A magyar bankszektor korszerűségi pályára lépett. A világban már ma is vannak olyan országok, ahol az azonnali átutalás/fizetés már működik. Hazánkban ez várhatóan öt év múlva válik a mindennapok részévé.
„Mi lesz a bankok sorsa a jövőben?” című írásunkban már röviden érintettük az azonnali átutalás témáját. Az azonnali átutalás a készpénztől való elszakadás amiatt is fontos. A portfolio.hu segítségével bemutatjuk, jelenleg hol tart ez a folyamat.
Az MNB bejelentette, hogy elindult az azonnali átutalási rendszer megvalósításának projektje.
Az éles tesztek 2019 második felében indulhatnak el.
A kártyával való fizetések száma és értéke dinamikusan nőtt az elmúlt néhány évben, így az európai átlaghoz képest mért lemaradásunk is egyre gyorsabb ütemben csökken. Viszont a számlák elektronikus fizetése esetén még mindig nagyon le vagyunk maradva az Európai átlagtól – derül ki a „Jelentés a fizetési rendszerről” c. MNB tanulmányból.
A Magyar Nemzeti Bank széles körben vizsgálja, hogyan lehetne az új átutalási rendszert bevezetni.
Az MNB a fogyasztókkal, IT-cégekkel, bankokkal és kereskedőkkel is egyeztet az ügyben, hogyan lehetne az azonnali átutalást megvalósítani. A tranzakciók 70-80%-ka készpénz, a többi elektronikus utalás, ezen az arányon szeretnének javítani. A fizikai térben a bankkártya az egyetlen alternatívája a készpénznek, de a kereskedők oldaláról nézve ennek vannak költségei, hátrányai. Erre a problémára is megoldást jelentene az azonnali átutalási rendszer.
Az MNB elvárásai:
- A működésnek folyamatosnak kell lennie
- Legyenek másodlagos azonosítók. Ezt úgy kell érteni, nem szükséges minden utaláshoz a bankszámlaszám, csupán a mobilszámát adnánk meg annak, akinek utalni szeretnénk.
- Azonnali jóváírás történne annál a személynél, akinek utaltunk, és visszajelzés küldése a fizetőnek
- A teljes folyamat mindössze néhány másodpercig tartson
- Bármelyik piaci szereplő hozzáférhessen.
- Másodlagos azonosítókat is használjon, pl.: mobilszám, e-mail cím, vagy bármi, amit könnyebb megjegyezni, mint egy számlát.
- A rendszer nyílt szabványokon alapuljon, vagyis ne legyen átjárhatatlan, lehessen rá új szolgáltatásokat építeni.
Az azonnali átutalás egy komoly fejlesztés.
Legalább 100 intézményt, központi szereplőt, fejlesztőt érint, ezért a menetrend a következő:
- idén októberre a konzultáció lezajlik, meglesz a végleges modell,
- az üzleti specifikációk 6-8 hónap alatt elkészülnek,
- 6-12 hónap múltán beszerzik a rendszereket,
- 12-18 hónapon keresztül fejlesztenek
- 4-8 hónap jut tesztelésre.
Amennyiben minden a terv szerint halad, akkor 2019. második felében készülhet el és indulhat élesben is az azonnali átutalási rendszer.
Fejlődik a magyar kártyás rendszer is
Az új rendszertől az MNB elvárása, hogy az átutalásokhoz hasonlóan a belföldi bankkártyás fizetési műveletek elszámolása és kiegyenlítése is napközben történjen meg. Ugyanis a legnépszerűbb és leggyorsabb lakossági elektronikus fizetési mód, a kártyával való vásárlás esetében a kereskedők számláin jelenleg csak 1-2 nappal a vásárlás után lesz jóváírva a pénz.
Ennek érdekében a Giro megkezdte a belföldi fizetési kártyás tranzakciók elszámolási lehetőségeinek vizsgálatát. Amennyiben a döntés pozitív, akkor már jövőre Magyarországon számolhatják el a magyar kártyás tranzakciókat.
A GIRO Zrt. Magyarország pénzforgalmi infrastruktúrájának egyik meghatározó szereplője, a kisösszegű bankközi utalások elszámolását végző Bankközi Klíring Rendszer (BKR) üzemeltetője.
A GIRO Zrt. kizárólagos tulajdonosa és egyben felügyeleti szerve az MNB0 – A szerk.
Csökken a lemaradásunk
Elsősorban a kártyás vásárlási forgalom bővülésének köszönhetően sokat faragtunk az unió többi országához képesti lemaradásunkon az elektronikus fizetések területén:
- A „vásárlások elektronikus fizetése” mutató 2,6 százalékponttal nőtt.
- A GDP-hez viszonyítva az átutalások értékének aránya már megközelíti az európai szintet, ebben egy év alatt 0,4 százalékpontos volt a növekedés.
- Az elektronikus számlafizetések esetén 8 százalékpontos növekedés történt, igaz a három vizsgált mutató közül itt a legnagyobb az elmaradásunk az európai átlagtól.
Mi áll a számok hátterében?
Az elektronikus számlabefizetések mutató számai mögött, a csoportos beszedés fizetési mód alacsony használata húzódik meg, valamint a magyar unikumnak számító, a lakosság körében nagyon népszerű, sárga vagy fehér csekkes számlabefizetéssel magyarázható. A Magyar Posta közelmúltbeli fejlesztései, elsősorban a csekkek kártyás fizetésének ingyenessé tétele javulást eredményezett e tekintetben.
Sok volt a leállás a bankoknál
A bankszektor pénzforgalmi üzemzavarokról szóló esetei 2015-ben másfélszeresére növekedtek az előző évhez képest. Az MNB szerint ez nem számít soknak.
Íme, néhány tényadat az üzemzavarokról:
- Tavaly összesen 27 hitelintézet 247 pénzforgalmat érintő üzemzavarról küldött jelentést, amíg 2014-ben 26 hitelintézetre 169 eset jutott.
- Az üzemzavarok fennállási ideje a jelentések szerint átlagban 3 óra 40 perc volt. Ez közel húsz perces javulást jelent 2014-hez képest.
- Az incidensek bekövetkezése és észlelése között nem telt el fél óránál hosszabb idő.
- Általában ezek a késedelmek órákban mérhetőek, de előfordult, hogy több mint egy banki munkanap is eltelt a hiba bekövetkezése és annak kijavítása között. Ez viszont már az ügyfeleket érzékenyen is érinthette.
- Az MNB-hez beérkezett jelentések alapján 7 hitelintézet 15 üzemzavara tartott 24 óráig vagy még hosszabb ideig.
Forrsá: Portfolio.hu
Milyen trendek figyelhetők meg a pénzforgalomban?
A tavalyi év során folytatódott az elektronikus fizetések, ezen belül a kártyás tranzakciók bővülése, miközben a kártyás készpénzfelvételek száma kis mértékben csökkent. Éves tekintetben a kártyás fizetések száma a tavalyi második félévben 20%-al, az átutalások száma 2%-al, a csoportos beszedéseké 2,5 százalékkal, a készpénzfelvételek száma pedig közel 1%-al nőtt.
Forrás: Portfolio.hu
A kártyával lebonyolított vásárlási tranzakciók 20% felett bővültek, egy átlagos kártyás vásárlás 7500 Ft volt. A vásárlásokon belül az online tranzakciók értéke 34%-kal emelkedett, ami közel kétszerese a fizikai elfogadóhelyeken zajlott fizetések bővülésének. Mindeközben bankkártyákkal 7%-kal több készpénzt vettünk fel 2015-ben, mint egy évvel korábban.
Az érintőkártyák száma közel 30%-al, az érintéses fizetést lehetővé tevő POS-terminálok száma pedig közel 38%-al nőtt. Így már az összes kártya 53,6%-a, míg az összes POS-terminál 62,5%-a volt alkalmas 2015 végén az új technológiát alkalmazó fizetésekre
Forrás: Portfolio.hu
Azért az érintéses kártyákkal egyelőre még nem járunk minden esetben jól. Ha kíváncsi hol tartunk e téren, ajánljuk figyelmébe „Érintéses bankkártyája van? Nem biztos, hogy minden esetben jól jár.” című cikkünket.
