Október végétől feltűnően megnő a különböző személyi hitelkonstrukciókat ajánló reklámok száma. Ilyen kor mindig elszörnyedek, hogy csak a pénzben kifejezhető érték és az eltúlzott mérték hoz igazi örömöt a karácsonyfa alá tett ajándékok képében? Hogyan állnak a munkaadók a bónuszok kifizetéséhez? Év végi pénzügyi összefoglaló.

Észen és béren kívül

Évről évre többet költ a magyar lakosság a karácsonyt megelőző vásárlási láz időszakában. Ki önerőből, ki hitelből. A különböző személyi hitelek legszolidabb mértékű THM-je (Teljes Hiteldíj Mutató) is 16% – 23% között mozog. Egy komolyabb összeg felvétele többtízezer visszafizetendő plusz forinttal terheli meg a pénztárcánkat. Ha eleve nincs pénzünk, mi a garancia arra, hogy a felvett hitelt kamatostul vissza tudjuk fizetni, ráadásul igen rövid határidő alatt?

Számítsunk a nagyvonalú cégvezetésre

Érdemes tájékozódni, hogy számíthatunk e év végi bónuszra azokban a munkakörökben is, amelyek nem teljesítményarányos bérezéshez kötöttek. Erre remek lehetőséget kínál az 1995. évi CXVII. törvény, mely a módosításoknak köszönhetően, lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a béren kívüli juttatásokat akár év végi jutalmazásra fordítsa.

A cafeteria rendszer keretein belül az SZJA törvény alapján lehetőség van arra, hogy akár a foglalkoztatás megkezdéséig – de csak tárgyévre vetítetten-, visszamenőlegesen is folyósításra kerüljön a cafeteria. A cafeteria egyes elemeinek esetében lehetőség van a maximálisan ki nem használt keret akár egyösszegű biztosítására, ami kiváló jutalmazási megoldás lehet a munkavállalók számára. Természetesen ez a megoldás a cafeteria rendszert alkalmazó munkáltatók esetében lehet megoldás.

Az én cégemnél nincs cafeteria

Az a cég, aki még nem alkalmazott az adott évben béren kívüli juttatást, annak lehetősége van arra, hogy akár a teljes éves összeget átadják egyetlen hónapban – így akár év végi jutalmazáskén is – a dolgozóiknak. Ebben az esetben is figyelni kell azonban az éves nettó 500 ezer forintos értékhatárra, mert az ezt meghaladó összegű juttatásra már eltérő SZJA adófizetési szabályok vonatkoznak.

Jutalom vagy prémium– nem mindegy

Közös csak az a két formában, hogy örülünk, ha megkapjuk.

A prémium mindig valamilyen béren felüli, előre tisztázott teljesítmény elérésekor kerül kifizetésre.

Azt is mondhatjuk, hogy a prémium a teljesítményre való ösztönzés egyik legismertebb eszköze. A munkáltató a prémium feltételeket egyoldalúan meghatározhatja, amennyiben azonban a munkavállaló már megkezdte a célkitűzések teljesítését, azt már nem vonhatja saját jogkörén belül vissza.

A jutalom sokkal több, akár szubjektív szempont alapján is adható. Mértékéről a munkáltató saját szubjektív indokai alapján, egyedileg dönt és nem ír elő hozzá teljesítendő feltételt.

A Sodexo 2015 novemberében végzett kutatásából kiderül, hogy a vezetők 45%-a egységes jutalmazási elvekről számolt be, 46,9 %-uk pedig a differenciált, egyénre, vagy csoportra szabott jutalmazási feltételekben hisz.

Tudja meg, hogyan gondolkodik a munkáltatók zöme

A kutatás adatai azt támasztják alá, hogy a munkáltatók zöme szerint azért érdemes jutalmakat adni, mert növeli a munkatársak cég iránti lojalitását, így gondolja ezt a megkérdezett vezetők 48%-a. Ráadásul 42%-uk véli azt, hogy a jutalmazás nagy hatással van a munkatársak megtartására is.

Ezzel szemben igen érdekes, hogy a munkáltatók 73,65%-a egyáltalán nem méri fel a jutalmazás munkavállalókra gyakorolt hatását, tehát fogalmuk sincs arról, hogy a jutalmazottakra milyen hatást gyakorol a pénzben kifejezett munkaadói köszönet.

Bárhogy is történjen az ön családjában, gazdálkodjon okosan, hogy az ünnepi fényekre és a családi együttlét örömére ne a pénzügyek vessenek árnyékot.

 

{SSCZC}