Az eddigi legátfogóbb statisztikai kiadványát jelentette meg az MNB a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól . Kiderült: a magyar háztartások bruttó vagyona GDP-arányosan magasabb, mint Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában, az egy háztartásra jutó nettó vagyonban megelőzzük a lengyeleket és a szlovákokat is. A vagyoni különbségek Magyarországon elmaradnak az eurózóna átlagától
Nemrégiben a „Sokaknak küld levelet az adóhatóság – ettől függhet a nyugdíjuk” című cikkünkben arról írtunk, hogy mire érdemes figyelni nyugdíjazással kapcsolatos adategyeztetés során. Jelen cikkünkben a Portfólió nyomán az MNB statisztikai kiadványának megállapításai közül szemezgetünk.
A magyar lakosság bruttó vagyona a GDP 265%-t meghaladja
Az MNB sajtótájékoztatóján ismertették: új adatot, az adatok szintjén nagy újdonságot nem feltétlenül tartalmaz a kiadvány, de ez az első alkalom, hogy összeillesztették a mikro- és a makroadatokat, a nemzetközi és a hazai statisztikákat, és a 2014-es első hazai vagyonfelmérés eredményeit is feldolgozták. Négy fő megállapítást emeltek ki:
- A háztartások pénzügyi megtakarításai jelentősen nőttek 2008 óta.
- A háztartások összes eszköze 2015 végén 90 ezer milliárd forint volt, közel fele pénzügyi eszköz.
- A magyar háztartási szektor eladósodottsága a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
- A magyar háztartások eszközösszetétele kiegyensúlyozott, a pénzügyi eszközök aránya folyamatosan növekszik.
A magyar lakosság természetesen nem a legvagyonosabb az EU-ban, de a GDP 265%-t meghaladó bruttó vagyonával meghaladjuk Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot is, az egy háztartásra jutó nettó vagyonban Szlovákiát és Lengyelországot (azaz a csehek előttünk vannak).
A háztartások eszközeinek összetétele kiegyensúlyozottnak mondható régiós összevetésben. A fejlettebb országokban sokkal jelentősebb a biztosítási tartalékok aránya, ugyanakkor az értékpapírok közvetlen tulajdonlása náluk sem annyira jellemző. A magyar háztartások kötelezettségei alacsonyak, a megvizsgált országok körében a legalacsonyabb, részben az utóbbi időben lezajlott hitelleépülésnek köszönhetően. A háztartások nettó pénzügyi vagyona 1995 és 2014 között Görögország kivételével minden megvizsgált európai országban növekedett. A háztartások teljes rendelkezésre álló jövedelme az elmúlt tíz évben (2006-2015) 35%-kal emelkedett, a fogyasztási kiadások közel 30%-kal, a pénzügyi megtakarítások ennek többszörösével. A magyar háztartások eszközein belül viszonylag kicsi az önálló vállalkozások aránya.
Ismertették a sajtótájékoztatón az első hazai vagyonfelmérés eredményeit is. 6207 háztartást kerestek fel, a felvétel 2014 közepén zajlott a KSH kérdezőbiztosainak segítségével. A felmérés alapján a háztartások bruttó vagyona 69 ezer milliárd forintra, nettó vagyona pedig 63 milliárd forintra jött ki, ami eltér a nemzeti számlákban szereplő adatokhoz képest. A vagyon közel háromnegyedét adják a reáleszközök a felmérés szerint. Az euróövezeti átlagnál jóval nagyobb a magyar háztartások lakóingatlan-vagyona, a gépkocsi vagyon szempontjából elmaradunk ettől (a felmérés alapján a magyar háztartások fele rendelkezik gépjárművel), csakúgy, mint a bankbetétek, a befektetési jegyek, de főleg a nyugdíj- és életbiztosítások területén. A vagyoni különbségek Magyarországon elmaradnak az eurózóna átlagától.
