Fokozódik a „zéró költség” versenye az alapkezelők között, a Morgan Stanley úgy véli, hogy a következő 3-5 évben 10-15%-kal olcsóbbak lehetnek a befektetések. Ez jó hír a befektetőknek, de nagy kihívás a szolgáltatóknak, akik már most is küzdenek az alacsony díjak miatt visszaeső bevételekkel – írja a MarketWatch.
Nemrégiben a „Magyar virtus: a szomszédjainknál nincs ilyen nagy állampapír-őrületet” című cikkünkben áttekintést adtunk arról, hogy a környező országokban milyen formában tartják az emberek a megtakarításaikat. Most a Portfólió nyomán arról írunk, hogy nemcsak a bankok küzdenek az alacsony hozamkörnyezet miatt nehézségekkel, hanem a nagy amerikai ETF-ek és a hagyományos alapok kezelői is küzdenek azzal, hogy csökken a bevételük, mert a piaci verseny miatt egyre kisebb költségeket számlázhatnak a befektetőknek. A befektetők ennek persze örülnek, de a piacon egyre kevesebb alapkezelő tud megélni, vagyis nő a koncentráció. Ennek hátrányos következményeit egyelőre nem tudjuk felmérni.
A befektetőknek jó hír, hogy csak minimális költségeket kell kifizetni a befektetésük kezeléséért.
Az utóbbi években jelentősen csökkent a befektetési alapok és tőzsdén kereskedett alapok (ETF) költségszintje, és bár már most is rekord alacsony szinten járnak a díjak, további csökkentések várhatóak. A befektetőknek mindenképpen jó hír, hogy már csak minimális költséget kell fizetniük a befektetésekért, de iparági szinten konszolidációk is várhatóak a szolgáltatók között, akik az alacsony díjak miatt jelentős kieső bevételekkel küszködnek.
A Morgan Stanley befektetőknek írt levelében utal arra, hogy a következő 3-5 évben további 10-15%-kal csökkenhetnek a befektetések díjai, ami valamelyest gátat szabhat az eszközvezérelt növekedésnek és csökkentheti a bevételi forrásokat a szolgáltatóknál.
Az ICI adatai szerint az amerikai ETF-ek költségszintje közel harmadával esett vissza 2009 és 2016 között, 32%-os csökkenéssel 23 bázispontra estek a díjak átlagosan, a korábbi 34 bázispontról. Vannak már a piacon olyan tőzsdén kereskedett alapok is, amelyekért 10 bázispont alatti díjat számítanak fel az alapkezelők.
A befektetési alapoknál az átlagos díjak 63 bázispontra csökkentek az 1996 végén mért 104 bázispontról. A befektetési bank szerint a díjak csökkenését az is hajtja, hogy egyre többen fordulnak a passzívan kezelt alapok felé, amelyek általában jóval olcsóbbak, mint az aktívan kezelt társaik.
Ahogyan az ETF-ek, úgy a befektetési alapok szektora is a kevés, de nagy szereplős piaci modell felé megy. Ezt bizonyítja a Morgan Stanley szerint, hogy az aktívan kezelt részvényalapokba áramló friss tőkének 35%-át három nagy szereplő zsebelte be, ugyanezek az arányok 2015-ben 32%-ot, 2010-ben pedig 18%-ot tettek ki.
Ugyanígy változott a piaci részesedés is, a legnagyobb vagyonbeáramlást elkönyvelő top 10 alapkezelő a piac 58%-át birtokolja, míg 2010-ben ez az arány 42% volt. A középszerűség már nem lesz kifizetődő egy olyan iparágban, amely változások sorát éli. A győztes visz mindent – írja a Morgan Stanley.
