Sokszor a BUX tagjaként szereplő kispapírok nagymértékű árfolyam-elmozdulásának idején derül ki igazán, mennyire követi valójában a kijelölt referenciahozamot egy indexkövetőnek nevezett alap. Az elmúlt napokban például a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus ralijából kimaradó indexkövető alapok is alulteljesítőek voltak a BUX-szal szemben.
Nemrégiben a „Van 10 millióm, hogyan fektessem be?” című cikkünkben arról adtunk tanácsokat hogyan alakítsunk ki egy biztonságos befektetési portfóliót. Jelen írásunkban az indexkövető alapokról szólunk részletesebben.
Hogy jön az aktív vagyonkezelés egy indexkövető alaphoz?
A kollektív befektetési formákat szabályozó törvény teret ad az indexkövető alapoknak arra, hogy 5 százalékponttal eltérjenek a benchmarkként szolgáló indexekben szereplő egyes értékpapírok súlyától.
Ezzel a szabadsággal pedig a vagyonkezelők többnyire előszeretettel élnek is. Vannak olyan alapok, mint az OTP BUX ETF-je, amely igyekszik lemásolni az index teljesítményét, de az indexkövető alapok többsége a törvény keretei közt aktívan váltogatja az értékpapírok súlyát a portfólióiban, egyes értékpapírok súlya akár több százalékponttal is eltérhet a referenciaindexben szereplő értékektől, ezzel lényegében el akarják kerülni az indexhez képest való elmaradást.
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy a legfrissebb ismert (sok esetben 2015-ös) eszközállományuk szerint a magyar indexkövető alapok mennyiben térnek el a BUX-kosár aktuális összetételétől. Látható, hogy egyes papírok esetén akár több mint 2 százalékpontos eltérést is tapasztalhatunk (az Erste alapjáról nincs pontos adatunk).
Az eltérés okai többnyire a következők:
- Az alapkezelő ki akarja termelni a vagyonkezelési-, letétkezelési-, könyvvizsgálói-, és egyéb folyó költségeket és így akar felzárkózni az indexhez. Akkor ugyanis, ha egy adott alap egy az egyben lemásolja például a BUX-kosarat és nulla vagyonkezelési költséget számít fel, a működési költségek miatt mindenképp a benchmark alatt fog teljesíteni.
- Vannak olyan papírok, amelyek szerepelnek a BUX-indexben, de a likviditásuk olyan alacsony, hogy az alapkezelő nem tud eleget venni belőlük ahhoz, hogy a BUX-ban található arányban felvegye a kitettséget.
- Előfordulhat, hogy az alapkezelő nem a BUX-kosarat másolja, hanem csak benchmarknak használja az indexet és aktív szemléletben kezeli az alapot. Ez azt jelenti, hogy annak fejében, hogy milyen értékpapírokban lát fantáziát, alulsúlyozhatja, illetve felülsúlyozhatja egyes értékpapírok arányát a portfóliójában.
- A legtöbb alap rendelkezik valamekkora (jellemzően 0,5-2% körüli) készpénzállománnyal is.
- Egy nagyobb ügyfél-pénzkivonás, illetve befizetés miatt könnyen lehet, hogy az alapkezelőnek át kell súlyoznia a kitettségét, értékesítenie kell egyes értékpapírjait.
Az alábbi az ábrán láthatjuk, hogy egységes bázisról indulva kicsivel több mint egy év alatt akár 4%-os különbség is keletkezhet az index napi árfolyama és az alapok közt. Érdemes megjegyezni, hogy az OTP BUX ETF-je (költségek nélkül) sikeresen tartja a lépést a BUX-szal, míg a többi alapon látható valamekkora ingadozás.
Mi van a hozammal?
Mivel az alapok nem a BUX-ot másolják egy az egyben, ezért befektetői szempontból
- jó hír lehet, hogy ha felülsúlyoznak az alapkezelők egy jól teljesítő részvényt, akkor akár felül is teljesíthetik a benchmarkot, míg egy passzív, 100%-ban indexkövető alap erre semmiképp sem képes,
- rossz hír lehet, hogy akár teljes egészében kimaradhatnak egy olyan befektetési sztoriból, mint most az Opimus.
Tavaly szeptemberben beemelték a BUX komponensei közé Mészáros Lőrinc cégét is, Információink szerint viszont az indexkövető alapok többségének nincs kitettsége az Opimusban, pedig ez március 9-ei állapot szerint 0,53%-os súllyal szerepelt a BUX-kosárban. Március 2-ától március 8-áig a vállalat részvényeinek árfolyama 40 forintról 72 forintra ugrott, ami egy 85%-os emelkedésnek felel meg. Szerdán az Opimus részvényeinek kereskedését felfüggesztették.
A „Mészáros-rali” viszont nem volt elég ahhoz, hogy a BUX rossz teljesítményét ellensúlyozza az elmúlt napokban, hiszen a vállalat rendkívül alacsony súllyal szerepelt az indexben. Az alábbi ábrán látható, hogy az elmúlt napokban az index és az ezt követő alapok rosszul teljesítettek, voltak olyan alapok, amelyek (vélhetően nem csak az Opimus-hiányuk miatt) még a BUX-ot sem érték utol.
Befektetőként azért (egyelőre még) nem kell a kardunkba dőlnünk amiatt, hogy Mészáros cége nincs benne az alapunkban. Nem tudni ugyanis, mit hoz a mai kereskedés Opimus-téren, de ha például 20%-ot mozdul a részvény árfolyama, ez a BUX-on körülbelül 0,1%-os változást hoz majd, ezért az, hogy többnyire nincs benne a vállalat az alapok értékpapír-kosarában, nem jelent jelentős hozamkiesést (illetve esés esetén többlethozamot) a BUX teljesítményéhez képest.
Az alapok készpénzállománya sokkal inkább „hozambefolyásoló” hatással van, mint a kispapírok jelenléte (illetve hiánya) az alapban: ha egy teljes portfólió 2%-a készpénzben van, és a BUX emelkedik 20%-ot, az alapunk hozama „csak” 17,6% lesz – ez a hatás fordított esetben viszont kifejezetten előnyös.