Ha az államadósság-finanszírozáshoz való hozzájárulásról van szó, a magyar háztartások szinte mindenkit leköröznek az EU-ban. Az államadósságon belüli több mint 13%-os magyar aránynál egyedül Máltában mértek magasabbat. A probléma, hogy a magyar lakosságnál lévő államadósság több mint fele rövid lejáratú, nem véletlenül igyekszik az ÁKK a hosszabb lejáratú papírok értékesítését előmozdítani.
Nemrégiben a „Ha nem kockáztatsz, nem fogsz meggazdagodni.” cimű cikkünkben az aktív vagyonkezelés előnyiről írtunk, és közöltük a CNBC 50-es listáját a diszruptív cégekről. Ezek a cégek alapjaiban változtatják meg a világot, de legalábbis az iparágat, ahol tevékenykednek. Jelen cikkünkben a Portfólió nyomán a lakossági állampírok szerepét vizsgáljuk az államadósság kezelése, és a gazdasági kockázatok csökkentése érdekében.
EU-s viszonylatban az élen vagyunk
Az ÁKK-tól már többször is lehetett hallani, hogy a magyar lakosság kezében van az egyik legjelentősebb államadósság az EU-ban, és ezt az Eurostat adatai is bizonyítják. A legfrissebb (2015-re vonatkozó) adatok szerint a magyar háztartásoknál és nonprofit intézményeknél lévő konszolidált bruttó államadósság 10,7 milliárd eurót tett ki, ami még értékében is az egyik legmagasabb állományi adat a tagországok között. A háztartásoknál lévő államadósság állomány csak Olaszországban, Írországban és Portugáliában volt magasabb.
Nézzük az arányt százalékosan
Még érdekesebb képet mutat, ha azt nézzük, hogy a háztartások és a nonprofit intézmények kezében lévő államadósság mekkora részt tesz ki az egyes országok teljes adósságán belül, és ez esetben már dobogós helyen vagyunk.
Magyarországon 13,3% volt 2015-ben a háztartások és nonprofit intézmények által birtokolt államadósság aránya a teljeshez viszonyítva, ennél nagyobb arányt csak Máltában mértek 27,6%-kal.
Az Eurostat legkorábban júniusban frissíti a 2016-os adatokkal az országokra vonatkozó statisztikákat, de azt már most tudni lehet, hogy a magyar háztartások államadósság-finanszírozásban betöltött szerepe azóta csak nőtt, 2016 végén a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya már 4530 milliárd forintra rúgott a háztartásoknál, szemben a 2015 év végi 3755 milliárddal.
Ezzel a konszolidált bruttó államadósságon belül 17,5%-ra nőtt a háztartások aránya.
A rövidebb és hosszabb lejáratú lakossági állampapírok állománya a teljes adósság százalékában
Árnyalja azonban a fenti jó helyezést a tény, hogy a háztartásoknál lévő 13,3%-os államadósság-állomány egy jelentős része, több mint 60%-a éven belüli lejáratú, a rövid lejáratú adósság magas aránya pedig nagy megújítási kockázatot jelenthet. Ráadásul a rövid papírok ilyen aránya EU-s viszonylatban is kiemelkedő, minden más tagországban alacsonyabb az éven belüli lejáratú államadósság aránya a háztartásoknál a teljes államadósságon belül.
Mekkorák az arányok a GDP-hez viszonyítva?
Megnéztük azt is, hogy a háztartások és nonprofit intézmények által tartott adósságállomány GDP-arányosan mekkora részt tesz ki, miután a GDP-arányos államadósságban a tagországok szintjén jelentős eltérések lehetnek. Az államadósságon belüli 13,3%-os arányhoz képest a magyar háztartások által tartott GDP-arányos államadósság is magas, 9,74%, ennél egyedül Máltában mérhettünk magasabbat 16,71%-kal.
Ha pedig maradunk az éven belüli lejáratnál, egyedül Portugália előz meg minket az éven belüli államadósság-állomány GDP-hez viszonyított arányában, de a magyar közel 6%-os érték így is kitűnik a listáról.
Milyen a rövidebb és hosszabb lejáratú lakossági állampapírok egymáshoz viszonyított aránya?
A fentiekben a lakosság és nonprofit szervezetek kezében lévő teljes államadósságot néztük, de külön megvizsgáltuk azt is, hogy a lakossági állampapírokon belül milyen a rövidebb és hosszabb futamidejű papírok aránya. Az ok egyszerű: amikor a magyar háztartások államadósság állományáról beszélünk, jelentős részében a lakossági állampapírok állományáról van szó, mivel a magyarok többnyire ezeknek a papíroknak a vásárlásán keresztül veszik ki a részüket az államadósság finanszírozásából. Ha itt is megnézzük, hogyan oszlik meg a rövid (0-2 év) – és hosszabb lejáratú papírok állománya, az előbbieknél jóval durvább képet kapunk.
A tavaly év végi állományi adatok szerint a rövid lejáratú papírok 67,7%-os arányt képviseltek a teljes állományon belül, ezen belül az egy éves futamidejű KKJ vitte el a legnagyobb részt. A rövid futamidejű papírok iránti kereslet persze nem meglepő, hiszen sokáig vonzó kamatokkal értékesítették őket, mindeközben a PMÁK vonzerejét az évekig alacsony, illetve nulla közeli szinteken lévő infláció nem igazán tudta növelni.
Az utóbbi hónapokban, részben az ÁKK tudatos stratégiai váltása miatt, valamekkora elmozdulást már lehet látni a hosszabb lejáratú lakossági papírok felé. Az ÁKK nemrég jött ki a piacra az új, fix kamatozású Kétéves Állampapírral, amellett a várhatóan egyre növekvő infláció a PMÁK értékesítését is segítheti. Mindezek mellett a rövidebb lejáratú papírok kamatát is fokozatosan vágja vissza az ÁKK, igaz, ez a KKJ keresletében érdemi változást eddig nem sokat hozott.
