Lakossági állampapírt a Magyar Államkincstáron kívül bankoknál is venni lehet, a forgalmazó bankok többsége ezért nem is számít fel külön díjat, de ha lejárat előtt szeretnénk visszaváltani a papírunkat, egyáltalán nem mindegy, hogy azt bankban vagy a kincstárban tartjuk-e. Egyes bankok ugyanis a kincstárénál kedvezőtlenebb árfolyamokat szabnak, amivel sokat is lehet bukni, ha nem tudjuk kivárni a lejáratot.
Nemrégiben a „Warren Buffett megnyerte az egymillió dolláros fogadást.” című cikkünkben arról adtunk hírt hogy nyolc hónappal a határidő előtt eldőlt a híres fogadás, az S&P 500 az eltelt tíz év alatt jobban teljesített mint a Ted Seides által kiválasztott öt hedge fund. Jelen cikkünkben a Portfólió nyomán azt a kérdést járjuk körbe hogy miért és mennyivel drágább bankoknál állampapírt venni.
A kincstár is ott van a legnagyobb forgalmazók között
Nemrég tette közzé az ÁKK, hogy kik voltak tavaly a lakossági állampapírok legnagyobb forgalmazói. A listára az OTP és az MKB mellett az államkincstár is felfért, az OTP mögött a kincstár értékesítette a legtöbb KKJ-t, FKJ-t, PMÁK-ot és BMÁK-ot 2016-ban (pontos értékesítési adatokat titoktartásra hivatkozva nem közölnek). A kincstár növekvő szerepét mutatja az állampapírok értékesítésében az is, hogy februárban már a 200 ezredik ügyfelet és az 1100 milliárd forintos ügyfélszámla-állományt is elérte a kincstár.
A bankoknak megéri ezzel foglalkozni
Évente több milliárd forintot fizet ki az ÁKK a főként bankokból álló forgalmazóknak, amiért cserébe azok hálózataikon keresztül értékesítik a lakossági állampapírokat. Az ÁKK Portfolio-nak küldött tájékoztatása szerint tavaly több mint 40 milliárd forintot fizetett jutalék címen az ÁKK a forgalmazóknak a lakossági állampapírok értékesítéséért, ami jóval több, mint a 2015-ös 23,6 milliárd, vagy a 2014-es 16,7 milliárd (igaz, 2014-ben és 2015-ben a KTJ-re vonatkozóan nincs információnk, de mértékében vélhetően nem jelentene nagy változást a számokban).
A legnagyobb mértékű jutalékot a KKJ-k értékesítésére fizette ki az ÁKK tavaly, összesen közel 26,5 milliárd forintot, a többi vizsgált évben is rendre a KKJ-eladásokból folyt be a legtöbb pénz a forgalmazókhoz. A KKJ után az FKJ értékesítése lódult meg 2016-ban egy meglehetősen látványos szintre, amiben valószínűleg az játszik szerepet, hogy ezeket a papírokat 2015 novemberétől a bankok is értékesíthetik.
A hosszabb lejáratú PMÁK és BMÁK után viszont egyre kisebb jutalékot fizet ki az ÁKK, a 2015-ös közel 4 milliárd forint után a PMÁK esetében tavaly már csak 3,67 milliárdos jutalékfizetési kötelezettsége volt az adósságkezelőnek, de a BMÁK mutatta ezen a téren a legnagyobb mélyrepülést: a 2014-es 3,7 milliárd forintos jutalék után tavaly már csak 0,26 milliárdot fizetett ki az ÁKK.
A fenti BMÁK-számok valamennyire összecsengenek az értékesítési számokkal is, a tavalyi évet megnézve jól látszik, hogy a BMÁK elenyésző szerepet töltött be a lakossági papírok állománynövekedésében, és az eddigi számok alapján idén sem jobb a helyzet. Más a helyzet a KKJ és az FKJ esetében, és bár az ÁKK mindkét papírnál visszavágta a fizetett jutalék mértékét (a KKJ esetében a korábbi 1%-ról 0,8%-ra, az FKJ-nál pedig 0,5%-ról 0,4%-ra), ez egyelőre nem látszik meg a keresleten:
Megéri banknál lakossági állampapírt venni?
Ha költség oldalról közelítjük meg a kérdést (és miért ne közelítenénk onnan), akkor egyértelműen a Magyar Államkincstár a befutó, a kincstárnál ugyanis sem számlanyitási, sem számlavezetési díjjal nem kell számolni.
A bankok többségénél az államkincstárhoz hasonlóan díjmentes a számlanyitás (ha banknál akarunk lakossági állampapírt venni, akkor először értékpapírszámlát kell nyitni), és egy-két kivételtől eltekintve a számlazárás is.
Ami nagyobb tételt jelenthet a bankon keresztüli állampapír-vásárlásnál, hogy a kincstártól eltérően minden esetben van számlavezetési díj, többnyire egy fix havi résszel és egy százalékban meghatározott állományi díjjal.
A lakossági állampapírok jegyzéséért, illetve a tranzakciókért többnyire a bankok sem számítanak fel semmit, de arra fel kell készülni, hogy konstrukciónként a kincstári árfolyamjegyzésnél néhol rosszabb feltételek mellett tudjuk csak visszaváltani a papírokat (erről lejjebb bővebben is írunk).
Fontos, hogy forgalmazónként eltér a lakossági állampapír-kínálat, így ha valaki a bankon keresztüli állampapír-vásárlás mellett dönt, érdemes előtte megnézni, hogy milyen papírok közül válogathat.
Mivel az állampapírok esetén sokat lehet bukni azon, ha lejárat előtt váltjuk vissza a papírokat, a hangsúly nem is a vételi díjakon, hanem sokkal inkább azon van, hogy a kincstár vagy a bankok milyen árfolyamon veszik vissza tőlünk a papírt. A kincstárnál a hosszabb futamidejű papírok, mint a PMÁK, a BMÁK vagy a Kétéves Állampapír 99%-os, a rövidebbek, mint a KKJ vagy az FKJ 99,5%-os nettó árfolyamon válthatóak vissza (a nettó árfolyamhoz még hozzáadódik a felhalmozott kamat és az így kapott bruttó árfolyamot fizeti a kincstár).
A bankoktól kapott információk szerint a rövidebb futamidejű papírokat 99-100% közötti, míg a 2 éves vagy annál hosszabb papírokat 98-99% közötti árfolyamon veszik vissza. Jól láthatóan tehát egy 0,5-1%-os árfolyamrés van a bankok többsége és a kincstár által alkalmazott vételi nettó árfolyamok között, így elmondható, hogy általánosságban a bankoknál történő visszaváltás a költségesebb megoldás (a bruttó visszavásárlási árfolyam a bankok esetében is a kamattal növelt nettó árfolyamot jelenti). Vannak persze olyan bankok is, amelyek a kincstári árfolyamjegyzéssel megegyező árfolyamon veszik vissza a papírokat, de a számlavezetési díjjal minden esetben kalkulálni kell.
Ezek alapján mindenki kiszámolhatja, hogy minimum meddig érdemes tartani egy állampapírt ahhoz, hogy veszteség nélkül lehessen kiszállni, erről a témáról korábban itt írtunk: 2017.01.30 Ráfázhatsz, ha megszorulsz.
Ettől függetlenül érthető az is, ha valaki inkább a bankon keresztüli állampapír-vásárlás mellett dönt, a kincstárnál ugyanis a számlán lévő összeg készpénzben kivéve vagy más banki folyószámlára történő átutalással is pénzbe kerül. A készpénzfelvételnél 6 ezrelék, míg az átutalásnál 3 ezrelék, de maximum 6 ezer forint a pénzügyi tranzakciós illeték. Ezzel szemben a bankoknál a folyószámlához kapcsolt értékpapírszámláról folyószámlára történő átvezetés többségében díj/illetékmentes, ez többnyire egy automatikus átvezetést jelent a bank részéről. Ettől függetlenül a visszavásárlási árfolyamokra figyelni kell, a számlák közötti átutalás költségét viszont meg lehet spórolni.
