Ha biztonságban akarjuk tudni azt az egymillió forintot, amelyet nagy nehezen összekuporgattunk, a jelenlegi alacsony hozamkörnyezet-infláció kombinációnál választhatunk: vagy a tökéletesen biztonságos befektetésünk minimális hozamát megeszi a pénzromlás, vagy kockáztatunk, és nem izgatjuk magunkat, ha esetleg kevesebb pénzünk lesz, mint amennyit betettünk.
Nem régiben a „Befektetnél? Öt jó módszer, ha szeretnél pár milliót megtakarítani” című cikkükben arról írtunk, hogy különböző megtakarítási célok esetén, rendszeres megtakarítással, hogyan gyűjtsünk össze nagyobb összeget. Jelenlegi cikkünk azon szerencséseknek szól, akik már rendelkeznek egy ilyen nagyobb összeggel, de nem akarják azt azonnal elkölteni. Megmutatjuk, hogy jelenleg milyen többé-kevésbé biztonságos befektetési lehetőségeket érhetünk el a piacon.
Bankbetét
Ha akár holnap is kellhet a pénz és nem akarunk befektetésünk visszaváltásának költségein, vagy az árfolyamváltozáson veszteséget elszenvedni, gyakorlatilag csakis egy bankbetét jöhet szóba, írja a Portfólió. Ennek feltörése esetén a kamatot általában bukjuk, de a tőkénk jellemzően nem sérül.
Jelenleg egy átlagos, éven belüli lakossági bankbetét 0,54 százalékos éves kamatot fizet.
Ráadásul, ha csődbe megy a bank, az Országos Betétbiztosítási Alap 100 000 euróig kártalanít, bár bankcsőd normál piaci körülmények közt nem nagyon fordul elő Magyarországon.
Egy betét azonban hiába őrzi meg a pénzünk nominális értékét, idén már várhatóan beindul az infláció és emiatt a reálhozamunk negatív is lehet. Ha feltételezzük, hogy idén, az év elején befektettük a pénzünket egy átlagos kamatozású forintos bankbetétbe és a jegybank 2,4%-os inflációs prognózisa megvalósul, már a negatív tartományba kerülünk, -1,87% lesz a pénzünk reálhozama.
Erről a problémáról itt írtunk korábban: „Nő az infláció, most vásároljunk inflációkövető állampapírokat!” (https://www.40plusz.hu/2017/01/28/No-az-inflacio-most-vasaroljunk-inflaciokoveto-allampapirokat/)
Összefoglalva, a bankbetét
- előnye, hogy gyakorlatilag lehetetlen vele elbukni a pénzünk nominális értékét, hiszen a tőke jellemzően nem sérül az idő előtti visszaváltás esetén sem
- hátránya, hogy a minimális hozamát játszva kiradírozza az infláció.
Pénzpiaci alapok
Ha a már felhalmozott hozamot a befektetés megszüntetése esetén nem akarjuk elbukni, a likviditási, pénzpiaci alapok jöhetnek szóba a betétek helyett, ahol nagyjából a betétek hozamát igyekeznek elérni az alapkezelők a likviditás fenntartása mellett (ez jellemzően nem sikerül), itt viszont előfordulhat, hogy minimális tranzakciós költséget is ki kell fizetnünk, valamint felmerülhet a volatilitás kockázata is például egy gazdasági anomália esetén.
Íme a forintos, lakossági pénzpiaci és likviditási alapok egyéves visszatekintő hozama (a bankbetétek átlagos hozama jövőbe mutató adat). Mivel ezeken a hozamokon nem látszik a banki értékpapírszámlák számlavezetési-, és tranzakciós költsége (ha van ilyen), könnyen előfordulhat, hogy összességében nullához közel, vagy akár mínuszban jövünk ki egy ilyen befektetéssel.
Összefoglalva, a pénzpiaci alapok
- előnye, hogy sokszor tőkevédelem mellett a betétekhez hasonló kockázatot vállalnak, a pénzünk likvidebb a betéteknél,
- hátránya, hogy hozamuk jellemzően nem éri el a betétekét és nem is tudjuk előre megmondani, hogy egy ilyen alap mennyit hoz.
Állampapírok
A betéteknél, pénzpiaci eszközöknél lényegesen nagyobb hozamot kínálnak a lakossági állampapírok, egy-egy hosszabb futamidejű sorozat már az infláció ellen is véd.
Az állampapírok szintén tőke- és hozamgarantált befektetésnek számítanak, akkor viszont már lehet rajtuk bukni, ha idő előtt váltjuk vissza a befektetésünket. Az idő előtti visszaváltás költsége hosszabb állampapírok esetén a tőkére (a papírok névértékére) vetített 1%, rövidebb állampapírok esetén 0,5%, viszont a visszaváltás időpontjáig felhalmozott kamatot is megkapjuk, úgyhogy akár hozammal is kiszállhatunk a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból.
Erről a kockázatról itt írtunk korábban: „Ráfázhatsz, ha megszorulsz”
Összefoglalva az állampapírok
- előnye, hogy a betéteknél jellemzően jelentősen magasabb hozamot tudnak elérni, és az állam a tőkére és a hozamra egyaránt garanciát vállal,
- hátránya, hogy idő előtti visszaváltás esetén sérülhet a tőkénk.
Kötvényalapok, abszolút hozamú alapok
A kötvényalapok, illetve az abszolút hozamú alapok többnyire likviden is tudják biztosítani ezt a hozamszintet úgy, hogy szintén ebbe az értékpapír-kategóriába fektetnek, a kockázati szintjük viszont nem azonos, hiszen sem tőke, sem hozamgaranciát nem kapunk és az előretekintő hozamukat sem ismerjük:
- Míg másodpiac híján egy lakossági állampapírt fix árfolyamon válthatunk vissza, az intézményi befektetőknek elérhető kötvényekbe fektető kötvényalapok árfolyamát az is nagyban befolyásolja, hogy milyen piaci értéke van az értékpapíroknak, amelyeket tartanak. Így a kötvényalapok volatilisebbek, mint egy lakossági állampapír (jellemzően minél hosszabb lejáratúak az eszközeik, annál inkább), például egy kamatemelési ciklus alatt könnyen lehet, hogy egy ilyen alappal bukunk is.
- Az abszolút hozamú alapok aktív portfóliókezeléssel próbálják elhárítani a kockázatokat, azonban sok olyan alap is van köztük, amely kockázatosabb eszközöket is tart a portfóliójában, mint egy kötvényalap vagy pénzpiaci alap. Sok befektetési szakember inkább ezt a (drágább) befektetési kategóriát javasolja, mivel hamarosan beindul a kamatemelési ciklus és míg egy abszolút hozamú alap ezt ki tudja védeni, egy (passzív) kötvényalap nem.
Összefoglalva a kötvényalapok:
- előnye, hogy viszonylag olcsóak és historikusan jó a hozamuk is, likviditás mellett a lakossági állampapírok hozamát el tudják érni,
- hátránya, hogy a piaci árfolyammozgás miatt ezekkel már bukni is lehet.
Az abszolút hozamú alapok:
- előnye, hogy aktív portfóliókezeléssel a kötvényekre leselkedő kockázatokat egy jó szakember el tudja hárítani,
- hátránya, hogy jellemzően drágábbak és kockázatosabbak ezek az alapok a kötvényalapoknál.
Egyszeri díjas, vegyes életbiztosítás
Ha az adón akarunk spórolni és garantált hozamot szeretnénk, erre jó megoldást nyújthatnak az egyszeri díjas, vegyes életbiztosítások is.
A termékekhez kapcsolódó technikai kamat előre garantálja szerződésbe foglalva a futamidő egészére, hogy minimum mekkora bruttó hozamot fizet évente a szerződésre a termék. A szolgáltató a díjtartalékot befekteti kockázatkerülő, általában állampapír-portfólióba, amelyen elért hozamot részben, vagy egészben ki is fizetik az ügyfélnek. Jelenleg a technikai kamat törvényileg 2%-ban van maximálva.
Az egyetlen buktató a fent említett befektetésekhez viszonyított magas költség, ami különösen az egekbe szökhet akkor, ha a lejárati idő előtt szükség lenne a pénzünkre.
Ha viszont türelmesek vagyunk, egy TBSZ-hez hasonlóan itt is spórolhatunk az adón: három év eltelte után 15% kamatadó helyett csak 7,5%-ot kell kifizetnünk a hozamra (TBSZ-nél 10%), öt év után pedig adómentesen juthatunk hozzá a pénzünkhöz és a rajta elért hozamhoz.
Az egyszeri díjas, vegyes életbiztosítás
- előnye, hogy kedvező adózást és garantált hozamot biztosít,
- hátránya, hogy költségesebb lehet a fenti eszközöknél, főleg ha túl korán váltjuk vissza.
