20.5 C
Budapest
2024, június 7,

Friss

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Talán a sors akarta, hogy író legyek

Sári Edina azon szerzők közé tartozik, akik bátran nyúlnak „kényes” témákhoz, tabu-határokat feszegető történeteket tárva az olvasók elé. A társadalomkritika sem hiányzik...

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...

Egészségügyi öngondoskodás. Avagy a magán egészségügy térhódítása

A lakosság egészségügyi kiadásai emelkednek, ezzel párhuzamosan nő a magánegészségügyi szolgáltatások népszerűsége. Így egyre nagyobb a jelentősége az egészségügyi öngondoskodásnak.

2015-ben eddig nem látott mértékben, több mint 500 millió Ft-tal növekedett a magánegészségügyi szolgáltatásokra befizetett összeg.

Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója úgy véli a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz az egyéneknek, illetve a háztartásoknak a hazai egészségügy finanszírozásában.

Egészségpénztár-22.jpg

Miért választják egyre többen a megánellátást?

A magán egészségügyi szolgáltató cég legfrissebb kutatásából kiderült, hogy alig egy év alatt 30%-al nőtt azon budapesti lakosok száma, akik igénybe vették a magánegészségügyi szolgáltatásokat. A megkérdezettek közel 60%-a látogat magánrendelést.

A magánrendelések igénybevételét alapvetően két tényező befolyásolja:

  • Az egyik tényező az idő. Jelenleg egy MR vizsgálatra akár 4-5 hónapot is kénytelenek várni a betegek, akik erre egyre kevésbé hajlandóak.
  • A másik tényező a „törődés”. A páciensek korrekt információkat szeretnének kapni a vizsgálat előtt és után.

Mindezek inkább a magánellátásban érhetőek el, ugyanis a közellátás túlterhelt és túlzsúfolt. Az állami költések volumene egyre kisebb lesz, a hiányzó részt a magánfinanszírozás töltheti be.

Most még leginkább gyógyszerre költünk, de nem sokára a járóbeteg ellátásra is áldozni fogunk.

Az állami költések volumene egyre kisebb lesz, a hiányzó részt a magánfinanszírozás töltheti be. Jelenleg a magyarok átlagosan jövedelmük 4%-át fordítják egészségügyi kiadásokra, és ez a szám folyamatosan emelkedik. 2012 – 2014 között a magán pénzből finanszírozott egészségügyi költések megduplázódtak. A lakosság elsősorban gyógyszerre költ, de fokozatosan a járóbetegellátásban is hangsúlyosan megjelenik a magánfinanszírozás.

Leitner György a következő okoknak tudja be a magán-egészségügyi szolgáltatások térhódítását:

  • A Ratkó-gyerekek mostanában mennek nyugdíjba, és ez egy olyan hatalmas tömeg, amely katalizátorként hat az ágazatra.
  • A közellátás színvonala nem javul.
  • Létrejön egy erősödő középosztály, és ezzel párhuzamosan nő egészségtudatosság.
  • A kiegészítő egészségbiztosításhoz adókedvezmény jár.
  • A piacon megjelennek a szakmai befektetők mellett a pénzügyi befektetők is.

Vannak hátráltató tényezők is

Értékelnek az egészségpénztári piac szereplők

Az elmúlt években szépen lassan teret nyer a magánbefizetés, és visszaszorul a munkáltatói hozzájárulás, bár az arány átlagosan még mindig csak 30 – 70%.

Változás az egészségpénztári szektorban 2015/2014 (adatok millió forintban)

 

2014. év szektor

2015. év szektor

Változás (2015/2014)

BEVÉTEL

 

 

 

Összes bevétel

52 978

49 550

-6,47%

Tagdíj

13 154

15 596

18,56%

Munkáltatói hozzájárulás

36 953

31 171

-15,65%

Új tagok száma

61 754

84 438

36,73%

Forrás: MNB, Patika Egészségpénztár

2015-ben több mint 18 000 új tag csatlakozott az OTP Egészségpénztárhoz. A tagoktól és munkáltatóktól tavaly beérkezett több mint 9,5 milliárd forintnyi befizetés az utóbbi 10 év egyik legnagyobb eredménye, és a 2016-os várakozások még kedvezőbbek.

Az emberek fizetnek az állam helyett

Az OECD tanulmányból kiderül, hogy 2003-ban a hazai GDP 5,8%-át költötte az állam az egészségügyre, ez a ráfordítás 2013-ra 4,8%-ra csökkent. Jelentős az állam szerepének visszaesése, ha egy olyan konkrét tételt nézünk, mint a gyógyszerköltések. Amíg 13 évvel ezelőtt több mint 60%-os volt az állam részvétele a költségek fedezetét nézve, addig ma már az összes gyógyszer kiadás kevesebb mint 42%-át vállalja át a költségvetés. A többi a háztartásokra és az egészségpénztárakra hárul.

(a Piac&Profit összeállítása alapján)

Latest Posts

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Talán a sors akarta, hogy író legyek

Sári Edina azon szerzők közé tartozik, akik bátran nyúlnak „kényes” témákhoz, tabu-határokat feszegető történeteket tárva az olvasók elé. A társadalomkritika sem hiányzik...

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...