Az elmúlt hónapokban az összes feltörekvő kötvénypiac közül a mi szűk régiónk teljesített a legjobban és közben a térségünk devizái is a legnagyobb erősödést produkálták a dollárral szemben év eleje óta. A sztárok között teljesít tehát a magyar piac, mert javulnak, illetve erősek a fundamentumai és nagyon úgy néz ki, hogy a magyar és a régiós eszközök jó teljesítménye kitarthat még egy darabig. Sok múlik persze azon, hogy a nagy fejlett jegybankok a rendkívül laza monetáris politikából mikor és milyen intenzitással lépnek vissza. Például érdemes figyelni, hogy hogyan egyensúlyoz a szavakkal Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a kamatdöntési sajtótájékoztatón.
Nemrégiben a „A robotok ellen nyerésre állnak a befektetési guruk” című cikkünkben arról szóltunk, hogy 2017 első félévében a számítógépes algoritmus-alapú kereskedési stratégiákat követő hedge fundok „csak” 3,17%-ot hoztak a Preqin adatai szerint. Eközben a hagyományos, diszkrecionális stratégiákat kezelő alapok (ahol a vagyonkezelő kezében van a döntés) átlagosan 5,99%-ot teljesítettek – költségekkel korrigálva. Jelen írásunkban a Portfolio nyomán arról írunk hogy jól teljesítenek a régiós kötvénypiacok, és a helyi valuták 10%-t erősödtek az év eleje óta a dollárhoz képest. Mindezek mögött a gazdaságok erős fundamentumai, és a gazdasági növekedés áll, valamint az tény, hogy csökkent a térség országainak külső pénzügyi sérülékenysége. A magyar-lengyel-cseh devizákat az is segíti, hogy nemcsak a kötvényhozamaik vonzóak, hanem a török-és dél-afrikainál sokkal alacsonyabbak a belpolitikai kockázatok is.
Mi voltunk a legjobbak és még mindig jó formában vagyunk
A kelet-közép-európai térség 10 éves kötvényei a második negyedévben átlagosan 6,7%-os hozamot termeltek, ami a legmagasabb volt az egész feltörekvő piaci univerzumban,és a jó teljesítmény júliusban az Európai Központi Bank elnöke által keltett kötvénypiaci vihar után is fokozódott, ami jól mutatja a térségi kötvénypiacok ellenálló képességét és erejét – emelte ki minapi körképében a Bloomberg.
Mario Draghi június végén apró jelzést tett arra, hogy a bank elkezdheti majd visszafogni a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programját, aminek hatására jelentős hozamemelkedés alakult ki néhány nap alatt a nyugat-európai kötvénypiacokon. A 10 éves német kötvényhozam (Bund) 0,6% körülig ugrott (duplázódott), aminek hatására a magyar és lengyel hozamok is emelkedtek, majd július során újra intenzíven süllyedni kezdtek, azaz az árfolyamaik újra emelkedtek. A jelek szerint az újabb lengyel belpolitikai feszültség (Legfelsőbb Bíróság összetételének átalakítása, brüsszeli figyelmeztetések) nem igazán hatnak a lengyel kötvénypiacra, de a devizát sem gyengítik érdemben.
A német kötvényhozam megugrása és a magyar hozam süllyedése egyébként együtt oda vezetett, hogy a 10 éves magyar kötvény hozamfelára 2,6%-pontra süllyedt, ami az elmúlt két évben a legalacsonyabbnak számít.
Nemcsak a 10 éves magyar kötvényhozam süllyedt intenzíven az utóbbi hetekben, hanem a 3-5 éves szegmens is, mindkét referenciapapírunk történelmi mélypontra, vagy annak közvetlen közelébe bukott június közepe környékén és most sem jár ettől érdemben magasabb szinteken. A 3-5 éves szegmens hozamsüllyedésében lényeges szerepe lehetett az MNB azon lépéseinek, hogy az irányadó kéthetes betét mennyiségi korlátját egyre lejjebb és lejjebb szorítja, hogy az onnan „kiterelt” pénzek lehetőleg az állampapírpiacot és annak is a minél hosszabb futamidejű szegmensét találják meg. A cél az, hogy ez leszorítsa a hazai hozamkörnyezetet és így járuljon hozzá a gazdaság élénkítéséhez.
Az MNB stratégiájának a jelek szerint nagyon fontos szerepe volt abban, hogy a 3-5-10 éves magyar kötvényhozamok ilyen intenzíven süllyedni tudtak az utóbbi hónapokban, hiszen amint láthatjuk: egyelőre a külföldiek forintalapú állampapír állománya még csak minimálisan tudott visszaemelkedni 3350 milliárd forint körülre. A többi három régiós piaccal ellentétben nem arról van tehát szó, hogy külföldiek a Templeton tavalyi magyarországi kivonulása után újra „ráugrottak” volna a magyar kötvénypiacra és ez szorította le a hozamokat. Van tehát még tér hova visszahíznia a magyarországi kitettségüknek.
A hírügynökség szerint a kelet-közép-európai kötvények nagyon jó teljesítményének (intenzív hozamcsökkenés az utóbbi hónapokban) az a két legfőbb oka:
- hogy javulnak a régió gazdasági fundamentumai,
- és még mindig jelentős hozamprémiumot kínálnak a fejlett piacokhoz képest.
Emiatt elkezdtek visszatérni a nagybefektetők a kötvénypiacra.
A cikk szerint a BlackRock Inc. és az Allianz Global Investors GmbH lát még felértékelődési potenciált a régiós kötvénypiacokban.
Utóbbi intézmény londoni szenior portfólió-menedzsere, Naveen Kunam úgy fogalmazott a hírügynökségnek, hogy miközben a fejlett piaci kötvényhozamoknál átárazódás (hozamemelkedés) zajlik, aközben a kelet-közép-európai térség kötvényhozamai ellent tudnak állni ennek az alulról jövő nyomásnak, mert erősek a térség fundamentumai és éppen emiatt arra számít, hogy térségi kötvénypiacok felülteljesítése folytatódhat a továbbiakban is.
Az EKB eszközvásárlási programjának mi vagyunk az egyik legnagyobb haszonélvezői (az alacsony nyugati hozamkörnyezet ideterel tőkét), de mivel jók a fundamentumok, csökkennek az adósságráták, javul a külkereskedelmi helyzet, ezért ezek képesek lehetnek ellensúlyozni az eszközvásárlási program mérséklésének hatását – fogalmazta meg véleményét a hírügynökségnek Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint azonban egyelőre túl korai azt mérlegelni, hogy milyen hatásai lehetnek annak, ha az EKB mérsékli a likviditást, mert a jegybank egyelőre még csak ott tart, hogy idővel a pénzpumpálás mértékét kezdi visszafogni (nem pedig a tényleges likviditást kezdi csökkenteni).
A javuló fundamentumok alatt azt értette Bebesy, hogy az első negyedévben a kelet-közép-európai régió GDP-növekedése átlagosan 2,85%-os volt, ami több mint 3 éve a leggyorsabb volt, míg az átlagos munkanélküliségi ráta legalább 1999 óta a legalacsonyabb. Lényeges közben, hogy bár a bérek megugrottak, de az infláció továbbra is a jegybanki középtávú célértékek alatt járnak a régióban, így nem sürgeti az idő a jegybankokat, hogy emeljenek kamatot. Ez egyébként jól látszik az MNB keddi kamatdöntési közleményéből is, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a 3%-os inflációs célt várhatóan csak 2019 elejére sikerül fenntarthatóan elérni. Jó ideig nem várható tehát még kamatemelés Magyarországon.
Duplán jól jártak, akik már korábban beszálltak
Azok a befektetők, amelyek már korábban beszálltak a régiós államkötvénypiacokra, nemcsak az elmúlt hónapok intenzív hozamcsökkenésén tudtak szépen keresni, hanem azon is (ha nem fedezték le teljesen a kitettséget), hogy eközben a devizák is jelentősen erősödni tudtak főként a dollárral szemben. A forint, a zloty és a korona az év eleje óta már mintegy 10%-ot erősödött a szenvedő dollárral szemben és ennél csak egy jobban teljesítő feltörekvő piaci deviza volt eddig: a mexikói peso.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a mi régiónk devizáit nevezték top picknek múlt héten a Morgan Stanley és Credit Agricole devizapiaci szakértői, a Financial Timeskeddi régiós körképe szerint pedig a magyar-lengyel-cseh devizákat az is segíti, hogy nemcsak a kötvényhozamaik vonzóak, hanem a török-és dél-afrikainál sokkal alacsonyabbak a belpolitikai kockázatok is.
Morgan Harting, az AllianceBernstein New York-i portfóliómenedzsere egy másik hírügynökségi piaci körképben azt mondta:
azért is várható, hogy a fejlett jegybankok várható monetáris szigorításának most jobban ellent tudnak majd állni a feltörekvő piacok és különösen a mi térségünk, mert csökkent az országok külső pénzügyi sérülékenysége, azaz a külső adósság és a folyó fizetési mérleg helyzet érdemben javult.
Bár tényleg sokat és gyorsan erősödött a forint a hanyatló dollárral szemben (2 éves csúcsra jutott), de közeledünk olyan technikai szintekhez, amelyek rövid távon megállíthatják a dollár mélyrepülését. Az egyik ilyen kiváltó tényező az lehet, ha az EKB kamatdöntési sajtótájékoztatón Mario Draghi továbbra is nagyon nyomatékosítani tudja, hogy marad még az extrém laza monetáris politika, azaz leghamarabb csak jövőre kezdődik el a 60 milliárdos havi eszközvásárlási ütem visszafogása és maga a leállítás is elnyújtott folyamat lesz.
Gondoljunk bele: ha tényleg egy ennyire elnyújtott folyamat mentén állítja le az EKB a pénznyomtatást, akkor az azt jelenti, hogy a következő másfél évben még sok százmilliárd eurónyi likviditást fog belepumpálni az állam- és jelzálogkötvény piacokba az EKB. A leszorított hozamkörnyezetben befektetők tömege fog tehát még a hozamkényszer miatt más (európai) piacokat célba venni és ilyen helyzetben kézenfekvő lehet például a mi térségünk eszközeinek vásárlása is.
