9.9 C
Budapest
2021, október 28,

Friss

Programajánló – Bíbor Birtok – ÉlménySzüret

Jól esik a napsütés, simogat. Van, aki sálat teker a nyaka köré. Pedig nincs messze az idő, amikor még égetett. Most a...

Miért pont október 12-én cserélték le Kolumbusz Kristóf szobrát Mexikóvárosban?

Először azt gondoltam, hogy egy úti beszámolóval készülök nektek a gyönyörűszép Palenquéről. Aztán közbeszólt a sors, amit nem bánok, mert október 12-...

Egy életre szóló élmény, azaz soha nincs késő, még 40 felett sem

Mindannyian - vagy legalábbis a legtöbben - felfelé ívelő karrierről, meleg családi fészekről és elismerésről álmodunk. Aztán eljön egy pont, amikor ezt...

Mi kell a nőknek? A megbízhatóságot keresik az egészségük kapcsán is!

Ma már nem számít ritkaságnak, sőt inkább egyre általánosabbá válik, hogy szakember megkérdezése mellett a világhálóról is igyekszünk tájékozódni, bármiről is legyen szó. Nincs ez...

Futótűzként terjednek az ETF-ek, a felügyeletek tartanak a kockázattól

Minden eddiginél nagyobb a kereslet a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) iránt, a lassan 4 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelő alapokba úgy öntik a pénzt a befektetők, mintha nem lenne holnap. Eközben felügyeleti szinten már globálissá nőtt az ETF-ek ellen irányuló vizsgálat, a felügyeleti szervek tartanak a kevésbé átlátható konstrukciók lehetséges kockázataitól. De mire ez az ETF-őrület és ebből mit tapasztalunk Magyarországon?

Nemrégiben, „Az ETF sokak szerint az elmúlt 20 év legfontosabb termékfejlesztése a befektetési alapok piacán”  című cikkünkben már írtunk a tőzsdén kereskedett alapokkal (ETF) kapcsolatos aggodalmakról. Most a Portfólió nyomán folytatjuk a témát.

 

Úgy menetelnek az ETF-ek, hogy követni sem lehet az eseményeket

 

Egyre több nemzeti felügyeleti szerv indít átfogó vizsgálatot a lassan 4 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelő ETF-ekkel szemben, sőt, legutóbb még a nemzeti értékpapír-felügyeleteket tömörítő globális szerv is bejelentette, hogy vizsgálják a tőzsdén kereskedett alapokat. Az ETF-ek piaca az utóbbi években óriási mértékben nőtt, a népszerűségük egyik oka, hogy a befektetési alapokhoz képest jóval alacsonyabb költségekkel dolgoznak, ráadásul egy-egy ilyen termékkel egy teljes tőzsdei indexet is követni lehet és nem kell az index minden egyes alkotóelemét megvenni jóval magasabb költség mellett (nem beszélve a folyamatos átsúlyozási igényről, ha valóban az indexben szereplő súlyoknak megfelelő portfóliót tartanánk).

A probléma nem is az egyszerűbb, indexkövető ETF-ekkel van, hanem az azóta továbbfejlesztett, tőkeáttétellel működő és származtatott ügyletekhez kapcsolt ETF-ekkel. A felügyeleti szervek szeretnének pontosabb képet kapni arról, hogy milyen tulajdonosi szerkezettel bírnak ezek az alapok és pontosan milyen árazás mellett működnek. A félelem nem alaptalan, miután a 2008-as válság kirobbanásának okaként is főként az átláthatatlan jelzálogfedezetű értékpapírokat lehet felhozni.

 

Milyen ETF-ektől tart a globális felügyelet?

 

A legismertebb és legelterjedtebb ETF-ek bizonyos részvénypiaci indexeket követnek, de találkozhatunk kötvény-, árupiaci vagy éppen devizapiaci ETF-ekkel is. Ezek mellett ott vannak a hatóságok figyelmét leginkább lekötő, tőkeáttételt alkalmazó ETF-ek. A piacon általában a kétszeres tőkeáttételt alkalmazó tőzsdén kereskedett alapokkal találkozni, de vannak olyanok is, amelyek akár háromszoros tőkeáttétel mellett működnek.

A tőkeáttételes ETF-ek nem meglepő módon nagy népszerűségnek örvendenek, az intézményi befektetők körében elsősorban arbitrázslehetőségek kihasználásához, rövidtávú taktikai stratégiák megvalósításához vagy rövid távú fedezeti célokhoz jönnek jól, míg a lakossági befektetőknél főként a potenciálisan elérhető magasabb hozamok miatt népszerűek. Csakhogy a magasabb hozam magasabb kockázattal is jár, egy piaci index lejtmenete esetén a tőkeáttételt alkalmazó ETF-ek jóval nagyobb veszteséget okozhatnak, mintha magát az indexet tartaná egy befektető.

 

Közel 4000 milliárd dollárnyi vagyon

 

Az ETGFI legfrissebb, áprilisi adatai szerint az ETF-piac 3838 milliárd dollárt kezel globális szinten, ebből a legnagyobb részt, 2776 milliárdot egyedül az USA-ban. Az amerikai ETF-piac több mint négyszerese az európainak (a teljes piacnak pedig a 72%-át teszi ki), ahol április végén 621 milliárd dollárnyi vagyont volt tőzsdén kereskedett alapokban. A 2005-től rendelkezésre álló éves adatok jól mutatják, hogy az ETF-ek iránti érdeklődés töretlen, évente százmilliárdokkal nő a vagyon, amely tíz év alatt hatszorosára hízott.

Sőt, az ETFGI adatai alapján az ETF-ek kezelt vagyona már a hedge fundokét is lekörözi, az előzés még 2015-ben történt. Az ETF-ek teljesítménye már csak abból a szempontból is becsülendő, hogy 27 éve vannak a piacon, szemben a hedge fundok 67 éves piaci jelenlétével.

etf_kezelt_vagyon_régionként.png

 

Az elmúlt tíz évben a piacon elérhető ETF-ek száma még a vagyonnál is nagyobb mértékben nőtt, mára közel 5000 ETF közül választhatnak a befektetők. A darabszámot tekintve már nem beszélhetünk USA-dominanciáról, nagyjából ugyanannyi európai és egyéb régiós ETF-fel lehet találkozni, mint amerikaival.

etf_darabszám_régionként.png

 

Az öt legnagyobb ETF-szolgáltató a piacon ma 75%-ot meghaladó részesedéssel bír, a BlackRock iShares családjába 812 ETF tartozik, amelyek együttesen 1475 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek. A BlackRock után a Vanguardnak és a State Streetnek van a legnagyobb vagyont kezelő ETF-családja a piacon:

 

etf_szolgáltatók.png

 

Magyarországon milyen ETF-ek vannak?

 

Itthon egyelőre még nem terjedtek el a tőzsdén kereskedett alapok, ezt bizonyítja, hogy a BAMOSZ honlapján elérhető információk szerint egyetlen ETF érhető el a BÉT-en, ami az OTP Alapkezelő BUX indexet lekövető alapja. Az alap még 2006-ban indult, a befektetések között a BUX indexben szereplő hazai nagyvállalatok részvényei szerepelnek.

 

bux_etf_és_bux_árfolyam.png

 

A BUX ETF alap a május végi adatok szerint mintegy 1,5 milliárd forintnyi vagyont kezel, ez viszont jóval elmarad a január eleji 4 milliárdot meghaladó vagyontól. Megkérdeztük az OTP Alapkezelőt a vagyoncsökkenés okáról, azt a választ kaptuk, hogy egy intézményi befektető tőkekivonása okozta a vagyoncsökkenést.

bux_etf_vagyon.png

Latest Posts

Programajánló – Bíbor Birtok – ÉlménySzüret

Jól esik a napsütés, simogat. Van, aki sálat teker a nyaka köré. Pedig nincs messze az idő, amikor még égetett. Most a...

Miért pont október 12-én cserélték le Kolumbusz Kristóf szobrát Mexikóvárosban?

Először azt gondoltam, hogy egy úti beszámolóval készülök nektek a gyönyörűszép Palenquéről. Aztán közbeszólt a sors, amit nem bánok, mert október 12-...

Egy életre szóló élmény, azaz soha nincs késő, még 40 felett sem

Mindannyian - vagy legalábbis a legtöbben - felfelé ívelő karrierről, meleg családi fészekről és elismerésről álmodunk. Aztán eljön egy pont, amikor ezt...

Mi kell a nőknek? A megbízhatóságot keresik az egészségük kapcsán is!

Ma már nem számít ritkaságnak, sőt inkább egyre általánosabbá válik, hogy szakember megkérdezése mellett a világhálóról is igyekszünk tájékozódni, bármiről is legyen szó. Nincs ez...