Bill Gates 86 milliárd dolláros vagyona eltörpül amellett a mérhetetlen gazdagság mellett, amit a világ valaha élt tíz leggazdagabb embere halmozott fel. Míg egyesek kontinensek pénzügyeit, fémiparát és energiaiparát tartották a kezükben, volt olyan is, aki korának egyik legnagyobb országát kezelte személyes tulajdonaként. Jelen cikkünk az emberiség történelmének tíz leggazdagabb emberéről szól.
A „Ki a 10 leggazdagabb ember a világon?” című cikkünk a ma élő leggazdagabb emberekről szól, a listát a Forbes magazin minden évben összeállítja. Most a régi korok gazdag embereiről írunk, a Portfólió összeállítása alapján. Szokás szerint a 10-es lista végével kezdünk.
10. Moammer Kadhafi
Kadhafi ezredes több mint negyven évig uralta Líbiát, többek közt arra is kihasználta az olajban gazdag ország élén töltött időt, hogy az olajexportból szerzett bevételekből a saját zsebét is megtömje. Miután 2011-ben megölte egy lázadó csoport, rövidesen kiderült, hogy több százmilliárd dollárnyi vagyont rejteget a diktátor külföldi bankszámlákon, befektetésekben és cégekben.
Halála után közvetlenül csak az Egyesült Államok 30 milliárd dollárnyi vagyont fagyasztott be, ami a néhai diktátorhoz köthető, de ez a nyomozóhatóságok szerint csak a jéghegy csúcsa.
A legtöbb szakértő a volt líbiai politikus teljes vagyonát 200 milliárd dollárra becsüli, ennek a nagy részét valószínűleg sosem sikerül majd előkeríteni.
9. Hódító Vilmos
Hódító Vilmos normann uralkodó az 1000-es évek végén, 20 évig uralta Angliát miután meghódította azt, északtól délig gyakorlatilag teljesen kifosztotta az országot és minden kincset összegyűjtött. Előszeretettel költötte háborús szerzéseit hatalmas kastélyokra, tornyokra és faliszőnyegekre. Ő építette fel többek közt a londoni White Towert is, ami a mai napig áll.
Történészek úgy vélik, hogy hadjáratai alatt az uralkodó mai értéken körülbelül 210-230 milliárd dollárnyi vagyonra tett szert.
Halála után ez szétaprózódott a családjának tagjai közt, közülük egy nagyobb szeletre Alan Rufus, Richmond ura tett szert.
8. VII. Aszaf Dzsah nizám
Aszaf Dzsah Haidarábád állam utolsó nizámja (A nizám egy ősi indiai uralkodói cím, amely a Nizam-al-Mulk kifejezés rövidítéséből alakult ki. Az arab eredetű szó Birodalmi ügyintézőt jelent. A nizámok Hyderabad állam szuverén uralkodói voltak 1719-től egészen a hatalmas kiterjedésű birodalom felbomlásáig) volt, közel negyven évig uralta a hercegséget, mielőtt az csatlakozott a függetlenedő Indiához 1948-ban.
Az uralkodó annyi aranyat, ékszereket, luxusingatlant és autót halmozott fel, hogy vagyonát mai értéken körülbelül 240 milliárd dollárra becsülik.
Abból is látszik, hogy szerette az ékszereket, hogy egy mai értéken körülbelül 50 millió dollár értékű, 184,5 karátos gyémántot használt papírnehezéknek.
Trónfosztása után is megőrizte vagyonát, azonban ez jelentősen megcsappant, bár így is több pénze volt, mint a függetlenedő India első éves teljes bevétele.
7. II. Miklós cár
II. Miklós Oroszország utolsó cárja volt, 1894-től 1917-ig uralkodott. Sokan úgy vélik, hogy uralkodása alatt az országa gyakorlatilag összeomlott, pedig korábban a világ egyik vezető hatalma volt.
Egy 1916-os becslés alapján mai értéken a személyes vagyona 300 milliárd dollárt ért.
Szolidabb becslések is 250 milliárd dollárról szólnak, persze nehéz ezt pontosan meghatározni, mivel személyes vagyona és az állami vagyon sokszor nem különült el megfelelően. Az uralkodónak elvileg korlátlan hozzáférése volt az állami kincstárhoz.
A cárt végül a bolsevikok buktatták meg, 1918-ban családjával együtt kegyetlenül meggyilkolták egy elhagyatott, uráli pincében.
6. Jakob Fugger
Jakob Fugger egy augsburgi bankár és kereskedő volt, aki az 1400-as évek végén, 1500-as évek elején volt aktív. Eleve vagyonos családba született, de ő építette fel a családi vállalkozást egy Európa-szerte működő vállalatbirodalommá.
Egy ideig gyakorlatilag monopóliumuk volt a kontinens rézpiacán, amit úgy értek el, hogy az észak-magyarországi rézbányákat megszerezte a Habsburgoktól, majd a Thurzó családdal közösen felvásárolták a piacot.
Amikor „Fugger a gazdag” meghalt, több mint kétmillió ezüstforintot (Gulden) hagyott az unokaöccsére, ez mai értéken körülbelül 275-400 milliárd dollárnak felel meg.
5. Andrew Carnegie
A skót származású Carnegie a nevét viselő acélgyáron keresztül csinálta meg a szerencséjét, a vállalat gyakorlatilag meghódította az iparosodó Egyesült Államokat. 1901-ben adta el a vállalatot a JP Morgannak 480 millió dollárért, akik beolvasztották a céget a U.S. Steelbe, amely így az első egymilliárd dolláros piaci kapitalizációjú céggé vált a világon.
A milliomos vagyona 475 millió – vagyis mai értéken körülbelül 320 milliárd – dolláros értéken tetőzött, halála előtt viszont ennek nagy részét elosztogatta közhasznú szervezeteknek.
4. John D. Rockefeller
A világ első dollár milliárdosa a Standard Oilon keresztül gazdagodott meg az olajpiac szárnyalásának köszönhetően. Vállalkozását 1870-ben alapította meg, egészen 1911-ig működött, amikor 34 külön céggé szedte szét a szövetségi kormány; Rockefeller vállalatából jött létre a mai ExxonMobil és a Chevron is.
Az olajmágnás életének utolsó 40 évét nyugdíjban töltötte, vagyona 1913-ban tetőzött, amikor mai értéken körülbelül 340 milliárd dollárra hizlalta fel.
3. A Rothschild-család
Mayer Amschel Rothschildot tartják a nemzetközi pénzügyi rendszer atyjának, fiaival közösen alapították meg a világ jelentős részén átívelő Rothschild bankcsoportot. A család a XIX. században gyakorlatilag a fél világot a kezében tartotta: királyok, császárok hozzájuk fordultak kölcsönért, hogy a háborúikat meg tudják vívni, egyedül a Rockefellerek tudták felvenni velük a versenyt gazdagságban.
Nathan Mayer Rothschildot, a londoni bankhálózat egyik alapítóját tartják a legvagyonosabbnak, egyes becslések szerint csak neki mai értéken 350-450 milliárd dollárnyi vagyona volt, a teljes família azonban ennél vélhetően még több pénzzel rendelkezett fénykorában.
2. Augustus császár
Julius Caesar fogadott fia, Gaius Octavius a történelem egyik legnagyobb birodalmát hozta létre: uralkodása alatt annektálta Egyiptomot, Dalmáciát, Pannóniát, Noricumot és Raetiát is, valamint megnövelte a befolyását Afrikában, Germániában és Hispániában is.
Azt, hogy pontosan mekkora személyes vagyonnal rendelkezett, nehéz megbecsülni: a Stanford professzora, Ian Morris szerint ez a birodalom teljes gazdaságának 20%-ának megfelelő értéket tett ki.
Ha ebből indulunk ki, illetve beszámítjuk azt is, hogy egy ideig Egyiptom is a személyes tulajdonát képezte, mai értéken körülbelül 4 600 milliárd dollárral rendelkezett az uralkodó.
Persze nehéz meghatározni a dollár/aureus pontos árfolyamát.
1. Mansa Musa
Forrás: Wikimedia Commons, Abraham Cresques.
A legtöbb történész I. Mansa Musa Keitát tartja a valaha élt leggazdagabb embernek az egész világon, az uralkodó a nyugat-afrikai Mali Birodalmat irányította az 1300-as években. Akkoriban az ő országa volt a világ legnagyobb arany- és só termelője.
Az uralkodó vagyona egyszerűen felbecsülhetetlen, annak mérete és a feljegyzések hiánya miatt is, néhány legenda azonban fennmaradt, ami érzékelteti annak méretét: egyszer, amikor az uralkodó Mekkába zarándokolt, út közben betért Egyiptomba mulatni és összedöntötte az ország valutáját.
200 ezer emberből álló zsoldoshadsereget tartott fenn, ez a mai Magyar Honvédség közel tízszerese.
Gyakorlatilag fürdött az aranyban: arany trónon ült, arany szobában, arany koronával, arany jogarral, ha meglátogatta valamelyik szomszédos országot, több tonna aranyat vitt magával.
Említésre méltó esetek
Pontosan nehéz meghatározni, melyik történelmi személynek mekkora vagyona volt a feljegyzések hiánya és a reálérték-számítás nehézségei miatt is. Sok történész ezért a dollárosítás és jelenérték-számítás helyett inkább abból igyekszik kiindulni, hogy a világ GDP-jének mekkora százalékát tarthatta a kezében az adott uralkodó.
Így némileg módosul a rangsor:
- Nagy Akbar, az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodója az 1500-as években uralkodott, a világ GDP-jének 25%-át tartotta a kezében.
- I. Sen Cung kínai császár a világ GDP-jének körülbelül 30%-a fölött rendelkezett az 1000-es évek elején, számos olyan szociális reform köthető hozzá, amelyek megalapozták a modern jóléti államok működését.
- Dzsingisz kán 31 millió négyzetkilométernyi területet hódított meg, a hadjáratának gyümölcseit – legyen szó földről vagy vagyonról – viszont többnyire nem ő maga aratta le, hanem szétosztotta hívei közt.
