Az MNB előrejelzése szerint idén már 2,4%-os inflációra számíthatunk, ami a befektetéseink hozamának vásárlóerejét is lerontja majd – egy átlagos bankbetét reálkamata közel -2% is lehet. Szerencsére van lehetőségünk inflációkövető állampírokkal ellensúlyozni a fogyasztói kosár drágulását, ilyen például a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) is. Az inflációnak azonban hosszútávon stagnálnia vagy csökkennie kell, hogy a vásárlóérték-vesztést tartósan ellensúlyozni tudjuk, írja a Portfólió.
Korábban, amikor magasabb volt az infláció, a hozamok is magasabbak voltak. Pár hónapja „Hazai befektetők már érzékelik, hogy nem 5% az infláció” arról írtunk hogy A magyarok 80%-a úgy gondolja, hogy a 9% feletti hozamígért nem gyanús, sőt, vannak akik csak 20% feletti hozamoknál kezdenek el gyanakodni. Most ismét oda kell figyelnünk az inflációra, illetve ügyelnünk kell arra, hogy a nominális és reál kamatok közti olló növekedni fog.
Hogyan is állunk az inflációval?
2016 végén végre meglódult Magyarországon az infláció: decemberben 1,8% volt, ezzel az egy évre visszatekintő drágulás három és fél éves csúcsot ért el. Ennek köszönhetően a tavalyi éves átlagos infláció végül 0,4%-ra növekedett, megszakítva ezzel az előző évek negatív trendjeit. Idén a jegybank és a nagyobb nemzetközi és magyar elemzőházak is további áremelkedésre számítanak.
A friss előrejelzések szerint az árszínvonal-emelkedés üteme év végére már nagyon közel lehet a jegybank 3%-os céljához, és többen arra hajlanak, hogy a prognózisokhoz képest a felfelé mutató kockázatokat az erősebbek. Az MNB arra számít, hogy idén 2,4% lesz az éves átlagos infláció, jövőre pedig sikerült elérni a középtávú, 3%-os célt is.
Hogyan hat az infláció a befektetéseinkre?
Mindez korántsem jótékony megtakarításunk, befektetésünk vásárlóerejére nézve. Ha feltételezzük, hogy idén év elején befektettük a pénzünket egy átlagos kamatozású forintos bankbetétbe és a jegybank céljai megvalósulnak, már negatív, -1,87% lesz a pénzünk reálhozama. Szintén veszítünk pénzünk vásárlóerejéből, ha rövid lejáratú állampapírokba fektetünk: az egyéves kamatozó kincstárjegy (KKJ) reálhozama a fenti inflációs előrejelzés megvalósulása mellett -0,15% lesz. Hosszabb lejáratú állampapírokon, például a Bónusz Magyar Államkötvényen már nem vesztünk, viszont 2,61-3,36%-os nominális hozamuk 0,21-0,94% lesz reálértéken (az állampapírok kamatozásának változatlanságát feltételezzük és azt, hogy az év végén fizetnek kamatot).
A fogyasztói kosár drágulása kihat más befektetési termékekre; részvényekre, befektetési jegyekre, eszközalapokra is. Ha jövőre is ugyanezt a hozamot tudják produkálni például az abszolút hozamú alapok és a tavaly rendkívül jól szuperáló részvényalapok, az abszolút hozamú alapok (súlyozatlan) átlagos hozamából reálértéken 1,75%-os hozam marad, a részvényalapok 11,72%-ából pedig „csak” 9,1% (ezek persze nem várható hozamok, csak a szemléltetés kedvéért használjuk őket).
Itt érdemes megjegyezni, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre és ezeknek az alapoknak az átlagos hozama gyakorlatilag biztosan (akár jelentősen) is el fog térni a tavalyitól, csak a szemléltetés kedvéért vizsgáljuk meg ezeket az adatokat.
Mi a helyzet az inflációkövető állampapírokkal?
Inflációkövető állampapírokkal elkerülhetjük pénzünk vásárlóerejének romlását, ehhez azonban szükségünk van arra, hogy a pénzromlás mértéke a következő években is stagnáljon vagy csökkenjen.
A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) kamatbázisát ugyanis az előző naptári éves átlagos infláció alapján határozzák meg (ha ez negatív, akkor nulla lesz), efölött az állampapír lejárattól függően még 2,75-3,25% kamatprémiumot is fizet.
A tavalyi infláció miatt várhatóan ezeknek a papíroknak a nominális kamatlába 0,4 százalékponttal nőni fog idén,
- a 2019/L sorozat esetén 3,15%-ra,
- a 2021/I sorozat esetén pedig 3,65%-ra.
Ez a növekmény már biztosítani fogja, hogy pozitív reálhozamot érjünk el, de még nem fogjuk tudni ugyanazt a reálhozamot elérni, mint korábban a nulla inflációs környezetben, ha a várt, 2,4%-os infláció bekövetkezik.
2018-ban
- a kamatláb már 5,15 és 5,65%-ra fog nőni, ha az MNB középtávú inflációs célja és egyben éves prognózisa, a 3%-os infláció megvalósul,
- a reálhozam így már 2,09-2,57% lesz.
Hosszú távon stagnáló infláció esetén viszont már megegyezik a nominális kamatprémium mértéke a reálhozammal.
Bár a számítás egyszerűsége végett azzal számoltunk, hogy már idén január 1-jétől változik az állampapírok kamatozása és az év végén fizetnek kamatot, a valóságban:
- a 2019/L október 21-én fizet kamatot, a kamatbázist a következő kamatozási periódusra vonatkozóan pedig október 19-én határozzák meg,
- a 2021/I pedig október 20-án fizet kamatot, a következő periódus kamatlábát pedig október 18-én állapítják meg.
Vannak más inflációkövető állampapírok is: ilyen például a Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK), ennek kamatozása azonban az eurozóna inflációjához igazodik, amelynek mértékét a nagyobb elemzőházak középhosszú távon 1% köré teszik, a kamatbázis ehhez igazodó mértéke pedig nem lesz elég ahhoz, hogy a hazai inflációt kitermelje. A Babakötvény szintén inflációkövető állampapír (jár hozzá egyszeri 42 500 forintos és évi 10%, maximum 6000 forint állami támogatás is ráadásul), ennek felhasználása viszont korlátozott, ezért rövidtávú befektetési célra nem javasolt.
Ha egyébként azon gondolkozunk, hogy bevásárolunk a PMÁK-ból, nem érdemes várni vele. Előfordulhat, hogy mielőtt a kamatbázist jelentősen módosítani kell 2018-ban, az újonnan kibocsátott kötvények kamatprémiumát csökkenti az ÁKK. Ezért a jelenlegi, 2,75-3,25% kamatprémiumot fizető, 3-5 éves állampapírokból érdemes addig venni, amíg ez az érték ilyen magas.
