Egy friss felmérés szerint tíz európaiból háromnak nincs megtakarított pénze, azok között pedig, akik rendelkeznek megtakarítással, 36%-uknak csak maximum háromhavi fizetésnek megfelelő mértékű félretett pénze van. Sokan aggódnak a már jó ideje uralkodó alacsony hozamok miatt is, de a megkérdezettek csak 4%-a tud és hajlandó többet félretenni az alacsony hozamok kompenzálása érdekében.
Ha Ön még nem kezdett el takarékoskodni ajánljuk figyelmébe a „Havi 20 ezer forintos megtakarítás. Mutatunk pár jó tippet” című cikkünket. És most nézzük a felmérés legfontosabb megállapításait:
Minden harmadik európainak egyáltalán nincs félretett pénze
Az ING 2017-re vonatkozó legfrissebb, megtakarításokra vonatkozó felmérése szerint nagyjából tíz európaiból háromnak egyáltalán nincs megtakarított pénze. Az európai átlag 29%, a legkiugróbb értékkel Románia rendelkezik, az ottani válaszadók 45%-a mondta azt, hogy nincs megtakarítása. Luxemburg a másik véglet, közülük csak 13%-nak nincs félretett pénze, írja a Portfólió.
Alacsony a megtakarítások összege
A válaszadók 71%-ának ugyan van megtakarítása, de közülük 36% mondta azt, hogy ez maximum a három havi fizetésüknek felel meg. Törökországban vagy Romániában ez az arány 52% és 46%, míg Luxemburgban a megtakarítók 23%-ának van maximum háromhavi fizetésnek megfelelő félretett pénze.
Minden második ember rendelkezik valamilyen személyi hitellel
Tavalyhoz képest nem történt változás a hitellel rendelkezők arányában: az európai átlag 2017-ben is 50%, a válaszadók fele tehát rendelkezik valamilyen személyi (ingatlanhitel nélküli) hitellel. Az országok szerinti listán a törökök válaszolták a legnagyobb arányban, hogy rendelkeznek személyi (például hitelkártya vagy személyi kölcsön) hitellel, a hollandok pedig a legkisebb aránnyal szerepeltetik magukat a listán.
Sajnos ING felméréséből nem derül ki, hogy az 50% hitellel rendelkező milyen arányban adósodott el. Előfordulhat hogy valaki rendelkezik hitelkártyával, ám ez csupán biztonsági célokat szolgál, a hitelkeretet nagyon ritkán veszi igénybe. Sokan vállalják az ezzel járó macerát, és minden hónapban kamatmentesen igénybe veszik a hitelkeretet, amit aztán a hó végén visszafizetnek. Az Ő helyzetük gyökeresen különbözik azokétól, akik pl. középtávú hitelt vesznek fel, és fizetik az ezzel járó nem kevés kamatot.
Ötből két európait aggasztanak az alacsony hozamok
Több országban is rekord alacsony szinteken vannak a befektetéseken elérhető hozamok, a megkérdezett európaiak egy jó részét aggasztják is az alacsony hozamok. A válaszadók 39%-a mondta a helyzetre, hogy frusztráló vagy aggasztó, az ő arányuk Ausztriában és Belgiumban volt a legmagasabb. A spanyolok pedig azok közé tartoznak, akiket a legkevésbé zavarnak az alacsony hozamok, közel 30%-uk semlegesen viszonyul a helyzethez.
Befolyásolják az alacsony hozamok a megtakarítási szokásokat?
A felmérésben megkérdezték azt is, hogy az alacsony hozamoknak milyen hatása van az emberek megtakarítási szokásaira. A megkérdezettek 45%-a vallotta, hogy valamilyen formában, de befolyásolják az alacsony hozamok a megtakarítási szokásait. Átlagosan 4% mondta, hogy többet tesz félre az alacsony hozamok kompenzálásaként. Az országok közül Olaszországban és Belgiumban csökkent legjobban a megtakarítási összeg az alacsony hozamok miatt, a cseheknél pedig 73% mondta, hogy semmilyen hatása sem volt az alacsony hozamkörnyezetnek a megtakarítási szokásaikra.
