Ha havonta van fölösleges 10 ezer forintunk, nem érdemes ezt a bankszámlán gyűjtögetni, hiszen számos olyan termék van Magyarországon, amely hozammal bővíti a megtakarításunkat, így pár év alatt akár milliós összeget is felhalmozhatunk. Számos olyan termék van, amely garantált hozamot és állami támogatást is nyújt, megnéztük, melyek ezek.
Nemrégiben a „A prémium állampapírok lesznek befektetetők új kedvencei” című cikkünkben arról írtunk, hogy az április 5-én megrendezett Wealth and Savings (IWS) a konferencián résztvevő szakemberek szerint melyek lesznek az idei év slágerbefektetései. Jelen cikkünkben kisbefektetőknek adunk tanácsokat.
Nos amikor arról kell döntenünk, hogy viszonylag kis összegű, de rendszeres megtakarításunkat hogyan fektessük be, elsősorban azon kell elgondolkoznunk, hogy mire kívánjuk majd fordítani az összegyűjtött pénzt. Ha lakásra vagy nyugdíjra gyűjtünk, akkor viszonylag egyszerű dolgunk van, hiszen a lehetőségek széles körét máris leszűkítettük, hiszen ezeket a célokat az állam is fontosnak tartja, ezért az általunk évente összegyűjtött összeghez az állam is hozzátesz bizonyos összeget, ezért elég szép hozamokat érhetünk el. Persze vannak megkötöttségek, nem fordíthatjuk bármikor, bármire az ilyen pénzt. Aki számára a megtakarítás mellett fontos a biztosítás különböző kockázatok esetére, nos, ő minden bizonnyal a biztosítók ügyfele lesz. És persze azok számára is van bőven lehetőség, akik felhasználási megkötöttség nélkül szeretnének takarékoskodni. Nézzük sorra a lehetőségeket:
Lakás-takarékpénztár
Ha lakásra szeretnél elkezdeni gyűjteni, továbbra is a lakástakarék lehet a legjobb megoldás, amit már akár havi 5 ezer forintos összegtől is elindíthatunk. Ez a terméktípus
- 0,1-3%-os betéti kamatot fizet,
- 30%-os, befizetés arányos állami támogatást is kapunk rá, 72 000 forintos felső határig.
Mivel a hozam gyakorlatilag garantált és OBA-védett, kijelenthetjük, hogy jelenleg ez a legmagasabb hozamú, kvázi kockázatmentes befektetési lehetőség.
A tőkearányos hozamot akkor tudjuk maximalizálni, ha négy évre kötjük a megtakarításunkat, így a teljes tőkére vetített hozam meghaladhatja a 10%-ot is.
Ha maradunk a havi 10 ezres példánál, négy év alatt körülbelül 650 ezer forintot rakhatunk össze egy LTP-számlán keresztül, ha a leghosszabb, tízéves futamidőt választjuk, megtakarításunk egyenlege az 1,6 millió forintot is meghaladhatja.
A pénztárak kondícióit az EBKM-értékek alapján érdemes összehasonlítani, ugyanis ezek tartalmazzák a hozam mellett
- a szerződések jellemzően 1%-os, szerződéses összegre (vagyis tőkére, hozamra, állami támogatásra és felvehető hitelre) vetített szerződéskötési költségét
- és a 150 forintos havi számlavezetési költséget is.
Ennek a termékcsoportnak a legnagyobb hátránya, hogy csak korlátozottan, számla vagy adásvételi szerződés bemutatásával tudjuk felhasználni lakáscélra az itt összegyűjtött pénzt.
Rendszeres díjas, megtakarítási célú életbiztosítás
Ha megtakarításunk mellé
- kockázati biztosítást,
- tanácsadót,
- adózási előnyöket (vagy adómentességet) szeretnénk,
jó döntés lehet egy unit-linked, vagy egy vegyes biztosításban félre tenni rendszeresen.
A termékek egy része elindítható 5-10 ezer forintos havi díjtól is, de persze olyan is létezik, amely legalább 50 ezer forintos rendszeres havi befizetést vár el ügyfeleitől.
Két kategóriába sorolhatjuk a megtakarítási célú életbiztosításokat:
- unit-linked biztosítások esetén saját magunknak kell összeállítanunk eszközalapokból a befektetési portfóliónkat, így potenciálisan nagyobb hozamra és nagyobb volatiltásra is fel kell készülnünk, mint a vegyes biztosításokkal,
- a vegyes biztosítások viszont szerződésben garantálják, hogy legalább mekkora kamatot írnak jóvá évente a megtakarításunkra, ez az úgynevezett technikai kamat, amely jelenleg 2,3%-ban van maximálva törvényileg forint alapú termékeknél (eurós termékeknél 1,1%). A pénzünket be is fektetik (jellemzően állampapírokba) és a piaci hozam egy részét (jellemzően 80-100%-át, de legalább 60%-át) jóvá is írják a számlánkon. Persze mindebből még lejönnek a költségek.
Ezzel el is érkeztünk a rendszeres biztosítások egyik fő „buktatójához”, a viszonylag magas költségekhez, azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek a termék jelentősen olcsóbbak lettek az MNB idei szabályozásának köszönhetően.
A termékek költségeinek összehasonlításához kiváló eszköz a Teljes Költségmutató (TKM), ami megmutatja, hogy egy 35 éves, átlagos éves díjat fizető ügyfélnek mekkora hozamot kell elérnie ahhoz, hogy a termék költségeit meghatározott időtávon ki tudja termelni. Termékekre lebontva a MABISZ oldalán, eszközalapokra lebontva az MNB oldalán találhatjuk meg a biztosítások TKM-értékeit.
Az, hogy konkrétan mekkora hozamunk lesz, minden esetben a piac teljesítményétől függ, ezért nehéz előre megbecsülni, mennyi pénzünk jön össze egy rendszeres életbiztosítással. Ha a legolcsóbb, megtakarítási célú életbiztosítást kötjük meg és feltételezzük, hogy csak a technikai kamatot tudja elérni a piacon, 10 év alatt 1,22 millió forintot, 20 év alatt 2,67 millió forintot tudunk megtakarítani. Persze a többlethozam-visszatérítés miatt könnyen előfordulhat, hogy ennél is nagyobb összeg áll majd a rendelkezésünkre.
Érdemes körültekintően eljárnunk viszont, ha megtakarítás a cél, léteznek ugyanis kifejezetten drága vegyes biztosítások is, amelyek többnyire azért drágák, mert jelentős kockázati fedezetet is vállalnak. Ha rosszul választunk, belefuthatunk egy 6% fölötti TKM-mel dolgozó termékbe is, amellyel 20 év alatt a fenti feltételezések mellett befizetett 2,4 millió forintunkból mindössze 1,68 millió forintot kaphatunk pénzhez – ami persze még mindig nagyobb összeg, mintha egy kockázati életbiztosításba tesszük a pénzünket.
Nyugdíjcél
Ha szeretnél elkezdeni nyugdíjra takarékoskodni, három lehetőség áll előtted, a nyugdíj-előtakarékossági számla, az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom esetben igénybe vehető 20 százalék állami támogatás a számlára (NYESZ esetében 100-130 ezer, nyugdíjbiztosítás esetében 130 ezer, nyugdíjpénztár esetében 150 ezer forintos plafonig). Főbb jellemzőik, hogy:
- A NYESZ esetében találkozhatunk a legbarátságosabb költségszerkezettel, viszont itt saját magunknak kell döntenünk a befektetésünk allokálásáról, a vagyonunk kezeléséről.
- A nyugdíjpénztárral más dolgunk nincs, mint fizetni a tagdíjat, itt a szolgáltató gondoskodik a vagyonkezelésről, nekünk csak azt kell végiggondolnunk, hogy milyen időtávban szeretnénk befektetni és ennek kapcsán mekkora kockázatot vállalunk.
- A nyugdíjbiztosítások jellemzően a legdrágábbak a piacon, viszont számos plusz szolgáltatást kapunk cserébe, mint a kockázati biztosítás, a garantált hozam lehetősége (vegyes biztosítások esetén), a tanácsadó segítsége, stb. Január 1-jén lépett életbe az etikus életbiztosítási koncepció is, amely többek közt a (nem csak nyugdíjcélú) termékek költségeit csökkentette, átláthatóbbá tette őket és az eszközalapok kínálatát is összehangolta.
Azt, hogy melyiket és miért érdemes választani, itt írtunk le részletesen: 2016.12.14 „Mit tegyek, hogy gazdag nyugdíjas legyek? II. rész: Akkor most mibe fektessek?”.
Banki megtakarítási programok
Vannak olyan bankok, amelyek különféle akciókkal serkentik az ügyfeleik megtakarítási hajlandóságát, például:
- A CIB Malacpersely 0,1%-os kamatot fizet a betétben lekötött pénzre, amennyiben az havi szinten 10 ezer és 5 millió forint közé esik. A számla havonta kamatozik, ami azért jó, mert a hozam is újra befektetésre kerül. Más betétekhez hasonlóan, ennek a számlának sincs fenntartási költsége.
- Az Erste Megtakarítási Program elengedi az értékpapírszámlával rendelkező ügyfeleknek a befektetési jegyek vételi költségét, ha legfeljebb napi 100 ezer forintért vásárolnak befektetési jegyeket (NYESZ esetén nincs ilyen határ). Korábban egyébként a bank a számlavezetési költség elengedésével bíztatta ügyfeleit a megtakarításra, ha legalább havi 10 ezer forintért vettek befektetési jegyeket.
- Hasonló az MKB bank megtakarítási programja is, amelyben rendszeres vételi megbízás keretein belül díjmentesen tudunk befektetési alapokat venni, ha legalább havi 10 000 forintért veszünk befektetési jegyeket.
- Az UniCreditnél rendszeres „betétes” és „értékpapíros” megtakarítással is találkozhatunk. Előbbi egy 1 hónapos, automatikusan megalakuló forintbetét, ahova havi 5000 forintot legalább félre kell tennünk, kamatozása jegybanki alapkamat -0,5%, plusz 2% kamatprémium elérhető, ha 6 hónapon keresztül folyamatosan teljesítjük az átvezetést, de a maximum 50 000 forintig / hó. Utóbbi legalább 10 ezer forint rendszeres befektetését igényli, a fentiekhez hasonló díjmentes alapos megoldás.
- A K&H-nál célokhoz kötötten indíthatunk megtakarítást, minimum 25 ezer forintos megtakarított összegtől, ha K&H lakossági bankszámlával rendelkezünk, díjmentes a számlavezetés, ha nem, 469 forint / hó. A számla alapból 0,1%-os kamatot fizet évente, viszont attól függően, hogy mennyit teszünk félre, 0,1-0,5% kamatprémium is ütheti pluszban a markunkat.
- Az OTP Takarékszámla alapból 0,01%-os kamatbázist fizet, amit megtakarított összegtől függően még 0,1-0,2%-os kamatprémiummal told meg. Itt is díjmentes a számlavezetés, ha van a banknál számlánk, ha nincs, 102 forint havonta.
- A Budapest Banknál az alapkezelővel együttműködve indíthatunk rendszeres megtakarítási programot.
Ha banki terméket szeretnénk, mindenképpen érdemes megnézni ezt a kalkulátort.
Értékpapírok, befektetési alapok
Sokan úgy vélik, hogy ha csak havi párezer forintunk van, ezt nem érdemes befektetési alapokba, illetve részvényekbe, más értékpapírokba fektetni, hiszen a tranzakciós költségek (főleg a minimum díjak) a pénz jelentős részét elvihetik.
Ez nem feltétlenül igaz, hiszen amellett, hogy találkozhatunk olyan bankkal, amely alapkezelővel együttműködő megtakarítási programot működtet, több olyan pénzügyi intézmény is van, amelyek egyes befektetési alapokat tranzakciós költségek felszámítása nélkül kínálnak.
Arról, hogy melyik alapot érdemes választani, itt írtunk részletesen: 2017.03.28 „Hogyan válasszak a befektetési alapok között?”
Ha nem akarunk kockázatot vállalni és lakossági állampapírokba akarunk fektetni, itt is találhatunk kifejezetten rendszeres, hosszú távú értékpapírt, ez a Babakötvény, az itt felhalmozott pénzt azonban csak gyermekünkre költhetjük el:
- inflációkövető kamatozású, ami azt jelenti, hogy ha adott évben beindul az infláció, ezt követő évben a papír kamatbázisa is ennyivel nő, tehát értékálló befektetés,
- 3 százalékos kamatprémiumot fizet az előző évi infláció fölött (az infláció alapján beárazott sorozatok már 3,4% teljes kamatot fizetnek),
- a befizetések után 10% éves állami támogatás is jár, ez 6000 forintban van évente maximálva, tehát még csak havi 10 ezer forint sem kell ahhoz, hogy ezt maximalizálni tudjuk, elég havi 5000,
- a befektetésnek sem számlavezetési, sem tranzakciós, sem pedig számlanyitási költsége nincs, 18 évesen a gyermek adómentesen hozzáfér a számlához és annak hozamához.
- Alaptámogatásként az állam minden most született gyermeknek 42 500 forintos (esetenként ettől eltérő) életkezdési támogatást nyújt, amelyet a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett kincstári letéti Start-számlán írnak jóvá.
