A magyar háztartások leggazdagabb 10%-a rendelkezik a pénzügyi eszközök 66%-ával, övék a készpénz és a betétek 39%-a, a biztosítások 54%-a, illetve a részvények, céges részesedések 92%-a. A családok egyik fele rendelkezik a megtakarítások mindössze 10%-a, a másik fele pedig a 90%-a fölött. Ezekhez hasonló érdekességek derültek ki az MNB új kiadványából.
Nemrégiben a „Gazdagabbak vagyunk, mint a szlovákok, a lengyelek vagy a csehek” című cikkünkben az MNB frissen megjelent statisztikai kiadványának kapcsán arról írtunk, hogy a magyar háztartások bruttó vagyona GDP-arányosan magasabb, mint Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában, az egy háztartásra jutó nettó vagyonban megelőzzük a lengyeleket és a szlovákokat is. A vagyoni különbségek Magyarországon elmaradnak az eurózóna átlagától. Jelen cikkünkben a Portfólió nyomán a magyar lakosság leggazdagabb 10% vagyonának összetételéről lesz szó, összehasonlítva a kevésbé gazdagabbak vagyonával. A statisztikában gyakran nagyság szerint sorba rendezik a sokaságot –esetünkben vagyoni helyzetük szerint a 10 millió magyar lakost, és 10 csoportot, szakszóval – decilist, konkrétan vagyoni decilist – kialakítva vonnak le következtetéseket a csoportok tulajdonságairól, esetünkben a decilisek vagyoni helyzetéről. Nézzük az eredményeket!
Az MNB háztartási megtakarításokat bemutató kiadványának, talán legérdesebb üzenetét az alábbi 3 ábrán foglaljuk össze. Sajnos a számok nem a legfrissebbek, 2014 végiek, de minden eddiginél mélyebb elemzés előzte meg a statisztika elkészítését a jegybanknál.
A vagyoni decilisek vagyona
A vagyoni decilisek vagyonának megoszlása
A „kiegészített nemzeti számlákban” szereplő háztartási vagyon érdekesen oszlik meg:
A háztartások alsó 50%-a rendelkezik a nem pénzügyi vagyon (jórészt ingatlanok) 15%-ával, felső 50%-a pedig a 85%-ával. Ugyanez a pénzügyi eszközöknél (jórészt megtakarítások) 10%-90%, a kötelezettségek (pl. felvett hitelek) levonásával kapható teljes nettó vagyon esetében pedig 11%-89%.
Ha a leggazdagabb 20%-ot nézzük, akkor elmondható, hogy övék a nem pénzügyi vagyon 54%-a, a pénzügyi eszközök 75%-a és a teljes nettó vagyon 67%-a.
Ami pedig a felső 10%-ot illeti, náluk összpontosul a nem pénzügyi eszközök 35%-a, a pénzügyi eszközök 66%-a és a nettó vagyon 52%-a.
Látható tehát, hogy a pénzügyi eszközök esetében jóval nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség, mint a nem pénzügyi eszközöknél. Ennek fő oka az lehet, hogy a pénzügyi eszközök körében a vagyon növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb a céges részesedések jelentősége, a nem pénzügyi eszközök körében viszont a széles rétegek által tulajdonolt lakóingatlanok aránya.
A háztartások felső egy százalékának vagyonából 78 százalékot jelentettek a pénzügyi eszközök, míg a felső tíz százalék fennmaradó része átlagosan már csak fele részben tartott pénzügyi eszközöket vagyonában 2014 végén.
A lakosság leggazdagabb 10%-ának részesedése a különböző vagyoni formákból.
Az ábráról leolvasható hogy a részvények és részesedések 92 %-át a lakosság leggazdagabb 10 %-a birtokolja, és évék a teljes lakossági vagyon több mint fele.
