A magyarok 80%-a úgy gondolja, hogy a 9% feletti hozamígért nem gyanús, sőt, vannak akik csak 20% feletti hozamoknál kezdenek el gyanakodni.
A magyarok 80%-a úgy gondolja, hogy a 9% feletti hozamígért nem gyanús, sőt, vannak akik csak 20% feletti hozamoknál kezdenek el gyanakodni. A hazai befektetők többsége csupán 4-5 megtakarítási célt lát maga előtt, ezzel viszont a megtakarítási piaci termékek egy nagyobb köre kikerül a látókörükből. A Portfolio Öngondoskodás 2016 konferencia második panelbeszélgetésén a digitalizáció hatásai is szóba kerültek.
A panelbeszélgetésen elhangzott legfontosabb gondolatok a Portfólió cikke alapján:
- Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója szerint a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben a lakáspiaci befektetések részaránya növekszik, a lakossági állampapírok kockázat nélküli magas hozama sokakat erősen vonz, és ezt érdemben nem sokat fogja módosítani az ÁKK most bejelentett jutalékcsökkentése (lásd a témával kapcsolatos holnapi cikkünket). Véleménye szerint elképzelhető, hogy megjelennek olyan, eddig még nem létező termékek, amelyek bár talán kevésbé likvidek, versenyképes alternatívát fognak jelenteni.
- Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke kiemelte, hogy az alacsony, néhol pedig negatív hozamkörnyezet ellenére a lakossági fogyasztás nem nőtt jelentősen, sőt, inkább a megtakarítások növekednek, hogy az emberek ily módon őrizzék meg a vagyonukat. Szerinte a reáleszközökbe való befektetés iránt a közeljövőben nem fog a kereslet növekedni, a szolgáltatók a növekedés érdekében kénytelenek lesznek a szolgáltatásaik színvonalát emelni. A bróker és devizahitel válságok után a biztonság iránti igény drasztikusan megnövekedett, ezért az állampapírok szerepe még sokáig erős marad.
- Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója szerint valószínűleg ismerethiány okozza a reáleszközök iránt tapasztalható alacsony keresletet. Az abszolút hozamú alapok iránti kereslet megnőtt, ami azt mutatja, hogy az emberek döntésük meghozatala előtt meghallgatják a szakembereket. Kiemelte annak a fontosságát, hogy minden korosztályhoz más eszközökkel kell szólni. A fiatalabb korosztálynál jelentősen fontosabb szerepe lesz a digitális megoldásoknak – hangsúlyozta.
- Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint az ÁKK erőteljesen befolyásolja a piacot, és az ő termékeikkel nagyon nehéz versenyezni. A szolgáltatók munkájának köszönhetően szélesedett az ügyfelek befektetési horizontja, ami mindenképpen örvendetes tendencia. Úgy gondolja, hogy a jövő egyik legfontosabb feladata a megtakarítók számának a növelése, és a cafeteria támogatások szűkítése nem jó irányba alakítja ezt a trendet. Kozek szerint nagyjából 5-6% lehet az a hozamszint, amire az ügyfél reálisan igényt tarthat, de ezt sokan nehezen fogadják el. A hosszú távú termékeknél a személyes tanácsadás szerepe nagyon jelentős, és a nem életképes értékesítési csatornákat az alacsony hozamok várhatóan ki fogják szorítani.
- Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója is úgy véli, hogy egy átlagos megtakarító mindössze 2,5-3,5 féle terméket használ, emiatt érdemtelenül számos megtakarítási termék kihullik a piacról. Az ügyfeleik maximum 4-5 megtakarítási célt képesek megfogalmazni. Jó lenne elérni a célok növekedése mellett a megtakarítások állományának a növekedését is. Az alacsony hozamok abból a szempontból előnyt jelenthetnek, hogy az emberek érzékelik, hogy már nem 5%-os az infláció, és a bankbetétekkel sem lehet 6%-ot keresni. Nyitrai egy korábbi felmérés adataira hivatkozva hagsúlyozta, hogy az emberek még mindig nem tudják, milyen hozamszint felett kellene egy ajánlatot gyanúsnak ítélni. Az emberek 20%-a mondta például azt, hogy a 9% feletti hozam már gyanús, és a válaszadók közül sokan csak 20% felett kezdenek el gyanakodni. Jövő legfontosabb változása a sokcsatornás értékesítés növekedése lesz, és a digitalizáció szerepe várhatóan nem lesz jelentős a tanácsadásban.
