A Budapest Alapkezelő felmérése szerint 2013 óta nőtt azok aránya, akik félre tudtak tenni. Korábban a megkérdezettek mindössze egyharmada tudott megtakarítani, mostanra ez az arány 55%.
2013-ban a megkérdezettek csak 34%-a rendelkezett megtakarítással, 2016-ra stabil többségbe kerültek azok, akik tudnak megtakarítani: a megkérdezettek 55%-ának van félretett pénze. Igaz, még mindig kevesen fialtatják ezt a pénzt befektetési céllal.
A megtakarítási lehetőségek közül továbbra is az alacsony hozamú, ugyanakkor kiszámítható, lekötés nélküli megoldások a legnépszerűbbek.
A tavalyi évhez képest csökkent a pénzüket folyószámlán, lekötés nélkül tartók száma. Ugyankor tovább nőtt azok aránya, akik készpénzben tartják félretett pénzüket, amely így mára ez a második leggyakoribb megtakarítási formává vált.
A legnépszerűbb befektetési formák:
- Bankbetét, illetve a megtakarítási számla. 12% ,
- Folyószámlán történő lekötés. 10%.
- Befektetési alapokba való befektetés 8%
Ha lenne, egy milliód mibe fektetnéd?
Az elmúlt időszak bróker botrányai után, a bizalom talán kezd helyreállni. Ezt az állítást alátámasztja a felmérés, miszerint a válaszadók 70%-a választana befektetési céllal megtakarítást. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is az állampapírok állnak az első helyen, második helyen azok vannak, akik készpénzben tartanák ezt az összeget, míg a harmadik helyen az ingatlan áll. Viszont a befektetési alapokba vetett bizalom nem nőtt: csak 7% választaná ezt a megtakarítási lehetőséget, ezen a téren 2015-höz képest nincsen markáns változás.
Korábbi cikkünkben szintén foglakoztunk azzal a kérdéssel, hogy az emberek mit csinálnak abban az esetben, ha egy nagyobb összeghez jutnának. Amennyiben érdekli ez a téma, ajánljuk figyelmére „Van egymillió forintod, mit csinálsz vele?” című írásukat.
A befektetési alapokról azt gondoljuk, hogy túl bonyolultak
A befektetési alapok tekintetében nincsen markáns változás. A lakosság úgy véli, hogy ezek túl bonyolultak és kockázatosak. Továbbá ez emberek fejében él egy olyan tévhit, hogy ezek az eszközök csak azoknak valók, akiknek sok pénzük van, amelyet több évre szeretnének befektetni. Bár a tartósan alacsony kamatszint a befektetési alapok irányába tereli a takarékoskodni vágyókat.
A bankokban bízik a befektetők zöme,derül ki a felmérésből . A bizalmi lista második helyén az alapkezelők vannak, ezt követik az egyéb pénzügyi tanácsadók, és a bróker cégek zárják a listát. Ugyanakkor a befektetési alapokkal kapcsolatos személyes tapasztalat nagymértékben növeli a pénzügyi szolgáltatókkal szemben érzett bizalmat. Akik alapokba teszik a pénzüket, azok összességében biztonságos és kedvező pénzügyi megoldásnak tartják ezt a befektetési formát, olyannak, amit profi pénzügyi szakemberek kezelnek.
Jobban viseljük a kockázatot
Azoknál, akiknél befeketedési hajlandóság mutatkozik 47% elutasítja a kockázatot, míg 53% ugyan különböző mértékben, de nyitott a kockázatvállalásra.
Azok körében, akik hajlandóak kockázatot vállalni, 7% számára kizárólag a várható hozam a mérvadó. Azok, akik befektetési alapba teszik pénzüket, jóval nyitottabbak a kockázat vállasra, négyből hárman vállalkoznak kockázatos ügyletekre.
Kevesen várnak ki
Mennyiben a befektetés nem hozza meg a várt eredményt, a befektetők gyorsan, jellemzően néhány hét vagy néhány hónap után áthelyezik pénzüket. A befektetők 18%-a azonnal vált, ha felismeri, hogy számára előnytelen befektetési formában tartja a pénzét.
Csak 9% vár egy évnél tovább, mielőtt változtatna a befektetés formáján, holott több olyan befektetési eszköz van, amelyet több éves időtávra ajánlanak a szakemberek.
A befektetők közül kevesen hoznak megalapozott döntéseket.
Gyors, sok esetben elhamarkodott döntések születnek, melynek kiváltó oka az, hogy az emberek kifejezetten ritkán tájékozódnak a pénzügyekkel kapcsolatban. A felmérésben résztvevők közel háromnegyede soha nem olvas pénzügyi információkat. Mindössze a megkérdezettek negyede informálódik legalább havi rendszerességgel, és csak 11% azok aránya, akik hetente olvasnak vagy hallgatnak pénzügyi híreket.
A befektetéssel rendelkezők jobban informáltak a pénzügyek területén mint a befektetéssel nem rendelkező lakosság: 18% figyeli heti rendszerességgel a pénzügyi információkat, míg a befektetési alapokkal rendelkezőknél ez az arány eléri a 31%-ot.
Tudta, hogy a spórolás fejben dől el? Amennyiben érdekli a téma, olvassa el, „ A spórolás pszichológiája” című írásukat.
{Q33RXJ}
