Hiába a Quaestor-botrány, Marcsika vagy akár a Fortress-ügy, a mai napig milliárdokat öntünk az újra és újra felbukkanó piramisjátékokba. Elég egy kamu befektetési sikersztori, egy jól csengő cégnév vagy a szomszéd ajánlása, és máris visszük a pénzünket a „tuti” befektetésbe, amelyben egy ideig nézhetjük, ahogy a többszörösére gyarapodik, aztán pedig sosem kerül vissza a zsebünkbe. Itthon gyakorlatilag minden adott ahhoz, hogy egy nagyszabású pénzügyi csalás jól működjön; az alacsony hozamkörnyezet, a pénzügyi oktatás szinte teljes hiánya, a siker és a csillogás vonzereje és a szabályozás kiskapuit ügyesen kihasználó vagy a kétes eredetű pénzek kezeléséhez diszkréciót ígérő helyi anyukák. Összefoglaljuk azt a hat fontos tényezőt, ami miatt a piramisjátékok manapság különösen sikeresek Magyarországon.
Nemrégiben a „Halálod után a pénzed közel ötöde az állam zsebébe kerülhet” című cikkünkben az az örökösödés módjáról közöltünk egy összefoglalót. Most az újra és újra felbukkanó piramisjátékokról írunk a Portfólió nyomán. Vegyük sorra az említett tényezőket:
1. Alacsony kamatok
Egy átlagos bankbetét már csak 0,4%-os kamatot fizet, ezért már egy számjegyű hozamígéret is elég ahhoz, hogy a bank helyett valami mást keressünk, nem feltétlen kell egy piramisjátéknak 300-500%-os hozamot ígérnie, hogy vonzó legyen.
Quaestor
Erre épült a magyar történelem legnagyobb piramisjátéka, a Quaestor-botrány is, ahol mintegy 150 milliárd forintot nyeltek el fiktív kötvényeken keresztül. Nem voltak feltűnők a gyanús jelek: miközben az állampapírhozamok átlaga a kamatvágásokkal párhozamosan körülbelül a felére csökkent, a Quaestor kötvényei konzisztensen 8-10%-os kamatot ígértek.
2. Az ismerős ajánlotta
Míg egy spekulánsnak vagy egy tapasztalt befektetőnek azonnal szemet szúr a 3-5%-os kockázati prémium, egy átlagos kisbefektetőnek nem feltétlenül, hiszen generációk nőttek fel Magyarországon úgy, hogy semmilyen pénzügyi képzést nem kaptak.
Így hajlamosak vagyunk hinni annak az ismerősnek, aki elénk tárja a „tuti befektetés” titkát, hiszen tudás híján nem tudjuk ellenőrizni az elhangzottakat, csak a bizalom adott.
Tribuszerné
Tribuszer Zoltánné is ismerőseit kihasználva épített fel egy 2,5 milliárdos piramisjátékot pár évvel a rendszerváltás után, kölcsönszerződéseire 10%-os havi hozamot ígért.
3. A stabil cég illúziója
Sok piramisjáték igyekszik az erős, nemzetközi háttérrel rendelkező cég illúzióját kiépíteni, a Quaestor látszólagos stabilitása is sokakat megtévesztett.
Más, nemzetközi piramisjátékok értékesítői pedig gyakran arra hivatkoznak, hogy „ez a cég teljesen legitim, hiszen van irodájuk”, ami
- jellemzően vagy valamelyik ügynökségé (nem pedig a cégé),
- vagy egy offshore cégtemetőbe van bejegyezve.
- A weboldalaik pedig jellemzően Photoshoppal összerakott képekkel vannak kiplakátolva.
Fortess és Cirmos
A Fortress „brókercég” azt hazudta az ügyfeleinek, hogy az amerikai Fortress Capitalhoz kötődik és olyan sok likvid tőkéjük van, hogy mozgatni tudják az árfolyamokat, ahogy akarják. 40 hétre 40 százalék hozamot ígértek, két év alatt 10 milliárd forintot le tudtak nyúlni. A másfél milliárd forinttal meglépő „Cirmos”, alias Ny. Györgyné F. Katalin pedig az ING ügynökének adta ki magát.
4. Legyél befektető és értékesítő egyszerre!
Egy piramisjáték jellemzően annál hosszabb életű, minél jobban érdekeltté teszi tagjait a „pénzügyi termék” aktív értékesítésében, vagyis komplex értékesítési hálózatba szervezi magát. Számos kulcskomponensből áll egy ilyen rendszer:
- az értékesítést a pénzügyi (pl. biztosítási) szektorban szokásos 1-5%-nál jóval magasabb jutalékkal ösztönzik, nem ritka a 10-15%-os jutalékszint sem,
- e jutalék sokszor annál magasabb, minél több új réteget tudtunk az újonnan érkezőkből a piramis alján magunk alatt felépíteni,
- az új tagokat gyakran a multi-level markeintg (MLM) rendszer azon típusában foglalkoztatják, amelyben csak saját pénze „befektetésével” lehet valaki értékesítő,
- a cég élén sokszor egy fanatikusan imádott zseni áll (jellemzően egy stróman vagy egy gyakorlott MLM-guru), aki feltalálta a „tuti befektetés” esszenciáját,
- egzotikus helyeken csillogó-villogó konferenciák, csapatépítők és vizuális elemek teremtik meg az értékesítők szemében a cég reputációját,
- szektaszerű üzenetekkel, a gyors gazdagodás, a siker, a „pénzügyi forradalom” ígéretével próbálnak megingathatatlanan hitet kialakítani a tagokban (például olyan szlogenekkel, hogy „csak akkor lehetsz sikeres, ha hiszel abban, amit csinálsz!” „Ne hagyd, hogy az emberek, akik nem értik, mit csinálsz, letérítsenek az utadról!”),
- akiket beszerveznek, sok esetben idősek vagy magányosak, sikertelen vállalkozók vagy részmunkaidős állást kereső szülők.
Ezt a rendszert használja a nemrég bedőlt Kairos is, amely elvileg „tárhely szolgáltatással” foglalkozott, valamint a mai napig, Magyarországon is működő, piramisjáték-gyanús Questra World / Atlantic Global Asset Management is. Itt a jutalék pontos mértékét az befolyásolja, hogy mekkora összeget fektet be az ügynök és ismerősei a rendszerbe, a masszív, akár 15%-ot is elérő jutalékkal akár millió eurós bónusz is társulhat.
Amikor pedig a Ponzi-séma bedől, gyakran úgy próbálják megmagyarázni a szervezők a csalásukat, hogy „politikai leszámolás áldozatai lettek.” Ilyen történt a European Kings Club és az első (orosz) MMM bedőlésekor is.
5. Az ellenőrzés hiánya
Bár a 2014-es brókerbotrányok óta felpörgött az MNB felügyeleti ága, sajnos a védőhálójuk nem tökéletes, elsősorban azért, mert a jog számos szempontból megköti a kezüket:
- Előfordulhat, hogy a kétes hitelességű befektetés határon átnyúló szolgáltatásként van jelen Magyarországon az EU-s szabályokat kihasználva, működésüket pedig az anyaország (pl. Ciprus, Gibraltár) kevésbé felkészült felügyelete ellenőrzi. Ilyen esetben sem az OBA, sem a BEVA nem védi a befektetőt.
- Lehet, hogy engedély nélkül vagy a felügyelet tiltása ellenére folytatja a cég a pénzgyűjtést. Ebben az esetben százmilliós bírság és a számláik befagyasztása az ügy vége, ez viszont már lehet, hogy addigra túl késő. Nem ritka egyébként, hogy a piramisjátékok szervezői engedélynek látszó dokumentumokkal is próbálják hitelesíteni magukat.
- Előfordulhat, hogy egy joghézagot kihasználva úgy gyűjtenek pénzt, hogy nem kell MNB-engedélyt szerezniük.
Joghézagok
A harmadikra példa a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet és a Pilis-Invest is is, amelyek a szövetkezeti forma kiskapuit használták fel ahhoz, hogy a PSZÁF ellenőrzését kikerüljék, miközben piramisjátékot építettek.
Hasonló kiskapuk a mai napig léteznek. Ilyet használ (az egyébként minden jel szerint nem piramisjátékként működő) német Timberland Capital és az Immovation Händlers, amelyek úgynevezett „részesedési jogokat” árulnak, illetve a OneLife / OneCoin, amely „oktatócsomagokon” keresztül toboroz (egy sokak szerint kamu-) kriptopénzhez befektetőket.
6. Diszkréció
Sokan persze előnyként próbálják feltüntetni, hogy a magyar felügyelet radarján kívül mozognak, ők azzal érvelnek, hogy ez diszkréciót jelent a befektetőnek.
A modernebb sémáknál már Bitcoinnal is lehet fizetni, az offshore céges hálót, ahova a pénz kerül, pedig nemcsak az ügyfél, hanem a hatóságok is nehezen tudják lenyomozni.
A simlis vállalkozók és korrupt politikusok a diszkréció mellett jellemzően egyébként azért is szeretik az ilyen ügyleteket, mert amellett, hogy eltüntetik a pénzt, adózni sem kell utána.
Ha például egy kisváros helyi bankfiókjába helyezzük el a pénzünket, könnyen híre megy a városban ennek, ha viszont egy megbízhatónak hitt, helyi szereplő meggyőz arról, hogy senkinek nem beszél a kétes eredetű pénzünkről, akkor máris könnyen esünk egy csaló hálójába.
Marcsika
A tavaly rács mögé került karcagi Dobrai Sándorné, alias Bróker Marcsika nem rendezett fényűző konferenciákat vagy működtetett hatalmas ügynökhálózatokat. 20 milliárd forintot nyúlt le és bukását – nem véletlenül – hatalmas politikai botrány is övezte.
Mit tegyek, ha megtalálnak a „tuti üzlettel”?
Végül íme pár jó tanács arra az esetre, ha betalálnak egy ilyen „forradalmi innovációval extrém hozamokat elérő sikertermékkel”:
- A „pénzügyi tanácsadó” ismerős érdekelt abban, hogy lenyomja a torkodon a befektetést, mert jutalékot kap érte. Ne köss, csak azért, mert jó ismerős ajánlja, akit lehet, hogy szintén manipulál a megbízója.
- Nézd meg az MNB oldalán, hogy van-e működési engedélye a társaságnak. Ha nincs (vagy esetleg még a figyelmeztetések közt is megtalálhatjuk), jobb távol tartani magunkat tőle.
- Nincs olyan kockázatmentes befektetés, amely jelentősen jobb hozamot kínál az állampapíroknál (kivéve az olyan államilag támogatott konstrukciók, mint a lakástakarék).
- Ha valahol heti hozamot ígérnek, köszönj el.
- Az, hogy egy piramisjáték fizet, nem jelent semmit. Az összes piramisjáték fizet az elején.
