2017 első félévében a számítógépes algoritmus-alapú kereskedési stratégiákat követő hedge fundok „csak” 3,17%-ot hoztak a Preqin adatai szerint, miközben a hagyományos, diszkrecionális stratégiákat kezelő alapok (ahol a vagyonkezelő kezében van a döntés) átlagosan 5,99%-ot teljesítettek – költségekkel korrigálva.
Nemrégiben a „Egyre hosszabb távra fektetnek be a magyarok” című cikkünkben arról írtunk, hogy A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) volt a magyar lakosság kedvenc állampapírja júniusban, összesen mintegy 73,4 milliárd forintnyi ilyen hitelpapírt vettünk az államtól. Szépen fogyott az új kétéves állampapír is, azonban úgy tűnik, a rövid állampapírok iránt egyre alacsonyabb a kereslet. Jelen írásunkban, a Portfolio nyomán, arról szólunk, hogy az amerikai aktívan kezelt alapok teljesítménye a költségek levonása után az első félévben lényegesen meghaladta az algoritmus alapú stratégiát követő alapok teljesítményét. Cikkünk végén az abszolúthozam alapján áttekintjük a tőzsdei trendekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat.
Jól teljesítettek az amerikai aktívan kezelt alapok.
2009 óta nem láthattunk ilyen jó teljesítményt a Preqin által szemlézett (főleg amerikai) hedge fundoktól, akkor viszont még ennél is jobb hozamot, 16,9%-ot értek el egy fél év alatt.
A benchmarkot persze még így sem tudják túlteljesíteni. Az S&P 500 8%-ot emelkedett 2017 első félévében, ami miatt viszont tovább folyik majd a vita arról, hogy érdemes-e a drágább hedge fundokban forgatni a pénzt, ha egyszer az indexkövető alapokkal jobban lehet keresni, olcsóbban. A hedge fundok egyébként jellemzően medvepiacon (lásd a trendekkel kapcsolatos összefoglalót lejjebb) teljesítenek jobban, az Egyesült Államokban ilyen pedig már nagyon régen nem volt.
Minden esetre a befektetési guruk által menedzselt hedge fundok teljesítményét látva elgondolkodtató a Credit Suisse egy felmérése, amelyből kiderült, hogy a befektetők mintegy 60%-a akarja növelni a „kvant-alapok” vagyis technológiavezérelt alapok felé a kitettséget. Minden bizonnyal tovább fognak ezek az algoritmusok fejlődni a következő években, de még messze vannak attól a szinttől, hogy megérje ezekbe fektetni, bár van, hogy időszakosan jól teljesítenek.
(CNBC)
Tőzsdei trendek
Röviden
Az árfolyammozgás tendenciáját jelenti, vagyis azt hogy egy adott időszak alatt az árfolyamok jellemzően esnek, emelkednek vagy oldalaznak.
Bővebben
A trend egy statisztikai fogalom, mely egy idősorra vonatkoztatott függvény, ami az idősor alakulását magyarázza.
A tőzsde világában azonban a trend fogalma kicsit egyszerűbb, és annyit jelent csupán, hogy az árfolyamok jellemzően merre mozdulnak el egy adott időszak alatt. Például az árfolyamok 2000. március és 2001. szeptember között, illetve 2007 vége és 2009 márciusa között jellemzően estek (bár voltak olyan napok, sőt hetek is, amikor az árfolyamok emelkedtek), ezért erre az időszakra egy lefelé irányuló trend (idegen szóval downtrend) volt jellemző. A hosszan, legalább hónapokig tartó lefelé irányuló trendet, medvepiacnak (bear market) vagy más néven bessznek nevezzük.
2003. és 2007. között, illetve 2009. március után viszont az árfolyamok emelkedtek (természetesen itt is voltak mínuszos napok, hetek, akár hónapok is), vagyis egy felfelé irányuló trendet (uptrend) láthattunk. A hosszan, akár évekig tartó felfelé irányuló trendet, bikapiacnak (bull market) vagy más néven hossznak nevezzük. A bikapiacok jellemzően hosszabb ideig tartanak, mint a medve piacok, mert az árfolyamok általában lassabban emelkednek, mint esnek. (Ezért van az, hogy jellemzően az eső szakaszokban nő meg a volatlitás.)
Amikor a piacon nincs trend, például ilyen volt a piac 2001-2002 tájékán, akkor oldalazásról vagy „sávozásról”, „sávkereskedésről” beszélünk, mert az árfolyamok egy sávban mozognak fel-le, és nem alakul ki hónapokig tartó trend egyik irányban sem.
Trendek persze nem csak hosszú távon léteznek, hanem beszélhetünk középtávú (néhány hétig, hónapig tartó), rövidtávú (néhány napos) vagy egész rövid távú, akár napon belüli (intraday) trendekről is. A napon belüli trendeket, mozgásokat megjátszó kereskedők a a day-traderek.
A trendek egy lokális mélypont és egy lokális maximum közötti szakaszt jelölnek ki, azonban a két pont között az árfolyam rövid időre ugyan, de mindig elmozdul a trenddel ellentétes irányba. A trend irányával ellentétes mozgásokat korrekcióknak nevezzük. Egy hosszú medvepiac alatt, amikor az árfolyamok meglepően hosszú ideig emelkednek, azaz egy nagy korrekciót láthatunk felfelé, bear market rally-nak, vagy dead cat bounce-nak is nevezik.
A trendek legkézzelfoghatóbb definíciója a következő: bikapiacon az árfolyamok mindig magasabb csúcsokat érnek el, és csak magasabbra esnek vissza, egy medvepiacon pedig mindig újabb mélypontokra esnek, és csak egyre lejjebbi szintekre pattannak vissza. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megállapítsuk milyen trend uralkodik a piacon jelenleg. A trend mérésének másik egyszerű módja a mozgó átlagok elemzése (felfelé vagy lefelé tartanak, az ár a mozgó átlag felett/alatt van, stb.)
Alternatív példa:
Az árfolyamokat az időjáráshoz is hasonlíthatjuk. A hőmérséklet egyszer trendszerűen emelkedik (tél végétől nyárig), máskor trendszerűen csökken (nyár végétől télig). Azonban minden nyáron lehűl egy-egy rövid időre az idő, és télen is néha-néha felmelegszik; ezek a korrekciók. Azonban attól, hogy nyáron lehűl néhány napra az idő, még nyár van, és nem jön végső lehűlés egészen őszig. Ilyenek az árfolyamok is, ciklikusan emelkednek és esnek, és néha emelkedés közben esnek, és fordítva. Minél inkább eltávolodik a hőmérséklet az átlagostól, annál drasztikusabb korrekció jön. Így mozognak az árfolyamok is a hosszú távú mozgó átlagok körül. Ez a természet (t)rendje…
