Elindult a tőzsdéken az esés, a befektetők keresik a beszállási pontokat. Az egyik alapkezelő piaci stratégája négy indikátorra hívja fel a figyelmet, amelyek teljesülése esetén agresszívabban vásárolhatunk részvényeket.
„Mindent az Indexkövető alapokról” című cikkünkben arról írtunk, hogy mennyire követi valójában a kijelölt referenciahozamot egy indexkövetőnek nevezett alap. Tudjuk hogy a befektetésekkel professzionálisan foglalkozók nemcsak a gazdasági híreket, elemzéseket, tőzsdei jelentéseket olvassák, de munkájukat számos tőzsdei informatikai eszköz is segíti. Mostani cikkünkben néhány ilyen eszközről esik szó.
Mi ez a négy indikátor?
Az elmúlt napokban elindult egy olyan korrekció az amerikai piacokon, amire már sok befektető várt. A Trump-rali kezd kifulladni, és most sokan keresik azokat a jeleket, ahol már érdemes beszállni a részvénypiacokra. A Cannacord Genuity piaci stratégája négy indikátort figyel, amelyek azt jelzik, hogy megérett-e már a helyzet részvények vásárlására. Tony Dwyer szerint az alábbi tényezőkre érdemes figyelni:
- Először is a szakember a piacok volatilitását mérő VIX indexet (részletesen lásd lejjebb) figyeli, mely értéke jelenleg 13 pont környékén áll. A mutató jellemzően akkor emelkedik a pánikot jelző 20 pont fölé, ha előtte nagyot estek a részvénypiacok. A stratéga szerint, ha a VIX megüti ezt a szintet, már elgondolkodhatunk részvényvásárláson.
- A második jelként a stratéga a részvények túlvettségét figyeli. Itt azt érdemes nézni, hogy a részvényárfolyamok a rövid távú, például a 10 napos mozgóátlaguk (a mozgóátlagokat lásd lejjebb) alatt vannak-e. Akkor érdemes beszállni, ha a részvények 90 százaléka a 10 napos mozgóátlaga alatt van. Jelen pillanatban egyébként túlvettség jellemző az S&P 500 részvényiben.
- A sztochasztikus indikátort is figyelembe veszi a stratéga, amely azt vizsgálja, hogy a részvények árfolyamának alakulásában milyen momentum látszik. A stratéga a 14 hetes indikátort figyeli, ami azt mutatja meg, hogy az árfolyam hol áll az elmúlt 14 hétben látott árfolyamsávjához képest. A szakember a 30-as érték alatt kezdene részvényvásárlásba részvényt, míg az indikátor jelenleg 87-en áll.
- Végül Dwyer a befektetői hírlevelek optimizmusát figyeli. Véleménye szerint, ha a hírlevelek 45 százaléka optimista, az már jó beszállási pont lehet. Egyébként a legutóbbi felmérések alapján jelenleg a befektetői hírlevelek 56 százaléka optimista (bullish) a piac kilátásaival kapcsolatban, így még messze van a jó beszállási pont.
Volatilitás, Vix index
A volatilitás a tőzsde világában az árfolyamok (egészen pontosan a hozamok, pl. napi hozamok) változékonyságát jelenti. Ha egy részvény például minden nap 1 százalékot emelkedik, a volatilitása kicsi, de ugyanígy ha napi 1 százalékot veszít az értékéből, akkor is ugyanolyan kicsi a volatilitása. Ha viszont egyik nap felfelé, a másik nap lefelé mozdul el, a volatilitása már nagyobb. Azaz a volatilitás alapvetően nem a mozgás irányára, hanem változékonyáságára utal.
Különbséget kell tennünk azonban a múltbeli mért (számolt) és a jövőbeni várható volatilitás között. A múltbeli volatilitás alapvetően az árfolyam „szeszélyességét” mutatja, bár igaz, hogy az aktuális trend állapotáról is árulkodhat. Az alacsony volatilitás azt jelzi, hogy a trend stabil, a megnövekedő volatilitás pedig a trend törékenyéségét jelzi, vagyis akár trendfordulót vetíthet előre.
A jövőre vonatkozó volatilitás, amellyel a leggyakrabban találkozhatunk az újságcikkekben, az egyes részvények vagy részvényindexek határidős vagy opciós ügyleteiből számított, a piaci szereplők által várt volatilitása. Erre konkrét példa a VIX index, mely az amerikai S&P500 indexre vonatkozó várt volatilitást jelzi. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lefelé irányuló mozgások rendszerint hevesebbek, vagyis ugyanannyi idő alatt nagyobbat esnek az árfolyamok, mint amennyit emelkednek emelkedő szakaszokban. Éppen ezért a VIX emelkedése általában az árfolyamok esését vetíti előre, a csökkenése pedig az árfolyam emelkedését, azonban láttunk már arra is példát, hogy a piac egyre növekvő VIX index mellett szárnyalt tovább, mint pl. 1997 és 2000 között.
Mozgóátlag
A mozgóátlag az egyik legszélesebb körben használt, a trendek irányának meghatározására szolgáló indikátor. Számítási módszere nagyon egyszerű: egy adott időszak tőzsdei záróárainak az átlagát kell venni. Például a 200 napos mozgó átlag aktuális értéke az elmúlt 200 nap záróárának számtani átlaga. A mozgóátlag legnagyobb előnye az, hogy kisimítja az árfolyamgrafikont, így a befektetők a rövid távú ingadozásokat kiszűrve láthatják a piaci mozgás irányát.
Az eredeti alapelv szerint, ha az árfolyam a mozgóátlag értéke fölött van, akkor emelkedik a piac, ha alatta van, akkor csökkenő trendben mozog. Tehát akkor kapunk vételi illetve eladási jelzést, amikor az árfolyamgörbe metszi a mozgóátlagot. Ezt az elvet követve túl gyakran hoznánk téves döntéseket, mivel a két görbe sokszor olyankor is keresztezi egymást, amikor nem következik be trendváltás a piacon. Ezért érdemes valamilyen módon szűrni a veszteséges befektetést okozó jelzéseket.
A vételi és az eladási jelzés szűrésére sok módszert kidolgoztak. Talán ezek közül az a legjobb, amikor két mozgóátlagot (például a 200 naposat és az 50 naposat) ábrázolunk.
