Jelentős tőkeelszívó hatás érvényesül a magyar befektetési alapok piacán, ezen belül is a likvid és kötvényalapoknál azzal, hogy az ÁKK mesterségesen magasan tartja a lakossági állampapírok hozamát. Az, hogy a rövid futamidejű állampapíroknál csökkent a forgalmazói jutalék, önmagában még nem jelent nagyobb keresletet a befektetési alapokért, a befektetőt az érdekli, hogy az állampapírokhoz hasonló termékek milyen extra hozamot tudnak felmutatni – nyilatkozta Lencsés Gyula, a Raiffeisen Alapkezelő portfóliómenedzsere a Portfolio-nak. A szakember szerint azon befektetőknek, akik nem állampapírban gondolkodnak, és annál magasabb hozamot szeretnének elérni, jó választást jelentenek az aktívan kezelt vegyes alapok.
Nemrégiben a „Befektetési szempontból izgalmas terep lehet Európa” című cikkünkben arról írtunk hogy a jelen politikai körülmények között jelentős árfolyamváltozásokra számíthatunk, és ez hozamnövekedéseket és hozamcsökkenéseket egyaránt eredményezhet. Jelen cikkünkben ismét a hazai lehetőségekről szólunk.
Nagyon mennek az állampapírok
A lakossági állampapírok hozamát mesterségesen tartja nagyon magasan az ÁKK, így kifejezetten vonzóak a megtakarítók számára. Emiatt befektetői oldalról természetes, hogy jelentős pénz áramlik ezekbe a papírokba. Hogy kibocsátói oldalról ez megéri-e, illetve mennyire jó a gazdaságnak az okozott kiszorító hatás más befektetések kárára, már egy másik kérdés, mondta Lencsés Gyula.
Az állampapírokhoz hasonló kockázatú termékekből, a likviditási és kötvény alapokból egyértelműen látszik az erős vagyon kiáramlás a lakossági állampapírok irányába.
A lakossági állampapírok most már széleskörű banki forgalmazói hálózattal és jelentős ismertséggel rendelkeznek az ügyfelek körében, ezért feltehetőleg a jövőben a vevői érdeklődést a más hasonló termékekhez képesti hozamfelár fogja meghatározni, nem a forgalmazói jutalék. Ezt támasztja alá az is, hogy a jutalék csökkentés ellenére januárban rekord értékesítésről számolt be az ÁKK.
A lakossági állampapírok magas hozama lefelé nyomja a piaci állampapírok hozamát, mivel a lakosság által felvásárolt államadósságot nem kell a piacról finanszírozni, az alacsonyabb kibocsátás pedig alacsonyabb hozamokat eredményez. Tehát a lakossági állampapírokra kifizetett többlet kamatkiadás egy része megtakarításként jelentkezik a piacról felvett adósság alacsonyabb finanszírozási költségén. Mindazonáltal, a betéti kamatokhoz képest túlzónak tekinthető a lakossági állampapírok többletkamata.
Jelentős állampapír mennyiség van a bankoknál
A magyar bankszektor állampapír állománya jelentősen növekedett az elmúlt években. Ha összehasonlítjuk a régiós vagy európai uniós adatokkal, elég változó képet látunk, így ideális szintről nehéz beszélni. Valószínűleg ebben jelentős emelkedés már nem várható, különösen ha érdemben javul a hitelezés, illetve fennmarad az államháztartás kedvező teljesítménye és a lakosság állampapír-vásárlási kedve.
Az idén várhatóan folyatódó amerikai kamatemelés ciklust látva, valamint a világszerte és Magyarországon is gyorsuló inflációs számokat figyelembe véve nem valószínű, hogy a magyar kötvénypiacon előfordulna negatív hozam.
Monetáris lazítás
A Magyar Nemzeti Bank jelenleg is monetáris lazítást folytat nem konvencionális eszközök segítségével, gondolhatunk itt az FX swap tenderekre (az FX swap ügyletnél az egyik fél azonnali devizaeladással forinthoz jut, amit egy jövőbeli határidőre megkötött ellentétes irányú ügylet követ), illetve a 3 hónapos betét elérhető mennyiségének további csökkentésére. A BUBOR kamatok (Budapesti bankközi forint hitelkamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga) emelkedéséhez a bankszektor többletlikviditásának csökkennie kellene, a jelenlegi jegybanki intézkedések pedig ezzel éppen ellentétesek.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy az inflációs folyamatok úgy alakulnak, hogy a monetáris kondíciók szigorítására ennél hamarabb lesz szükség. Ebben az esetben az MNB az overnight betéti kamat emelésével könnyen feljebb tolhatja a BUBOR jegyzéseket.
Az elmúlt években jelentősen emelkedő belföldi tulajdon és csökkenő spekulatív befektetői aktivitás miatt nem valószínű problémás mértékű tőkekiáramlás a piacról.
Mi a helyzet a kötvényalapokkal?
A rövid kötvényalapoknak jót tehet a hozamemelkedés, a rövid átlagos futamidő miatt hamar átárazódik a portfólió és nő az előretekintő hozampotenciál. Az alapkezelő a hosszú kötvény portfóliókat is aktívan menedzseli és minden hozamkörnyezetben a lehető legjobb megtérülést próbálja elérni a befektetési jegy tulajdonosoknak. Az ajánlott befektetési időtávra továbbra is jó befektetés lehet egy kötvényalap, bár az emelkedő kamatok rövidtávon nem kedveznek ennek a szegmensnek.
Az aktívan kezelt vegyes alapok a nyerők
Számos olyan termék áll rendelkezésre, amellyel akár az állampapíroknál magasabb hozamot is el lehet érni. A Raiffeisen Alapkezelő az aktívan menedzselt, diverzifikált, erős kockázatkezeléssel támogatott termékekben hisz, erre a legjobb példát a Raiffeisen aktív vegyes alapok adják. A legfontosabb azonban az, hogy a befektetők széleskörűen tájékozódva, hozzáértő tanácsadók segítségét kérve válasszák ki a befektetési céljaiknak és kockázatviselés képességüknek leginkább megfelelő terméket.
