A lakosság egészségügyi kiadásai emelkednek, ezzel párhuzamosan nő a magánegészségügyi szolgáltatások népszerűsége. Így egyre nagyobb a jelentősége az egészségügyi öngondoskodásnak.
2015-ben eddig nem látott mértékben, több mint 500 millió Ft-tal növekedett a magánegészségügyi szolgáltatásokra befizetett összeg.
Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója úgy véli a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz az egyéneknek, illetve a háztartásoknak a hazai egészségügy finanszírozásában.
Miért választják egyre többen a megánellátást?
A magán egészségügyi szolgáltató cég legfrissebb kutatásából kiderült, hogy alig egy év alatt 30%-al nőtt azon budapesti lakosok száma, akik igénybe vették a magánegészségügyi szolgáltatásokat. A megkérdezettek közel 60%-a látogat magánrendelést.
A magánrendelések igénybevételét alapvetően két tényező befolyásolja:
- Az egyik tényező az idő. Jelenleg egy MR vizsgálatra akár 4-5 hónapot is kénytelenek várni a betegek, akik erre egyre kevésbé hajlandóak.
- A másik tényező a „törődés”. A páciensek korrekt információkat szeretnének kapni a vizsgálat előtt és után.
Mindezek inkább a magánellátásban érhetőek el, ugyanis a közellátás túlterhelt és túlzsúfolt. Az állami költések volumene egyre kisebb lesz, a hiányzó részt a magánfinanszírozás töltheti be.
Most még leginkább gyógyszerre költünk, de nem sokára a járóbeteg ellátásra is áldozni fogunk.
Az állami költések volumene egyre kisebb lesz, a hiányzó részt a magánfinanszírozás töltheti be. Jelenleg a magyarok átlagosan jövedelmük 4%-át fordítják egészségügyi kiadásokra, és ez a szám folyamatosan emelkedik. 2012 – 2014 között a magán pénzből finanszírozott egészségügyi költések megduplázódtak. A lakosság elsősorban gyógyszerre költ, de fokozatosan a járóbetegellátásban is hangsúlyosan megjelenik a magánfinanszírozás.
Leitner György a következő okoknak tudja be a magán-egészségügyi szolgáltatások térhódítását:
- A Ratkó-gyerekek mostanában mennek nyugdíjba, és ez egy olyan hatalmas tömeg, amely katalizátorként hat az ágazatra.
- A közellátás színvonala nem javul.
- Létrejön egy erősödő középosztály, és ezzel párhuzamosan nő egészségtudatosság.
- A kiegészítő egészségbiztosításhoz adókedvezmény jár.
- A piacon megjelennek a szakmai befektetők mellett a pénzügyi befektetők is.
Vannak hátráltató tényezők is
- A lassú a piaci növekedés. Ma még csak néhány tízmilliárdos a piac fejlődése.
- A humánerőforrás-krízis
- Az ágazat kifehérítése is problémásnak bizonyul.
- A cafeteria rendszer átalakítása sem tesz jót az ágazatnak, sőt az egészségpénztári szektornak valószínűleg árt.
Értékelnek az egészségpénztári piac szereplők
Az elmúlt években szépen lassan teret nyer a magánbefizetés, és visszaszorul a munkáltatói hozzájárulás, bár az arány átlagosan még mindig csak 30 – 70%.
Változás az egészségpénztári szektorban 2015/2014 (adatok millió forintban)
|
|
2014. év szektor |
2015. év szektor |
Változás (2015/2014) |
|---|---|---|---|
|
BEVÉTEL |
|
|
|
|
Összes bevétel |
52 978 |
49 550 |
-6,47% |
|
Tagdíj |
13 154 |
15 596 |
18,56% |
|
Munkáltatói hozzájárulás |
36 953 |
31 171 |
-15,65% |
|
Új tagok száma |
61 754 |
84 438 |
36,73% |
Forrás: MNB, Patika Egészségpénztár
2015-ben több mint 18 000 új tag csatlakozott az OTP Egészségpénztárhoz. A tagoktól és munkáltatóktól tavaly beérkezett több mint 9,5 milliárd forintnyi befizetés az utóbbi 10 év egyik legnagyobb eredménye, és a 2016-os várakozások még kedvezőbbek.
Az emberek fizetnek az állam helyett
Az OECD tanulmányból kiderül, hogy 2003-ban a hazai GDP 5,8%-át költötte az állam az egészségügyre, ez a ráfordítás 2013-ra 4,8%-ra csökkent. Jelentős az állam szerepének visszaesése, ha egy olyan konkrét tételt nézünk, mint a gyógyszerköltések. Amíg 13 évvel ezelőtt több mint 60%-os volt az állam részvétele a költségek fedezetét nézve, addig ma már az összes gyógyszer kiadás kevesebb mint 42%-át vállalja át a költségvetés. A többi a háztartásokra és az egészségpénztárakra hárul.
(a Piac&Profit összeállítása alapján)
