Halálunk esetén a hátramaradt szeretteink számos esetben megúszhatják a 18%-os öröklési illetéket, sőt, bizonyos esetekben még a hagyatéki eljárást is, ha egyes dematerializált befektetésekben tartjuk a vagyonunkat. Megnéztük, melyik befektetés, megtakarítás hogyan öröklődik.
Sajnos bárkivel előfordulhat az a szomorú tragédia, hogy elhalálozik és a szerettei nem férnek hozzá a pénzéhez, befektetéseihez, amely a család kiadásainak fedezéséhez kellene, mert hagyatéki eljárás alá vonták. Ilyen esetben gyakran előfordul ugyanis, hogy hosszú hónapok után dönti el a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző vagy – vita esetén – akár a bíróság, hogy ki az örökös, sőt, még az is lehet, hogy 18%-os öröklési illetéket is ki kell fizetnie az örökösnek a megörökölt vagyonra.
Nemrégiben a „A világtörténelem 10 legnagyobb pénzügyi válsága” című cikkünk emberiség történelmének 10 legnagyobb pénzügyi válságáról szólt. Most az örökösödés módjáról közlünk egy összefoglalót a Portfólió nyomán
Mentes az öröklési illeték alól
- az egyenes ági rokon (beleértve az örökbefogadást), túlélő házastárs kezébe kerülő vagyon,
- az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermekének járó örökrész tiszta értékéből 20 millió forint,
- egy örökösnek jutó ingóörökség (gépjármű és pótkocsi kivételével) 300 ezer forint forgalmi értéket meg nem haladó része.
Jellemzően a fenti esetekben is hagyatéki eljárás alá vonják a pénzt, ami több hónapot is igénybe vehet, ezért érdemes még életünk során minden befektetésünk kedvezményezettjét megjelölni (amennyiben ez lehetéges),pénzünk egy részét olyan termékekbe fektetni, amelyekhez illetékmentesen hozzáférnek halálunk után a szeretteink.
Megnéztük, melyik befektetési, megtakarítási terméktípus hogyan öröklődik.
Értékpapírszámla, nyugdíj-előtakarékossági számla, tartós befektetési számla
Az értékpapírszámla egyik jelentős hátránya, hogy nem lehet hozzá kedvezményezettet megjelölni. Bár 2014-ben az Országgyűlés napirendjén volt egy tervezet, amely ezt lehetővé tette volna, ezt végül elkaszálták, így a számlán lévő vagyon az örökösödési eljárás részét képezi. Az öröklési illetéket viszont kikerülhetjük, ha
- egyenes ági rokon, illetve házastárs szerzi meg az örökrészt,
- EGT-állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat örököltetünk,
- az egy örökösre jutó ingóörökség 300 ezer forint alatti érték.
Ahhoz, hogy az értékpapírszámlán tartott vagyonhoz hozzáférhessünk, többek közt
- jelezni kell a banknak a tulajdonos halálát, ilyenkor egy speciális letéti számlára kerül az elhunyt vagyona, amelyen semmilyen megbízást nem lehet adni (a meglévő megbízások pedig megszűnnek),
- bizonyítani kell az öröklést a megfelelő okiratokkal, közjegyzői hagyatékátadó végzéssel, esetleg bírósági ítélettel és a megfelelő okiratokkal az örökösnek azonosítania kell magát,
- az értékpapírok átvezetésre kerülnek az örökös számlájára (az értékpapírok visszaváltása problémás lehet abban az esetben, ha az örökös számláját vezető intézmény nem forgalmazza őket),
- az értékpapírok névértéken öröklődnek, az árfolyamnyereséget is le kell adózni, ez jellemzően 15%-os kamatadót jelent.
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) adókedvezményei és adójóváírása nem illeti meg az örököst, az értékpapírjait egy normál értékpapírszámlára transzferálhatja.
Hasonló a helyzet akkor is, akkor is, ha egy Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) öröklünk, ez a szerzés jogcíme alapján szintén adóköteles lesz.
Lakás-takarékpénztár
A lakás-takarékpénztárak öröklését a lakástakarékokról szóló törvény szabályozza, amely szerint az LTP-számlán elhelyezett pénz és ennek kamatai is adó- és illetékmentesen örökölhetők.
A pénz a kedvezményezetté lesz, ha nincs megjelölve, akkor hagyatéki eljárás alá kerülhet a pénz és az itt megállapított örökös kapja meg.
Az örökös ezután dönthet úgy is, hogy fizeti a megtakarítást, ha így tesz és lakáscélra használja fel a pénztárban összegyűlt vagyont, az éves 30%-os (maximum 72 ezer forintos) állami támogatásra is jogosult lesz.
Önkéntes pénztárak
Önkéntes pénztárak esetén is lehet kedvezményezettet megjelölni, így a hagyatéki eljárásnak nem lesz pénze a nyugdíjpénztári, önsegélyező pénztári, illetve egészségpénztári vagyonunk, így öröklési illetéket sem kell rá fizetnünk.
Az örökös a pénztári vagyont felveheti vagy kérheti az összeg átvezetését saját pénztári számlájára, ezzel is bővítve a megtakarítását.
Megtakarítási célú életbiztosítás
A megtakarítási célú életbiztosítások öröklése hasonló abból a szempontból, hogy itt is meg kell jelölnünk szerződéskötéskor egy kedvezményezettet, ha ez nem történik meg, a hagyatéki eljárás dönt az öröklésről.
Annyiban viszont sajátosak a megtakarítási célú életbiztosítások, hogy járhat hozzájuk kockázati fedezet is, ami azt jelenti, hogy egyes biztosítók fizetnek, ha bizonyos feltételek mellett hal meg a számlatulajdonos, például baleseti halálban. Az alapfedezet mellé kockázati kiegészítőket is köthetünk, ezek persze olyan plusz költséget jelentenek, amelyek rontják a megtakarításunk értékét.
Az alapbiztosítás
- egyes termékeknél fix, előre meghatározott térítési összeget és kockázati díjat jelent,
- más termékeknél pedig a szerződő dönti el, hogy mekkora legyen a térítési összeg, jellemzően minél öregebb, a havi díj annál nagyobb, egységnyi biztosítási összegért.
