Magyarország a kínai belső piacon bocsátott ki államkötvényt szerdán összesen 1 milliárd renminbi, vagyis 130 millió euró értékben. A kötvény kamata 4,85%-on alakult, amit swapügylet során euróra vált a magyar állam, így végül ennél kedvezőbb lesz a kamat – ismertette sajtótájékoztatóján Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az első magyar panda-kötvény részleteit.
Nemrégiben a „Daimler: 5500 milliárd forint céltartalék kartellezés miatt” című cikkünkben arról írtunk, hogy nagyon jól megy a Daimlernek, a járműeladások és a bevételek új csúcsra emelkedtek, nagyon sikeres az E-osztály, de a SUV-ok is jól fogynak, ezeken pedig magas a bevétel és a marzs. A vállalat nettó likviditása 18,4 milliárd euró, erre még szüksége lehet a Daimlernek, például a kartellezés miatt várható esetleges bírságok miatt. Most a Portfolio nyomán a magyar állam kínai kötvénykibocsátásáról szólunk.
Az államadósságon belül a devizaarány 28%-ra csökkent
Az államadósság szintjének csökkentése mellett kiemelt cél a devizaarány csökkentése – kezdte tájékoztatóját Hornung Ágnes. Az idei első negyedév végére a devizaarány 28%-ra csökkent, míg a külföldiek aránya 40%-ra csökkent. Az adósság szerkezete stabilabbá vált – értékelte.
A kínai piacon történő kibocsátás előzményei között említette meg a 2015 novemberi megállapodást, amikor Orbán Viktor renminmiben kibocsátandó kötvénykibocsátásról állapodott meg. Korábban dimsum kötvényt bocsátott ki a magyar állam kínai piacon, ez angol jog alatt történt.
Presztízskérdés a megjelenés a kínai belső (onshore) piacon
Elsősorban presztízs kérdés a kínai belső piacon történő megjelenés, nem meghatározó a mostani kibocsátás mértéke – vélekedett az államtitkár. Az ügylet tényleges zárása holnap történik meg – mondta.
A későbbi esetleges újabb kínai kötvénykibocsátásra vonatkozó kérdésre elmondta: mindig az adott piaci körülmények határozzák meg, hogy melyik (offshore, onshore) kínai piacon jelenik meg a magyar állam.
Az ÁKK terveiben egymilliárd euró értékben van devizakötvény-kibocsátás betervezve, ennek egy részét fedezi a mostani kibocsátás. A későbbi piaci körülmények határozzák meg, hogy ezt a keretet teljesen kihasználja-e még idén a magyar állam – folytatta.
Mi az a Panda-kötvény?
A panda-kötvény az onshore kötvénypiacon külföldi szereplő által onshore renminbiben (CNY) kibocsátott kötvények elnevezése, míg a hongkong-i offshore piacon külföldi szereplők által kibocsátott offshore renminbiben (CNH) denominált kötvények elnevezése a dim sum. Tehát nem minden onshore kötvény panda kötvény, de minden panda kötvény kínai onshore piaci kötvény. 2015 végén Dél-Korea hajtotta végre az első szuverén panda-kötvény kibocsátást
A dim-sum piac indulását követő években jelentős különbség volt a panda és dim sum piaci hozamokban. Leegyszerűsítve: olcsóbb volt offshore piacon finanszírozáshoz jutni, mint az onshore piacon, ez – több egyéb tényező mellett – hozzájárulhatott ahhoz, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés az offshore piaci kibocsátás iránt.
2015-ben azonban elkezdett eltűnni az offshore piac előnye a panda-piachoz képest az onshore piaci kamatok csökkenése és az offshore piaci kamatszintek emelkedésének eredőjeként, így 2016-ra már a panda-piac kínál olcsóbb finanszírozási forrást a kötvénykibocsátást tervezőknek. Az onshore piaci kamatszintek csökkenését magyarázhatják a kínai jegybank monetáris lazító lépései.
