Régóta nem jártunk ilyen közel a koreai háború újbóli fölhevüléséhez, fontos kérdés ilyenkor, hogy mi lesz az érintett országokban befektetett pénzünkkel, ha netán újra fegyveres összecsapássá fajul a helyzet. Megvizsgáltuk, melyek a legnagyobb régiós kitettséggel rendelkező magyar alapok és azt találtuk, hogy nem a nagy árfolyamesés az egyetlen lehetséges reakció a helyzetre.
Nemrégiben a „A Richternek egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találnia” című cikkünkben arról írtunk, hogy a gyógyszeripar súlypontjai manapság egyre inkább Ázsiára tevődnek át: az USA után Kína és Japán a világ legnagyobb gyógyszernagyhatalma. A mostanában tartott háromnapos Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadást a gyógyszeripar kihívásairól Bogsch Erik, a Richter vezére. Jelen írásunkban a Portfolio nyomán arra kérdésre keressük a választ hogy a koreai helyzet esetleges eszkalációja hogyan befolyásolná a befektetéseinket.
Már volt ilyen
Észak-Korea a hetvenes évek vége óta tesztel ballisztikus rakétákat, igazán gyakorivá és intenzívé azonban csak a 2010-es években váltak a dzsucseista rezsim rakétakísérletei. 2013-ban egy, a mostanihoz nagyon hasonló eszkaláció is lezajlott: Észak-Korea, miután felrúgta a Dél-Koreával kötött fegyverszüneti egyezményt és készültségbe helyezte a hadsereget, ugyanúgy atomcsapással fenyegetőzött. Az Egyesült Államok atombombák ledobására képes repülőkkel demonstrált erőt, az EU, illetve az ENSZ pedig szankciókat szabott ki a Koreai NDK-ra és üzleti partnereire. A nyílt konfliktust azonban akkor szerencsére sikerült elkerülni.
Összeszedtük egy ábrán, hogy a Magyarországon kezelt, lakossági, forintos ázsiai és észak-amerikai régióba fektető részvény- és származtatott alapok hogy élték meg a viharos 2013-at. Bár a két régió tőkepiacainak teljesítménye nagyon eltérő volt 2013-ban, jól látható, hogy amikor a világ a legjobban rettegett egy regionális konfliktus kitörésétől, az amerikai és ázsiai részvénypiacokon is adni kezdték a részvényeket:
- míg az ázsiai alapok 5,1-7,42%-ot estek március 13-tól (amikor Kim Dzsongun felrúgta a fegyverszüneti egyezményt) április 19-ig (amikor Kína közbenjárásával tárgyalások kezdődtek),
- az amerikai tőkepiacok ellenállóbbnak bizonyultak: a négy amerikai alapból három esett csak 3,5-1,56%-os mínusszal. Volt egy alap, amelynek még sikerült is pozitív tartományban maradni, 0,21%-os hozammal.
Mi a helyzet idén?
2017-ben Észak-Korea ismét nagyszabású kísérletezésbe kezdett, ami finoman szólva is kivívta a nemzetközi közösség ellenérzéseit, Trump elnök áprilisban a Koreai-félszigetre irányította a USS Carl Vinson anyahajót és flottáját. Miután Otto Warmbier amerikai diákot szabadon engedte Észak-Korea, de rövidesen meghalt, az Egyesült Államok újabb szankciókat helyezett kilátásba, valamint rakétavédelmi rendszereket kezdett el telepíteni Dél-Koreába. A retorika ezután mindkét oldalon egyre hevesebb lett: Trump elnök „tüzet és dühöt” ígért Észak-Koreának és elkezdte Dél-Koreával és Japánnal együttműködve összevonni a haderejét a régióban, míg Kim Dzsongun rakétatámadással fenyegette meg az Egyesült Államokat (illetve egyik területét, Guamot), Dél-Koreát és Japánt is. A napokban Észak-Korea átlőtt egy ballisztikus rakétát Japán fölött és hidrogénbombát is sikeresen robbantott.
A Magyarországon kezelt alapokon azonban nem látszik eddig idén olyan markánsan a feszültség, mint 2013-ban. Az amerikai alapokon láthatók nagyobb lefelé irányuló mozgások, de ezek elsősorban a forint S&P 500 index emelkedését túlszárnyaló erősödésével (ezek ugyanis forintos alapok, a dollárban denominált alapok bőven pluszban vannak), a belpolitikai felszültség növekedésével és a politikai instabilitással magyarázhatók, a Korea körüli huzavona csak egy bizonytalansági tényező a sok közül. Az ázsiai alapokon viszont látszik, hogy az emelkedés megtorpant és a volatilitás növekedett a konfliktus újbóli felhevülésének veszélye miatt.
Mi történik, ha háború lesz?
Szerencsére a fejlett világban és fejlődő Ázsiában már régóta béke honol, ezért nem tudjuk megvizsgálni, hogy egyes Magyarországon kezelt alapok hogy reagálnának, ha kitörne a háború, historikus adatok alapján legalábbis.
Abból viszont ki tudunk indulni, hogy más, nagyobb konfliktusokra hogy reagált a legnagyobb amerikai vállalatok részvényeinek teljesítményét követő S&P 500 index.
A táblázatból látható, hogy a háborús hírek rövid távon többnyire megrázták a tőzsdéket, hosszú távon viszont helyreállt a hangulat, kivétel ez alól az egész világot meglepő német győzelem Franciaország felett a második világháborúban, illetve a a World Trade Center lerombolását követő sokk és a terror elleni háború kezdete.
Vélhetően mindez azt jelenti, hogy ha kitör a háború az Egyesült Államok és Észak-Korea közt, rövidtávon ez beszakítja majd az amerikai tőzsdéket, ha viszont képes gyors eredményeket felmutatni az amerikai hadsereg és szövetségesei, a tőzsdékre ez a konfliktus hosszú távon nem lesz rossz hatással.
Az Ázsia-túlsúlyos alapokkal kapcsolatosan azonban nem feltétlen lehetünk ennyire nyugodtak:
- A Magyarországon kezelt ázsiai alapok a régió számos gazdasági központjaiban (többnyire Japánt kivéve) kitettséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy Dél-Koreai ETF-ekbe is előszeretettel fektetnek. Mivel vélhetően Dél-Korea iparát és infrastruktúráját komolyan megtépázná egy újabb háború, ezért egy eszkalálódó konfliktust szinte biztos, hogy hosszú távon is megéreznének ezek a befektetési alapok.
- Ha Kína nem is avatkozik be, akkor is jó eséllyel újabb szankciókkal sújtja majd a kommunista országot az Egyesült Államok, a Koreai NDK-val való együttműködése miatt. Ha az Egyesült Államok a másodlagos szankciók mellett dönt (vagyis olyan vállalatokat büntet, amelyek Észak-Koreával üzletelő entitásokkal üzletelnek), a kínai nagybankok is érintettek lehetnek, ha ezeket levágják a világ pénzügyi rendszeréről, nagyon súlyos következményekkel sújthatják a kínai gazdaságot.
Összességében emiatt nagyon jó eséllyel még egy békés megoldás a konfliktusra is (rövid távon) rosszabbul érintené a távol-keleti, ázsiai és kínai alapokat, mint az Egyesült Államok piacait, egy háború viszont szinte biztosan hosszú távú negatív következményekkel járna az ázsiai alapokra nézve. Éppen ezért érdemes óvatosan bánnunk most az ázsiai részvény- és származtatott alapokkal és olyan pénzzel beszállni (már ha ilyen befektetésen gondolkozunk), ami nem hiányzik a családi kasszából.
