Napjainkban egyre több ember érintett ételallergiákban. Egyre több csecsemőnél és kisgyermeknél, de még a felnőtteknél is diagnosztizálnak tejfehérje allergiát. Fontos azonban leszögezni, hogy a tejfehérje allergia és a laktóz intolerancia nem ugyanaz a betegség! Hogy mi  a különbség közöttük és hogyan lehet felismerni, majd kezelni, választ kaphatnak cikkünkből.

Mi is pontosan a tejallergia?

Tejallergia fennállása esetén az érintett allergiával reagál a fehérjére, amit a tehéntej tartalmaz. Pontosabban szólva az immunrendszer a tejben lévő fehérjéket ellenséges alkotóelemnek tartja és harcolni kezd ellene, jóllehet azok teljesen ártalmatlanok.

Ezáltal a testben gyulladásos reakciók alakulnak ki, amelyek különböző szervekben fordulhatnak elő. A tehéntejben összesen 25 féle különböző fehérje található, amelyek allergiát válthatnak ki, leggyakrabban a kazein és a β-Lactoglobin.

Gyakran az érintett nem csak egy fehérjére reagál allergiával, hanem akár többre is. Más állatok teje is (mint pl. kecske, juh, ló) képes ételallergiát okozni. Gyakran előfordul, hogy a gyermek, aki tehéntejallergiában szenved, allergiás a kecsketejre is.

Hogy miért van az, hogy ez az allergia egyes emberekben kialakul, másokban pedig nem, mai napig nem egyértelműen tisztázott tudományosan. A kutatás feltételezi, hogy a hajlam öröklődik. Ha az egyik szülőnél előfordult már allergia, akkor a gyermeknél magasabb a rizikó, hogy szintén kialakuljon az ételallergia.

Mi a különbség a tejallergia és a laktózintolerancia között?

A tejfehérjeallergia és a laktózintolerancia közötti fő különbség annak okaiban rejlik, hogy az allergiát az immunrendszer túlzott reakciója váltja ki, a laktózintolerancia ellenben akkor alakul ki, ha a szervezetben egy bizonyos laktáz nevű enzim hiányzik vagy nagyon csekély mennyiségben található meg. Ez az enzim bontja le a tejcukrot (laktózt), és lehetővé teszi annak emésztését.

Tej fogyasztása után azoknál az embereknél, akik nem tudják lebontani a tejcukrot, emésztési problémák lépnek fel.  (hasfájás, puffadás vagy hasmenés) Felnőtteknél egyértelműen gyakrabban fordul elő laktózintolerancia, mint tejfehérjeallergia, csecsemőknél és gyereknél viszont ritkább a laktózintolerancia.

Tejallergia csecsemőknél

A 3 év alatti gyermekek leggyakoribb allergiafajtája a tejallergia, melyben körülbelül a csecsemők 10 %-a érintett. Talán az idegen fehérjével való korai találkozás váltja ki, ami a tehéntejben vagy a hozzátáplálás során kapott fehérjében található. (mert ez a fehérje más, mint az anyatejben található fehérje)

A tejfehérjeallergia a babáknál különböző tüneteket mutathat: bőrtüneteket, megváltozott székletet (hasmenés, székrekedés, véres széklet) vagy hányást.

A tünetek meglehetősen gyorsan jelentkeznek, gyakran pár percen belül, de kialakulhatnak néhány óra vagy akár nap után is. Hogy a tünetek mögött álló esetleges egészségügyi problémát kizárják, a gyerekorvosok egy úgynevezett provokációs tesztet végeznek.

Hogy az allergia kialakulását megelőzzük, azt tanácsolják a szakértők, hogy legalább az első hat hónapban kizárólag anyatejjel tápláljuk a csecsemőt. (de lehetőleg 4 hónapig mindenképpen!) Az anyatej nem csak minden fontos tápanyagot tartalmaz, de más betegségek elleni küzdelemben segítő antitesteket is.

Ha a baba nem kaphat anyatejet, akkor hidrolizált vagy aminosav alapú csecsemőtápszert kell kapnia. Ezek csak apró darabokra bontott tejfehérjét tartalmaznak, amik az allergizáló hatásukat csökkentik.

Ezután lépésről lépésre megkezdődhet a hozzátáplálás. Hogy mikor kaphat a gyermek tehéntejet, arról a gyerekorvossal kell egyeztetni. Általánosságban nagyon fontos, hogy a szülő először ne tisztán kínálja a tejet, ehelyett pl. feldolgozva, pékárukba rejtve. A tejfehérje ezáltal kevésbé allergizál, és a gyermeki immunrendszert gyengédebben szoktathatjuk hozzá. Más kérdés, hogy mikor enyhülnek a tünetek.

A tehéntejallergiát a kisiskolás kor elejéig a gyermekek 80%-a kinövi.

Tejallergia tünetei

A tejallergia tünetei különböző szervekben léphetnek fel, a bőrön, a gyomor-bélrendszerben és a légutakban. Megjelenhetnek azonnal (azonnali reakció) vagy akár órákkal, napokkal később is (ún. késői típus)

Az azonnali reakciónál az immunrendszer antitesteket termel a tejfehérje ellen. Ezek kapcsolódnak az immunrendszer sejtjeihez és ennek következtében kiváltják a gyulladásos hírvivők felszabadulását.

A késleltetett típusú tünetekért a test T-sejtjei felelősek. Ezek aktiválódnak. Mivel itt nem termelődnek antitestek, a tehéntejallergia ezen formája vérteszttel nem kimutatható.

A testi tünetek egyenként is felléphetnek, vagy ami gyakoribb, kombinálva is. Megjelenhetnek enyhén vagy hevesebb reakció formájában is. A legrosszabb esetben anafilaxiás sokkot is kaphat az allergiában szenvedő, melynek következtében légszomj és a keringés leállása léphet fel.

A tejfehérje allergia a következő tüneteket mutathatja:

Bőrreakciók: bőrpirosság, viszketés, bőrkiütés és ekcéma, egy már meglévő atópiás ekcéma rosszabbodása. Csecsemőknél mindenek előtt a hajas bőr, arc, kar és a lábak érintettek.

Emésztőrendszeri panaszok: hányinger, hányás, émelygés, hasfájás (kólikává fajulhat), puffadás, gyomorégés, hasmenés, véres-nyákos széklet, székrekedés

Légúti problémák: hörgők szűkülete, légszomj, asztma, gégeduzzanat, nátha

Pszichikus tünetek: nyugtalanság, vigasztalhatatlan sírás gyermekeknél, fáradékonyság/levertség

További ritka tünetek: vérkeringés problémák, allergiás anafilaxiás sokk

Tejallergia teszt

A tejallergia diagnosztizálásához általános orvoshoz, ételallergiára szakosodott gyermekorvoshoz vagy gasztroenterológushoz forduljunk. Mindenekelőtt egy részletes beszélgetés és vizsgálat szükséges, milyen tünetei vannak a páciensnek, mikor léptek fel ezek először, és hogy néz ki az érintett étrendje.

Tejfehérje-allergia gyanúja esetén az orvos azt javasolja, hogy a felnőtt beteg vagy a szülők 2-4 hétig tehéntej nélkül táplálják a gyermeket, ezt a szakemberek eliminációs diétának nevezik.

Ha a testi tünetek már nem jelentkeznek, ez egyértelműen jelzi a tehéntej-allergia fennállását. Ezenkívül az orvos úgynevezett provokációs tesztet is végezhet az allergia megállapítására. A betegnek orvosi felügyelet mellett tehéntejet adnak, majd megvizsgálják, hogy az érintettnek nincs-e allergiás tünete.

A következő vér- és bőrvizsgálatok is használhatók a tejallergia diagnosztizálására:

Antitest teszt: Vérmintát használnak annak meghatározására, hogy a szervezet képzett-e IgE antitesteket a tejfehérje ellen. Ez tehéntej-allergiára utal.

Prick-teszt (Bőrszúrásos teszt): Ebben a vizsgálatban az orvos különféle oldatokat csepegtet (lehetséges allergiát kiváltó tényezőkkel) a beteg karjára vagy hátára. Ezután tűvel megszúrja az érintett bőrfelületet. Ha egy idő után (kb. 20 perc) bőrpír vagy duzzanat jelentkezik, az allergiateszt pozitív.

Intracutan vizsgálat: Az orvos allergéneket tartalmazó tesztoldatokat fecskendez a páciens bőrébe. Ezenkívül hisztamint és sóoldatot alkalmaz a bőrön, hogy jobban értékelje az allergiateszt hatását. Ha körülbelül 20 perc elteltével bőrpír és duzzanat jelenik meg az injekció beadásának helyén, akkor allergiáról van szó.

A tejallergia kezelése

A tehéntejallergia gyógyítására nincs gyógymód, de étrendi változtatásokkal a testi tünetek enyhíthetők és elkerülhetők. Ez azt jelenti, hogy teljesen kerülni kell a tehéntejtermékeket. Ha az immunrendszer már nem szembesül a tejfehérjékkel, nem lesz allergiás reakció.

Tehéntej allergia diéta

Az étrend megváltoztatását kezdetben 6-18 hónapra kell korlátozni gyermekeknél. Az ok, ez idő alatt a gyermek immunrendszere gyakran toleranciát alakít ki az allergiát kiváltó anyagokkal szemben, és már nem veszi fel velük a harcot. Ezért ezen időszak után a gyermekorvosnak ellenőriznie kell, hogy az allergia továbbra is fennáll-e.

Mit nem szabad enni?

Ezek az élelmiszerek tabuk az érintettek számára: nyers tej, lefölözött tej, teljes tej, UHT tej, valamint az összes tejtermék, mint a joghurt, sajt, túró, sűrített tej, író, kefir, tejszín és vaj.

De a tejfehérje számos élelmiszerben is el van rejtve, például: kenyér, sütemények, felvágottak, kekszek, ketchup, szószok, stb.

Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy tejmentes élelmiszert vásárolunk, alaposan meg kell néznünk a felsorolt ​​összetevőket: kazeint, tejfehérjét, tejsavót és állati fehérjét tartalmazó élelmiszert tehéntejre allergiás ember nem fogyaszthat!

A laktóz nélküli tejtermékek (ezek „Mínusz-L” jelöléssel rendelkeznek) szintén nem alkalmasak, mivel ugyan nem tartalmaznak laktózt, de a tehéntej fehérjéit tartalmazzák.

Mit ehet egy tejfehérje allergiában érintett?

Bármit, ami nem tartalmaz tejfehérjét. Azok az ételek, amelyek készítéséhez általában tehéntejet használnak, gyakran olyan helyettesítőkkel is elkészíthetők, mint a mandulatej, rizstej vagy zabtej. A szójatejtermékeket viszont legkorábban az első születésnapjuk után érdemes adni a gyerekeknek, mert hormonszerű anyagokat tartalmazhatnak, ezért csecsemőknek nem alkalmasak.

Az úgynevezett aminosav alapú tápszer különösen alkalmas a tehéntejallergiás babák cumisüveges táplálására. Ez a tápszer teljesen tehéntejmentes, és csak a legkisebb fehérje építőelemeket (aminosavakat) tartalmazza, amelyek nem okoznak allergiát.

Különös figyelmet kell fordítani a kalciumra. Az étrend megváltoztatásakor azt is szem előtt kell tartani, hogy a tejtermékek számos fontos tápanyagot tartalmaznak, például kalciumot, B12-vitamint és jódot. Az érintett gyermeknek ezt alternatív élelmiszereken keresztül kell megszereznie.

Például a máj, a hal és a tojás gazdag B12-vitaminban és jódban. Mivel azonban a kalcium főként a tejtermékekben található, és a gyerekeknek nagy szükségük van az ásványi anyagra a növekedésükhöz, fontos gondoskodni arról, hogy az étrend valóban elegendő kalciumot biztosítson.

A szülőknek mindenképpen táplálkozási tanácsokat kell kérniük, és együtt kell dolgozniuk a szakértővel, hogy kiegyensúlyozott étrendet készítsenek. Kétség esetén a gyermekorvost is meg kell kérdezni, hogy az érintett gyermek számára tanácsos-e étrend-kiegészítő adása.

A focus-arztsuche.de magazin cikke alapján magyarra fordította: Vincze-Pintér Mónika