalék kapacitásaikat indítják be az ellátás biztosítása érdekében, de azt el kell mondani, hogy ezeknek a normál esetben az év 350 napján nem használt extra kapacitásoknak a kialakítására egyszerűen nem lehet befektetőt találni. Befektetői szempontból ugyanis nem kérdés, hogy nem érdemes pénzt elkölteni egy olyan eszközre, amely három-négy évig nem üzemel, hogy aztán pár napra bekapcsoljam, mielőtt újabb hosszú évekig pihentetem. Azért ezeknek a kilengéseknek a kezelése a megfelelő, egymást kiegyenlítő üzleti portfólió összeállításával plusz-mínusz 20-25 százalékon korlátozhatók. Januárban például a villamos energia kereskedelmen és a hőtermelésen buktunk, ugyanakkor a gázkereskedelmen és a villamos energia termelésen nyertünk – ez pedig részben kompenzálta az előbbit. Ezért fontos a jó portfólió, hogy kellően diverzifikáltan működjön egy vállalat.

 

Hogyan hatott a januári nagy hideg a hőpiacokra? 

 

Ebben az időszakban szinte minden hőtermelő kapacitásunk üzemben volt, mert természetesen az ellátás biztonsága nem szenvedhet csorbát. A MEKH-lal és a partnereinkkel kialakult jó szakmai kapcsolatnak köszönhetően sikerült az árképzésben kezelni, hogy a távhőszolgáltatók ne csak a minimális, hanem a legnagyobb hidegben szükséges teljes kapacitást lekössék, függetlenül attól, hogy esetleg 365 napból ez csak egy hétig szükséges. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelenleg kb. minimálisan 75 százalékos hatásfokot vár el egy távhő rendszertől. Ez a benchmark ellátásbiztonsági, klímavédelmi és egyéb szempontokból is elfogadható, a megfelelő rendszerekből pedig simán ki lehet ezt hozni. Ha azonban a tartalék kapacitások régiek, akkor a nagy hidegben már problémát jelenthet az előírt hatásfok.

Az idén januárban beindított régi termelő kapacitásaink gond nélkül működtek, viszont mivel korukból fakadóan hatásfokuk csak 60 százalék körüli, használatuk a teljes termelő rendszer hatásfokát is leveszi 70-75 százalékra. Az energiahivatal pedig ennél magasabb éves hatásfokkal számol, így a januári csúcs hőtermelés a rossz hatásfok miatt veszteséget eredményezett a társaságnak. Ezt kompenzálandó az ellátásbiztonság és a jobb hatásfok érdekében a régi kapacitásokat újabbakra fogjuk cserélni. Sajnos a távhő szektor forráshiánya miatt ez nem mindenhol működik, ha a régi, tartalék kapacitásokat működtetjük, akkor ennek nem az lesz az eredménye, hogy leszorítjuk vele a költségeket, hisz az új berendezés tőkeköltségét megspóroljuk, ugyanakkor csökken a rendszer megbízhatósága és nem lesz például megújuló távhőtermelés. Ezen pedig az egész magyar energiarendszer bukhat. Annak ellenére tehát, hogy az elmúlt öt évben nem volt ebből gond, így sokan nem is tudnak róla, a probléma attól még létezik. Az energiarendszerek jókora infrastruktúrák, amelyekkel érdemes óvatosan és jól bánni.

 

Milyen új kapacitások létesítését tervezik a következőkben? 

 

Ami az új kapacitásokat illeti, földgázzal és a megújuló energiaforrásokkal tervezünk; a trend arra utal, hogy utóbbiak öt-hat év múlva már támogatás nélkül is gazdaságosak lesznek. (Igaz, jelenleg az európai nemzetközi áramárak 40 euró körül alakulnak megawattóránként, míg Dániában 60 eurós átvételi árról szóló szerződések alapján fejlesztenek offshore szélfarmot – összevetésül, a magyar kormány 65€-val számol Paks 2 esetén.)

A világban ma döntően kétféle erőmű épül: megújuló és gázos; ha megnézzük a beépített kapacitások elmúlt húsz éves változásait, akkor azt látjuk, hogy a többi energiaforrás részesedése nagyjából csökkent vagy stagnált. A világ tehát nagyon markánsan elindult a megújuló irányba – azon belül is a nap- és szélenergia felé -, és ezen időjárásfüggő források ma még létező ingadozásait gázzal tudja kiegyenlíteni. Néhány szerencsés országot leszámítva, ahol lehet szivattyús tározós vagy nagy vízerőművel kiegyenlíteni, ma a földgáz kínálja a legjobb megoldást erre a még létező kiegyenlítési igényre, mivel a gázerőművek jellemzően kiválóan szabályozhatók. Nem véletlenül az ALTEO is ezt a fő irányt követi: erős földgázos portfóliónkhoz jelentős megújulós portfólió társul, amelyeket egyaránt tovább kívánunk fejleszteni. A gázos erőművek egyébként szintén kedvező kibocsátási tulajdonságokat mutatnak fel, nem véletlen, hogy az EU direktívája támogatja ezek egy típusát, a kogenerációs, vagy magyarul kapcsolt erőműveket, melyek villamos energia és hő termelésre felhasználható módon képesek. Ezek összhatásfoka 80-85 százalékos, a kapcsolt termelés miatt, ami messze nagyobb mint a kizárólag villamos energiát termelő, legfeljebb 65 százalékos nagyerőművek.

Mindettől a hivatalos magyar nemzeti energiastratégia egy dologban, a nukleáris energia megítélésében különbözik, az ugyanis az atom-gáz-megújuló mixet tartja kívánatosnak. Leegyszerűsítve a helyzetet, tulajdonképpen a nukleáris energiának szánt szerep különbözteti meg az országokat egymástól.

 

Milyen szerepet kaphat a napenergia Magyarországon? 

 

A következő egy-két év a napenergiáról fog szólni Magyarországon, de a nap hosszú távon is vezető szerepben maradhat a megújulók között itthon. Mint ismert, az energiahivatal tavaly év végén hatalmas mennyiségű engedélyt adott ki a napenergiára, miután a KÁT rendszer átalakulását és METÁR rendszer bevezetését megelőzően tekintélyes, több mint 2000 MW létesítendő új kapacitásra vonatkozó igény futott be hozzá. Persze meg kell várni, hogy ennek a hullámnak mi lesz a kifutása: az NFM és az energiahivatal addig nem fog új nagy kapacitásokat engedélyezni, amíg nem látja, hogy ebből mennyi épül meg, mert nem mindegy, hogy 500 vagy 1500 MW lép be a rendszerbe.

 

how_solar_works_940x962.jpg

 

Ami a világban egyre terjedő nagy naperőműveket illeti, Magyarországon és a környező országokban nem nagyon lenne hely a nagy, 50 MW-ot meghaladó kapacitású naperőműveknek. Nagyjából ez az a határ, ami még itthon elférhet, azt már nagyon meg kellene nézni a térképen, hogy egy 100 MW-os kapacitás hová lehetne telepíthető. Számunkra pedig a sok kicsinek több értelme van, persze ettől még nem kizárt, hogy épül majd egy-két nagyobb naperőmű is Magyarországon.

A megújulók magyarországi helyzetét vizsgálva viszont az is látszik, hogy ma még – és ez eltarthat akár néhány további évtizedig is – a földgázra szükség van és lesz. Földrajzi adottságaink miatt valószínűsíthető, hogy nem lesz nagy vízerőművünk, nem lesz szivattyús-tározós erőművünk. A kiegyenlítésre is kiválóan használható gázos erőművek jellemzően 20-30 éves élettartamúak, úgyhogy ma még a gázos erőmű építésének is van racionalitása. Miután számos elérhető és megvásárolható erőmű van a piacon, az ALTEO építeni nem, de akvirálni tervez ilyen kapacitásokat a következőkben.

 

Üzleti szempontból milyen érvek szólnak a megújulók mellett? 

 

Néhány évvel ezelőtt még mindenki kinevette a megújulókat, most meg kezdünk ott tartani, hogy a megújulók lassan olcsóbbak, mint sok hagyományos erőmű. Olyan drámai árcsökkenés volt, és ehhez olyan nagyfokú hatásfokjavulás társult, hogy a kettő együtt multiplikálódott, a megújulók versenyképességét drasztikusan javítva. Ez egy olyan trend, amelynek ma nem igazán látni a végét, de megjósolható, hogy arra az eredményre fog vezetni, amely szerint a megújulók még úgy is a legolcsóbb energiaforrások lesznek, ha a kiegyenlítés költségét tekintetbe vesszük.

A megújulók elleni érvek tehát egyre fogynak – ez nem csak a költségeket és a klímaszempontokat érinti, de az ellátásbiztonságot is. (Idén januártól például már itthon is bekerülhetnek a megújuló alapú kapacitások a virtuális erőmű mérlegkörökbe, ami azt jelenti, hogy a megújulók idén januártól részben kiegyenlíthetik egymást.) Hosszan sorolhatnánk viszont a megújulók mellett szóló érveket, amelyek mind egy irányba mutatnak: lassacskán tehát már az sem lesz igaz, hogy az ellátásbiztonságnak ártanak a megújulók.

És persze a megújuló energiaforrásokra való igény a klímavédelem szempontjából is erősödik. Vállalati ügyfeleink egy része már azt mondja, hogy neki itt vállalásokat kell tenni: a megújulók alkalmazására, a kibocsátás, és az ökológiai lábnyom csökkentésére egyaránt figyelmet kell fordítania. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) nevű szervezetbe tömörült körülbelül 80 nagyvállalat célja, hogy fenntarthatósági megoldásokat találjon, mégpedig abból a szempontból, hogy ez milyen üzleti lehetőségeket kínál nekik. Vagyis immár nem az a helyzet, mint akár csak tíz évvel ezelőtt, amikor inkább azért vágtak bele hasonló fenntarthatósági projektekbe, mert annak elmulasztása “ciki” lett volna. Ma már egyértelmű, hogy például egy autógyárnak, energetika társaságnak hatalmas lehetőségeket ígér ez a terület. Önmagában az is versenyelőnyt jelenthet egy vállalkozás számára, ha hitelesen képviseli a fogyasztói felé a fenntarthatósági elv iránti elkötelezettségét – egyre több iparágban jelenik meg markánsabban ez a versenyelőny. A bolygó megmentésének gyönyörű alapelvén túl tehát egészen konkrétan anyagi tényezőkről is beszélünk.

Az energetikában zajló nagy trendeknek van egy olyan jótékony következménye is, hogy az energetika demokratizálódik. Ma már egy iparvállalat minden további nélkül készíthet magának saját energiastratégiát. Ez azt jelenti, hogy termelhet, eloszthat, vagy éppen kereskedőcéget alapíthat, – vagyis az energetikai cégek ma már nem sajátíthatják ki a szektort. Némileg hasonlít az energetikában kialakult helyzet ahhoz, mint amit az autószalonokban tapasztalhatunk: lényegében már adott a lehetőség, hogy saját ízlésünk szerint állítsuk össze a megvásárolni kívánt autót.

Latest Posts

Életközepi válság – Téged mennyire érint?

„Én elől szamár”. Tudod, hányszor mondta ezt nekem a nagymamám, amikor arra tanított, hogy a jó emberek mindig magukat említik utoljára?

A szabadságnak ára van

Ez az év már önmagában is annyi extrém helyzetet produkált, hogy felfogni sem egyszerű, nem, hogy jól reagálni a szituációkra. Ugyanakkor talán éppen most...

3+1 dolog, amit tudnod kell, mielőtt szemöldöktetoválást csináltatsz!

A szemöldöktetoválás hatalmas találmány, hiszen széppé teszi az arcot és sok időt spórolhatunk meg vele reggelenként. De, mivel akár életünk végéig...

Jó lenne jól lenni. Már csak az a kérdés, hogyan?

Amikor az ember elér egy bizonyos kort, azt hiszi, megpihenhet. Na, ez most nem az a világ, főleg, ha magunkra, 40 pluszosokra...

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

Szörnyeket nevelni?

Meg azt is mondja, hogy "A gyereknek ismernie kell a korlátait, a lehetőségeit, tudnia kell, mi az, hogy elutasítás, és azt is, hogy egyáltalán nem megengedett minden, amit követel." Annyira evidensnek tűnik ez, mégis gyakorló apukaként folyamatosan látok

Befektetői szemmel mi várható Donald Trump megválasztása után?

Milyen gazdasági változások várhatóak Donald Trump megválasztását követően??

Nyugdíjemelés 2019

Libamájra takarékosabb mennyiségben futja: a 8000 Forintos kilónként árat az emelés nem fedezi, de egészen pontosan 43 dekát azért vehetünk belőle.

„Senkinek sem szabadna nyugdíjba mennie!”

103 éves a világ legidősebb orvosa, Hinohara doktor. A japán úr tekintélyes korának bölcsességeit megosztotta a helyi Times magazinnal. A tanácsaiból szemezgettünk, amelyek közül az egyik, hogy nem szabadna nyugdíjba menni.

Tornagyakorlatok nyakfájósoknak

Tornagyakorlatok nyakfájósoknak

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.