Vannak tipikusan előforduló álláskeresői élethelyzetek, amelyek már a legelején hátrányos helyzetbe hozhatják a pályázót.
Nem csak az okozhat gondot, ha nem tudunk beilleszkedni az új munkakörnyezetbe. Ha túl hosszú ideje keresünk munkát, ha túlképzettek vagyunk a kinézett pozícióra, vagy ha több mint tíz évig ugyanannál a cégnél dolgoztunk. Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan kezelni ezeket a szituációkat az állásinterjún.
Ha már hosszú ideje keresünk állást…
Könnyen előfordulhat, hogy az állásinterjún aziránt érdeklődnek, hogy mióta keresünk munkát, és a legtöbb álláskereső kényelmetlenül érzi magát, ha már hosszabb ideje küzd a munkanélküliséggel. Pedig abban biztosak lehetünk, hogy nem egyedük evezünk ebben a hajóban, felmérések szerint minimum három–hat hónap szükség a sikeres álláskereséshez, de bizonyos szakterületeken ez akár egy év is lehet, persze vannak szélsőséges esetek és szerencsésebbek is. A lényeg, hogy a hosszú hónapok óta tartó álláskeresés egyáltalán nem olyan kínos, mint azt sokan gondolják, szóval mi se szégyelljük, legyünk inkább őszinték. Ha pedig be tudjuk mutatni, milyen hasznosan töltöttük ezt az időszakot, például nyelvet tanultunk, szakmai továbbképzésekre jártunk, az plusz pontot is jelenthet.
Ha túlképzettek vagyunk az adott munkára…
Amikor egy HR-es azt látja, hogy a képzettségünk vagy munkatapasztalatunk alapján túlképzettek vagyunk egy pozícióra, akkor attól fél, hogy ha felvenne minket, nem válnánk tartós munkaerővé. Mert előbb-utóbb motiválatlanná tenne minket az alacsony felelősség, hiszen jelentősebb feladatokra vagyunk hivatottak, vagy elégedetlenek lennénk a fizetéssel, és ez rövid távon a felmondásunkhoz vezetne. Ebben az esetben azt kell megértetnünk az interjúztatóval, hogy tudatosan keressük az ilyen típusú állásokat, és arról kell meggyőznünk őt, hogy miért becsülnénk meg ezt a munkakört. A végzettség és a tapasztalat egy dolog, de bárki kerülhet olyan speciális élethelyzetbe, amikor azt mondja a munkájára, hogy a kevesebb néha több, mert például szeretne több időt a családjával tölteni.
Ha több mint tíz évig dolgoztunk az előző munkahelyünkön…
A munkaadók nemcsak a néhány havonta állást váltó vándormadaraktól tartanak a megbízhatatlanságuk miatt, hanem egy kicsit azoktól is, akik nagyon hosszú ideig ugyanannál a cégnél dolgoztak – persze teljesen más okból. Velük szemben olyan előítéletek jöhetnek szóba, mint például, hogy nem elég nyitottak, bátrak, kezdeményezőek, vagy egyszerűen csak belekényelmesedtek a helyzetükbe. Egyik sem előnyös tulajdonság a munkaerőpiacon, így azt kell elérnünk az állásinterjún, hogy ezekre rácáfoljunk. Hangsúlyozzuk ki, hogy bár hosszú ideig ugyanott dolgoztunk, de ez a munka mennyire változatos volt: hányféle kollégával, vezetővel, ügyféllel dolgoztunk együtt, és a feladatok milyen széles skáláján kellett zongoráznunk, ami nagyfokú rugalmasságot követelt meg tőlünk. Azt is emeljük ki, hogy szakmailag mennyit tanultunk és fejlődtünk ennél a cégnél, ezért nem éreztük sokáig indokoltnak a váltást.
