Válás után minden szülő a gyermekét akarja óvni. Félti, nehogy sérüljön. De mit is jelent pontosan a válás? És mit jelent az, hogy vigyázunk a gyermekünkre?
Csak a gyerek miatt nem válunk el. Elváltunk a gyerek miatt, neki is így lesz a legjobb. A gyerek miatt kell ennyit veszekednem a volt férjemmel. A gyerek miatt nem igazi a karácsonyom, mert az anyjával van és nem velem. A válás óta, a gyerek miatt nem tudok akkor utazni, amikor akarok. Az előző házasságomból született gyerek miatt folyamatosan veszekszünk a szerelmemmel. Én csak a gyereket féltem, ezért olvastam be a volt feleségem pasijának. A párommal a legtöbb vitánk a gyereke miatt van, egyszerűen neveletlen.
„Mindent a gyerek miatt csinálok” „A gyerek érdekében teszem” – halljuk sokszor elvált szülőktől.
De vajon tényleg, valóban a gyermek testi/lelki épségének megóvása a fő cél, vagy ezzel csak takaróznak a szülők, mert sokkal kényelmesebb a gyerkőc mögé bújni, mint felvállalni, megismerni a saját érzéseinket.
Dehogyis! – Kérik ki maguknak a szülők.
De tudja valaki, hogy hol húzódik az elvált szülőtársak közti határvonal?
- Áthívom a volt férjemet, mert le kell nyírni a füvet. A gyerek miatt van erre szükség, mert már sok benne az a szúrós gyom.
- Te nem tudod lenyírni a füvet? – kérdezem én.
- Nem, mert az majdnem egy egész délelőttöt elvesz, ki lenne addig a gyerekkel?
- Felhívom a volt feleségem, mert nem tudom, hogyan kell paprikáskrumplit csinálni, mert az a gyerek kedvence!
- Nem tudsz mást megkérdezni ez ügyben? Vagy megnézni az interneten?
- Nem, mert a gyerek anya főztjét szereti, ezért úgy akarom csinálni, ahogy ő.
- A gyerek nem szereti az apja új párját. Ha nem akar menni az apjához, akkor én nem kényszerítem, hogy olyan helyre menjen, ahol nem érzi jól magát.
- És mit csinálsz olyankor, amikor egy osztálytársát vagy egy tanárát nem szereti? Ha nem akar menni azért iskolába, mert összeveszett egy barátjával.
- Az iskola az más! Oda kötelező járni! Na meg, ezek a gyermeki összeveszések úgysem tartanak sokáig.
Érted a kérdésem? Valóban minden a gyermek érdekében történik?
Rengeteg történetet hallok, aminek a legfőbb mondanivalója, hogy minden a gyerek miatt van, mindent érte teszünk, a gyereket állítjuk a középpontba, körülötte forog az életünk. De vajon tényleg ő miatta és érte van minden?
A gyerekekre teszik a szülők a felelősséget, élete első éveit azzal terhelik, hogy őrájuk fognak mindent!
Bár tény, hogy sokkal egyszerűbb, mint felelősséget vállalni a tettekért és objektíven ránézni a dolgainkra, illetve valóban azt keresni, hogy hosszútávon esetleg mi a legjobb a gyerekeiknek.
És ezen van a hangsúly: HOSSZÚTÁVON!
Azt gondolom, hogy a gyerekre fogni életünk kihívásait csak kibúvás a felelősségvállalás alól.
Amikor kimondunk egy mondatot, amiben az szerepel, hogy „a gyerek miatt” vagy „a gyerek érdekében” stb, akkor merüljünk el a gondolatban, hogy valóban semmi más nem játszik közre csak az, hogy az adott kérdéskör megoldása hosszútávon a gyerek érdekeit képviselje?!
És ki is lyukadtunk a fő kérdéshez!
Mi alapján állapítod meg, hogy mi szolgálja a gyerek érdekét? Biztosan függetleníteni tudod a saját érzelmi világodtól?
Ha rászólsz a gyermekre, akkor az jó neki? Szereti a gyerek, ha valamit megtiltasz neki? Jó fejnek tart, ha elveszed a telefonját, büntiből? Ha nem engeded el egy szülinapi bulira, akkor az jó a gyereknek?
- Abban a pillanatban nem, de ez is az ő érdekében történik! – kapom ilyenkor a választ.
- Ez miben más, mint az, hogy most nem akar az anyja oldaláról kapott mostohatestvéreivel találkozni? Te pedig azt válaszolod, hogy „Akkor ne találkozz! Maradj itthon velem.” Ez hosszútávon megoldást hoz a gyermek életében?
Hogyan ítéljük meg, hogy a jelen számít vagy a jövő egy bizonyos szituációban?
Ez csupán egy elmélkedő írás, kíváncsi vagyok Te hogyan csinálod?
Hányszor mondod?
„A gyerek miatt csinálom!”
„A gyerek érdekében teszem!”
