3.4 C
Budapest
2022, december 23,

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Friss

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket

Miért befektetői paradicsom Magyarország?

A magyar gazdaság szempontjából a legnagyobb kockázat a növekedésnek és annak struktúrájának fenntartása, emellett az uniós források ingadozása komoly sérülékenységi pontot jelent – olvasható a Societé Generale (SocGen) csütörtökön kiadott elemzésében. A francia bank szakemberei budapesti látogatásuk tapasztalatait foglalták össze, leírták, miért lett mostanra Magyarország a befektetők elsőszámú menedéke a régióban.

A jelentés főbb megállapításai az alábbiakban összegezhetőek:

  • Komoly kockázatot jelent az EU-források jövője
  • Költségvetési költekezés és újabb rezsicsökkentés jöhet a választások előtt
  • Orbán várhatóan nem megy majd neki teljes erőből az EU-nak
  • Az MNB maradhat a laza monetáris politika és a gyenge forint pártján

A „Kockázati tényezők, ingatlanok, abszolút hozamú alapok”  című cikkünkben arról írtunk, hogy az alacsony kamatkörnyezet, a jogszabályok és a lakossági állampapírok által generált verseny jelenti jelenleg a három legnagyobb kihívást a hazai alapkezelői piacon. Jelen cikkünkben arról írunk, hogy hogyan ítéli meg gazdaságpolitikánkat, gazdasági helyzetünket a hatodik legnagyobb európai bank, a francia Societé Generale Magyarországról készült jelentése.

 

Felpöröghet a növekedés, de vannak kockázatok

 

A rövid- és középtávú gazdasági kilátások kedvezőek, a tavalyi kiábrándító növekedés után sokan 3,5-4%-os bővülést is elképzelhetőnek tartanak 2017-ben, a SocGen 2,8%-ot vár csak írja a Portfólió. Másokhoz hasonlóan Phoenix Kalen, a cég elemzője is azt emeli ki, hogy az uniós források lehívása valószínűleg élénkülni fog idén, illetve a fogyasztás is felpöröghet a béremelések és az ingatlanpiac fellendülése miatt. Emellett az adósságunk tovább mérséklődhet, ami növeli Magyarország ellenálló képességét a további válságokkal szemben.

 

pexels_photo_47221.jpg

 

Az elemző arra számít, hogy a tőkebeáramlás visszatér azokba a szektorokba, melyeket a kormány politikája támogat, így elsősorban az autóiparba és a kiszolgálóiparba (shared service). Az elemzők kiemelik, hogy néhány iparág erős kormányzati támogatást élvez például adókedvezmények vagy direkt támogatások formájában, ami átpolitizált gazdasági környezetet eredményez.

A bank szakemberei szerint a jelenlegi magyar gazdasági környezet néhány szempontból nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump az USA-ban szeretne meghonosítani kétoldalú megállapodásokkal bizonyos befektetőkkel.

Különös sérülékenységi tényezőt jelentenek Magyarország szempontjából az EU-források, mivel jelenleg is komoly kérdőjelek vannak az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. A kormány például attól tart, hogy egy kétsebességes Európa Magyarországot hátrányosan érintené. A SocGen szerint fontos kiemelni, hogy a magyar export mintegy 75%-a az EU-ba irányul, és az ország jelentős fejlesztési forrásokat kap a közösségtől. Tavaly már látszottak annak jelei, mi lenne a magyar gazdasággal ezek nélkül a források nélkül, hiszen 1,8%-ra lassult a gazdasági növekedés jórészt az uniós pénzek visszaesésének következtében.

A magyar kormányban is megvan a félelem azzal kapcsolatban, hogy 2020 után jóval kevesebb forrás áll majd rendelkezésére, ezért kezdtek stratégiákat kidolgozni az organikus növekedés érdekében – véli a francia bank szakembere. Ennek keretében igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiányt, támogatni a digitális gazdaságot és a startupokat. A következő évek kérdése az lesz, hogy ezek a kormányzati törekvések enyhítik-e a problémákat (munkaerőhiány, bürokrácia, versenyképesség hiánya), hiszen ez kellene ahhoz, hogy kiváltsa az uniós források növekedési szerepét.

A már említett munkaerőhiány továbbra is a cégek egyik fő aggodalma, ez pedig veszélyt jelent a magyar üzleti modellre. Ezt elsősorban a beruházásokkal, a tőkeintenzitás növelésével és a hatékonyság javításával tudják orvosolni a cégek.

Az viszont a jövő nagy kérdése lesz, hogy mennyire hajlandók a vállalkozások elkötelezni magukat egy olyan ország mellett, mely az utóbbi években inkább a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájáról volt híres.

Az elemzés kiemeli, hogy a kormány az oktatásban a cégekkel közösen igyekszik orvosolni a munkaerőhiány problémáját, illetve a jelentős béremelési programtól remélik azt, hogy visszavonzza az elvándorolt munkaerőt és megakadályozza a további elvándorlást.

 

Mi lettünk a biztos menedék

 

A hitelminősítők tavalyi lépései alátámasztják a kormány politikájának helyességét a sokévnyi unortodox, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika ellenére – írja az elemzésben Phoenix Kalen. Hozzáteszi, hogy a nemzetközi pénzügyi piacon Magyarország az utóbbi években egy biztonságos menedék lett, a növekedés, a fizetési mérleg jelentős többlete, az alacsony költségvetési hiány és a csökkenő külső sérülékenység megerősítést nyert a felminősítésekkel.

Az infláció miatt nem aggódnak azok a közgazdászok, akikkel a SocGen elemzői beszéltek. Sokan arra számítanak, hogy a 2018-as választások előtt a kormány további rezsicsökkentéssel áll majd elő, ami mérsékli jövőre az áremelkedések ütemét. Emellett az egyes termékcsoportok áfájának csökkentése is segít kordában tartani az inflációt, és nem mellesleg hozzájárul a kormány népszerűségének fenntartásához – teszik hozzá.

 

Bőven van tér a költekezésre

 

Az utóbbi évek fegyelmezett költségvetési politikája oda vezetett, hogy mostanra komoly mozgástér alakult ki a büdzsében. A maastrichti kritériumot (3% alatti GDP-arányos hiány) 2012 óta tartani tudja az ország annak ellenére, hogy a kormány komoly presztízsberuházásokat hajtott végre.

Most azonban abba az irányba mutatnak a jelek, hogy a kormány a kiadások növelésével javítaná az emberek életszínvonalát például a nyugdíjakon vagy a szociális ellátásokon keresztül. Ezekre és a további áfacsökkentésekre a jövő évi választások előtt van is mozgástér az utóbbi évek fegyelmezett költekezése után – véli Phoenix Kalen.

A SocGen elemzője szerint a fokozott költekezés ellenére is teljesülhet idén a 2,4%-os GDP-arányos hiánycél. A kiadásnövelés elsősorban direkt támogatást jelenthet a családoknak például a személyi jövedelemadó folytatódó csökkentésén keresztül, emellett célzott áfacsökkentésekre fordíthatja a forrásokat a kormány, akárcsak az utóbbi években.

Orbán Viktor politikájával kapcsolatban Kalen úgy fogalmaz, hogy

„A magyar kormányfő hajlamos elsőre meghökkentő lépésekre, majd az esetleges túlzott ellenállás után finomítani.”

Ezt láthattuk az internetadó vagy a vasárnapi boltzár esetében. Az elemző szerint az EU-val való viszony is hasonló: Orbán élesen bírálja Brüsszelt, de a jelentős uniós forrás miatt nem valószínű, hogy teljes egészében elutasítja majd a közösséget.

 

Nem fékez az MNB

 

Az MNB kapcsán az elemzés megjegyzi, hogy a jegybank várhatóan továbbra is a laza monetáris politika fenntartását tűzi ki fő célul az infláció élénkülése ellenére. A döntéshozók ugyanis egyrészt úgy gondolják, hogy az áremelkedések üteme csak átmenetileg emelkedett, másrészt arra hivatkoznak, hogy az MNB inflációs toleranciasávjába így is bőven belefér. A jegybankban arra számítanak, hogy az infláció az év második felében csökken majd ismét a globális energiaárak stabilizálódásának köszönhetően.

Emellett állítólag olyan gondolkodás is zajlik a jegybankban, hogy nem biztos, hogy a jövőben is ennyire szigorúan kellene ragaszkodni az inflációkövetéshez, lehet, hogy egy átfogóbb rendszer nagyobb mozgásteret jelenthetne az MNB-nek.

Az elemzők szerint egyébként az MNB a jövő keddi ülésen ismét erős jelzést küldhet a további lazításról, ennek részeként jelentősen csökkenthetik tovább az irányadó eszköz limitjét 750 milliárd forintról 550 milliárd körülire. A SocGen elemzése szerint a jövőben az MNB célja az lesz, hogy továbbra is alacsonyan tartsa a rövid hozamokat és a bankközi kamatokat.

Az elemzés szerint az MNB távlati célja, hogy lazább legyen a monetáris politikája, mint az EKB-nak vagy a régiós riválisoknak, ez pedig relatív lazítást jelentene Magyarországon, így a jegybanknak egyre kevésbé kellene harcolnia az esetleges forinterősödés ellen. Ugyanakkor a SocGen szerint a jegybank továbbra is inkább a gyenge forintban érdekelt. Egyrészt ugyanis ez a laza politika feltétele, másrészt a jegybankban úgy gondolják, hogy még mindig erős kapcsolat van az árfolyam és a magyar export szektor versenyképessége között.

Az adósság terén folytatódhat az eddigi trend, a külföldiek szerepének és a deviza részaránynak a csökkenésével. Az MNB azt nem árulta el a SocGen elemzőinek, milyen külföldi súllyal lenne elégedett, de azt elmondták, hogy elégedettek a csökkenő tendenciával. A devizaadósság részarányában pedig a további mérsékelés felé lépnének, szép lassan akár nullára építenék le az arányt.

Latest Posts

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket