20.1 C
Budapest
2024, június 7,

Friss

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Talán a sors akarta, hogy író legyek

Sári Edina azon szerzők közé tartozik, akik bátran nyúlnak „kényes” témákhoz, tabu-határokat feszegető történeteket tárva az olvasók elé. A társadalomkritika sem hiányzik...

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...

Ha jön a kamatos kamat, megáll a tudomány

Okosnak hiszik magukat az emberek, ha pénzről van szó, aztán ha válaszolni kell néhány, pénzügyi tudást feltérképező kérdésre, kiderül, lenne még mit tanulni. Az OECD friss, G20-akra vonatkozó tanulmánya szerint sok embernél hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek, a kamatos kamat kiszámítása már nehézséget okoz, a diverzifikáció megértéséről nem is beszélve. Gyaníthatóan ez Magyarországon sincs másképp. Vannak persze olyan országok, mint Franciaország vagy Norvégia, akikről a pénzügyi tudatosságot mintázták, de az olaszok már inkább elbújhatnak az eredményeikkel.

Nemrégiben a „Őrült piramisjáték robbant be a piacra – 9000% hozam egy év alatt?” című cikkünkben arról szóltunk, hogy vegyél BitConnectet, amit simán rábízhatsz egy profi kereskedési robotra. Akár évi 9000%-os hozamot is el tud érni rejtélyes kereskedési algoritmusának köszönhetően, aminek a működését az égvilágon senki nem ismeri. Ráadásul ha meggyőzöd a haverokat, hogy szintén váltsák BitConnectre a pénzüket és bízzák rá a minden képzeletet felülmúló kereskedési robotra, az ő pénzükön is kereshetsz. Nagyon piramisjátékgyanús a dolog. Jelen cikkünkben a Portfolio nyomán a G20 országokban lakók pénzügyi tudatosságának szintjéről írunk.

 

A tanulmány fontosabb megállapításai:

 

  • Sok embernél hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek: a vizsgált G20-as országokban (vendégként szerepelnek az elemzésben a hollandok és a norvégok is)a megkérdezettek kevesebb mint fele tudta megválaszolni a pénzügyi jellegű kérdések 70%-át (a 70% a minimum célérték). A diverzifikáció vagy a kamatos kamat megértése különösen nehezen megy: 10-ből 4-en nem értették a diverzifikáció fontosságát, és a megkérdezettek csupán 27%-a tudott egyszerű és kamatos kamattal is számolni.
  • Nagyon rosszul állnak a családok a pénzügyek tervezésében is: átlagosan 5 háztartásból csak 3-ban készítenek költségvetést, de országok között jelentős szórással találkozni. Hab a tortán, hogy a megkérdezettek negyede nem ért egyet azzal az állítással, hogy „mielőtt megveszek valamit, átgondolom, hogy megengedhetem-e magamnak”, a megkérdezettek szintén negyede nem fizeti mindig időben a számlákat, és a válaszadók harmadával előfordult az elmúlt 12 hónapban, hogy a bevételek nem fedezték a megélhetési költségeiket.
  • Aggodalomra ad okot az is, milyen úton választanak pénzügyi terméket maguknak az emberek, a válaszadók csupán 15%-a használ független forrásokat az egyes termékek és szolgáltatók összehasonlítására. Nem meglepő módon azoknál, akik rendelkeznek valamilyen pénzügyi és befektetési termékkel, magasabb pénzügyi ismerteket is mértek.

 

 

Kamatos kamat, az mi?

 

A pénzügyi tudatosságot az OECD jelentése három mutatóból hozza ki: a pénzügyi ismeretből, a pénzügyi viselkedésből és a pénzügyi hozzáállásból. A pénzügyi ismereteknél azt vizsgálják, hogy mennyire vannak tisztában az emberek a pénzügyi alapfogalmakkal, összefüggésekkel. Mint kiderült, nem annyira: 

 

  • A megkérdezettek csak 53% volt átlagban tisztában azzal, mit okozna a pénz vásárlóértékében, ha az infláció egy évig változatlan lenne, persze ez az arány is országonként változik. Indonéziában például csak 14%-uk tudta az összefüggést, Mexikóban már 74%, Norvégiában pedig a válaszadók 76%-a.
  • Jó hír, hogy átlagban 5-ből 4-en megértették a kamatot és az azzal kapcsolatos összefüggéseket, de Olaszországban, Indiában, Szaúd-Arábiában és Dél-Afrikában 10 emberből legalább három rossz választ adott a kérdésre.
  • A megkérdezettek több mint fele tudott számolni egyszerű kamatot a megtakarításaira, de például Mexikóban az arányuk csak 12%-ot tett ki. Ehhez képest a kamatos kamattal kapcsolatos kérdésekre átlagban már csak 42% tudott jó választ adni, az egyes országok szintjén néhány kivételtől eltekintve ennél rosszabb volt azok aránya, akik tudták, hogy például az 5 évre számított kamatos kamat meghatározásához nem elég az egyszerű éves kamat ötszörösét venni.
  • Legalább a hozam és a kockázat közötti összefüggéssel a válaszadók átlagosan 78%-a tisztában van, még az infláció fogalma is viszonylag ismert. Ami nagyobb kihívást jelentet, az a diverzifikáció megértése, az olaszok között például csak 37% tudta mi az és miért fontos a befektetéseknél.

 

Ha azt nézzük, hogy a felmérésben résztvevő országokban a lakosság hány százaléka érte el a minimumot a pénzügyi ismeretekben, akkor azt látjuk, hogy Dél-Afrikában, Indiában és Olaszországban kellene leginkább fejleszteni a pénzügyi ismereteket, míg Norvégiában, Hollandiában és Koreában a legkevésbé. Érdekesség, hogy az OECD-átlag (48%) alatt van például a brit lakosságnál az az arány, akik minimum 70%-ban helyesen tudtak válaszolni a pénzügyi kérdésekre. 

 

1_20170803.png

 

Ehhez képest érdekes, hogy önbevallás alapján az emberek nagy része okosabbnak tartja magát a pénzügyekben annál, amilyen valójában. Arra a kérdésre, hogy önmagukat mennyire tartják jártasnak a pénzügyekben, átlag körüli lett az eredmény a legtöbb országban. A britek vagy például az oroszok, akikről tudjuk, hogy átlag alatt teljesítettek, önbevallás alapján jobbnak gondolják pénzügyi ismereteiket a valóságnál, de vannak olyan országok is, mint Japán, Törökország vagy Dél-Afrika, ahol minden 10 emberből legalább egy válaszolta azt, hogy nagyon rossz a pénzügyi tudása. 

 

2_20170803.png

 

 

Időben fizetni a számlát, minek?

 

A pénzügyi ismeretek mellett a másik fontos tényezőt, a pénzügyi viselkedést is mérték a tanulmány készítői. Ahhoz, hogy tudatos pénzügyi döntést hozzunk, fontos lehet egy költségvetés, a pénzügyi döntésekért vállalni a felelősséget, tudatosan vásárolni vagy éppen a számlákat időben rendezni. De menjünk sorba: 

 

  • Hiába lenne fontos része a pénzügyi tervezésnek a költségvetés készítése, a felmérésben résztvevő országok háztartásainak csak 60%-a rendelkezik ilyennel. Érdekes, hogy Németországban vagy éppen Norvégiában a háztartásoknak csupán 33-35%-a készít költségvetést, miközben a kínaiaknál, a koreaiaknál vagy a törököknél ez az arány 70% feletti.
  • Jó hír, hogy még a költségvetés-készítésnél is többen, a megkérdezettek átlagban 75%-a időben rendezi a számlákat, élen járnak ebben a franciák, a németek és a norvégok 90% feletti aránnyal. Dél-Afrikában azért lenne még mit javítani a számlafizetési hajlandóságon, az ottani megkérdezetteknek több mint a fele nem fizet időben.
  • A tudatos pénzügyi viselkedés része a megtakarítás is, a G20-as országok lakosainak 64%-a mondja magáról, hogy aktívan tesz félre. Kínában vagy Szaúd-Arábiában az aktív megtakarítók aránya 90% felett van, míg Brazíliában vagy Argentínában a lakosság kevesebb mint harmada tesz aktívan félre.

 

3_20170803.png

 

  • Problémát jelent sokszor az is, hogy a bevételekből fedezni lehessen a kiadásokat, a G20 országokban 5-ből 2 embernél sokszor nem jött ki a matek hónap végén a felmérést megelőző 12 hónapban. Argentínában, Mexikóban vagy Törökországban a válaszadók legalább fele küzdött ezzel a problémával. A pénzhiányt sok esetben hitelből pótolták a válaszadók, átlagosan 22%-uk vett fel valamilyen kölcsönt emiatt.

4_20170803.png

 

 

Gyűjtsük a pénzt vagy költsük el?

 

A pénzügyi hozzáállásban a tanulmány azt vizsgálta, hogy a válaszadók mennyire élnek csak a mának, mit gondolnak arról, hogy a pénz azért van, hogy elköltsék és arról, hogy jobb elkölteni a pénzt, mint megtakarítani. A válaszokból látszik, hogy a nyugati országokban magasabb azok aránya, akik nem csak a mának élnek, ez a tényező Indiában vagy Szaúd-Arábiában kevésbé fontos. Érdekes az is, hogy a három kérdésből az egyes országok válaszadói körében a legnépszerűbb állítás a „pénz azért van, hogy elköltsék” volt, ezt ugyanis kevesebben cáfolták meg, mint a másik két állítást. 

 

5_20170803.png

 

 

A végeredmény pedig: van még hova fejlődni

 

Az elért minimum pontok alapján a G20 országok pénzügyi tudatosságán még lenne mit javítani, az elérhető 21 pontból átlagban csak 12,7-et tudtak összeszedni. A folyamatban a legjobban Franciaország áll, amely közel 15 pontot szerzett, emellett 14 pont felett volt még Norvégia, Kanada és Kína. A legrosszabbul teljesítő három ország pedig Szaúd-Arábia, Olaszország és Argentína lett, 9,6, 11 és 11,4 ponttal a 21-ből. 

 

6_20170803.png

 

 

 

Latest Posts

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Talán a sors akarta, hogy író legyek

Sári Edina azon szerzők közé tartozik, akik bátran nyúlnak „kényes” témákhoz, tabu-határokat feszegető történeteket tárva az olvasók elé. A társadalomkritika sem hiányzik...

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...