Évről évre emelkedik a Magyarországra érkező turisták száma, az idei nyár azonban több rendezvény egyidejű lebonyolításának köszönhetően különösen aktív időszakot hozott a hazai turizmusban. A vizes világbajnokság, a Forma-1 vagy a Sziget fesztivál is olyan események, amelyek már önmagukban is képesek lennének megtölteni vendégekkel a budapesti szálláshelyeket, az egymáshoz közeli vagy egyidejű lebonyolítás miatt viszont a rendezvények idején idén szinte teljesen elfogytak a szabad szálláshelyek. A szállások iránti megnövekedett igényt jól mutatja, hogy nemcsak a szállodákban, hanem a – közelmúltban az esetleges szabályozások és korlátozások kapcsán a hírekbe került – Airbnb oldalán is a szokásos több ezer helyett mindössze néhány tucat lakás áll jelenleg a turisták rendelkezésére.
Nemrégiben a „Ha jön a kamatos kamat, megáll a tudomány” című cikkünkben arról írtunk, hogy okosnak hiszik magukat az emberek, ha pénzről van szó, aztán ha válaszolni kell néhány, pénzügyi tudást feltérképező kérdésre, kiderül, lenne még mit tanulni. Az OECD friss, G20-akra vonatkozó tanulmánya szerint sok embernél hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek, a kamatos kamat kiszámítása már nehézséget okoz, a diverzifikáció megértéséről nem is beszélve. Gyaníthatóan ez Magyarországon sincs másképp. Vannak persze olyan országok, mint Franciaország vagy Norvégia, akikről a pénzügyi tudatosságot mintázták, de az olaszok már inkább elbújhatnak az eredményeikkel. Most, hogy sikeresen lezárult a Sziget fesztivál, és más túristavonzó rendezvények voltak a közelmúltban, a portfólió nyomán a rendezvények a szálláskiadókat érintő pozitív vonásairól szólunk.
Mekkora üzlet az Airbnb?
Korábbi elemzésekben a Portfolio Ingatlan is foglalkozott azzal, hogy miért dönt sok befektető – különösen a belvárosban – a rövidtávú turisztikai célú lakáskiadás mellett. A lakáskiadók közötti verseny az egyre több piacra lépő szereplő miatt ugyan növekszik, de egy jó elhelyezkedésű és jól menedzselt lakással még most is magasabb hozamok érhetők el, mint a hosszútávú bérbeadással.
A Sziget hatása a budapesti szálláshelyekre
A Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium mérése alapján az országba irányuló turisták 10-12 százalékát a fesztiválok jelentették tavaly, ami mintegy 100 milliárd forintnyi bevételhez juttatta a gazdaságot. A fesztiválszezon tehát a szállodaipar számára is rendkívül fontos időszak, ilyenkor több fővárosi szálloda maximálishoz közeli kihasználtsággal üzemel, miközben a rövidtávú lakáskiadás is magas szinten pörög.
„A turizmus közvetlen eredményein túl azonban az országimázshoz is nagyban hozzájárul, hogy amikor konkrét apropóból idejön egy látogató, akkor milyen benyomásokkal távozik az országból, és visszajön-e. A fesztiváloknak ebből a szempontból különösen nagy a hatásuk, az elmúlt évtizedekben sokan ezeknek köszönhetően tették fel Magyarországot a térképre.” – mondta el Fülöp Zoltán, a Sziget Csoport menedzsere.
A Szigetre érkező vendégek 85 százaléka külföldi, akik közül sokan az itt tartózkodásuk idejére a belvárosban keresnek maguknak szállást. Ez egyidejűleg több tízezer szálláshelyre teremt igényt, amiből mostanra az Airbnb-nek is egyre jelentősebb a szerepe.
Szálloda vagy Airbnb?
Néhány hete egyeztetések kezdődtek a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által évek óta szorgalmazott, a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatos javaslatairól. Ennek kapcsán a kiadható napok számának korlátozása is felmerülhet, ami viszont nemcsak a szektor, hanem a fesztiválszezon alatt Budapestre látogató több tízezer turista számára is jelentős változásokat hozhat.
A turisztikai céllal kiadott lakások iránti igényt jól mutatja, hogy egy olyan időszakban, mint a mostani, az Airbnb-n hirdetett közel 9000 ezer lakás mindössze 3 százaléka elérhető. Budapest belvárosában az egy és kétágyas helyekből a fesztivál utolsó előtti napján mindössze 23 állt rendelkezésre.
A magas kereslet miatt viszont az árak is jelentősen módosultak. Az egy főre jutó szokásos 3-4 ezer forintos éjszakánkénti árakkal most egyáltalán nem lehet találkozni, a megmaradt szállások esetében az egy főre jutó szállásdíj a 20-30 ezer forintot is meghaladja.
„Feltehetően vannak olyan vendégek, akik mérlegelik egy szálláshely lefoglalása előtt, hogy egy alacsonyabb kategóriájú szállodát vagy egy magánszálláshelyet választanak-e, ha a kettő hasonló árban van. Látni kell ugyanakkor, hogy a két szálláshelyforma két teljesen eltérő minőséget, élményt jelent az utazóknak.” – mondta el Schumicky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Szövetségének elnöke.
„A felmerült esetleges korlátozások azért sem tesznek jót a piacnak, mert elriaszthatják azokat, akik most kezdenének turisztikai célú lakáskiadásba. Hogy ezzel kapcsolatban mire számíthatunk, érdemes-e még rövidtávú lakáskiadásba fogni, arról a Magyar Apartman Kiadók Szövetségének szeptemberi konferenciáján részletesebb információkat is megtudhatnak a résztvevők.” – tette hozzá a szakember.
