Na szóval, BUÉK mindenkinek! Majdnem egy évre eltűntem innen, sajnálom, de kellett tenni, amit megkövetelt ez a mélytorkozás, ami folyik a világban. Túl kellett élni és ilyenkor nem nagyon van energia szofisztikált írásokra.
Egyébként is elég szabadon fogalmazok néha, de azért, hogy csak káromkodásokat írjak, nem láttam értelmét egy sort sem írni. Aztán egyszer csak 2021 lett és kis fény villant az alagút végén. Remélem, nem a kaszás készül lecsapni, ha már különösebb nehézség nélkül túléltem a világtörténelem legnagyobb és leghalálosabb járványát.
Mondjuk azt már túléltem akkor, amikor Afrikában jártam ebola idején, szóval nem a covidról beszélek. Nem tudom, hogy hova tartozom, mert olvastam mindenhol, hogy vannak vírus tagadók meg vírus igenlők talán. Van ennek így értelme? Az egyik fél azt mondja, hogy igen van, míg a másik azt, hogy nincs. Szerintem ez egy baromság, hisz valaminek a szövődményeibe haltak meg veszélyeztetett korú, alapbetegségben szenvedő emberek.
Vannak a vírusszkeptikusok meg a vírus hívők
Na, ennek azért több értelme van már. Az egyik fél mindig él a gyanúperrel, hogy valami nincs rendben, míg a másik fél hisz a covidban, mintha egy vallás lenne. Valahol ebben is középen lehetne megtalálni az egyensúlyt. Én magam teszek rá, hogy van-e vagy sincs vírus. Ezzel alkotva egy új kategóriát. Igen, már hallom a mondatokat, hogy persze, mert nem halt meg senkije sem. Persze, mert nem kapta el senkije sem. Covid 19-et nem. Maláriát igen, ebolát igen, vérhast igen, sárgalázat igen, tífuszt igen. Ezeket már kapták el ismerőseim és haltak is bele, csak rohadt messze innen.
Néztem is nagyokat, amikor a legdurvább ebola-járvány kellős közepén simán jöttek-mentek a repülők a fertőzött országok és Európa között. Néztem is, hogy csúcsra járatták az utazási irodák magukat akkoriban és közben egy szóval sem hangzott el sehol a karantén, lezárás kifejezés úgy, hogy az ebola halálozási aránya 90%.
Betartom az előírásokat, mivel ezt kérik tőlem, de nem vagyok hajlandó betartani a kötelező parát is hozzá. Ha majd be kell oltatni magam, nyilván beoltatom, mert igazából olyan lesz, mint a suliban a kötelezően választandó fakultáció. Ha nem akarsz megbukni, választasz egyet. Ha szeretnél koncertre járni, utazni etc. akkor beoltatod magad és kész. Hozzáteszem, nincs bajom a vakcinákkal, aki járt már a trópusokon, az pontosan tudja, hogy a nemzetközi kis sárga könyv nélkül be sem engednek az országba.


Szóval eltelt valahogy ez a 2020. Mondjuk, sok minden elszaladt mellettem közben
Ilyen a Black Lives Matter mozgalom is, amihez csatlakozott egy maroknyi civil is Magyarországon egy demonstráció formájában. Azért vagyok ennyire megszeppent ezzel kapcsolatban, mert pár napja hívott fel egy ex-BBC-s riporter, hogy ezzel kapcsolatban lenne pár kérdése, ha lennék kedves válaszolni, megtisztelném vele. Voltam kedves, hiszen én is megtisztelve éreztem magam azáltal, hogy többek között én is megnyilvánulhattam egy ilyen jelentős témában.
Nagyon nehéz ebben a témakörben úgy megnyilvánulni, hogy Magyarországon kb. pár száz afrikai származású emberke él boldog legalitásban. Ez nem a hivatalos szám, de saccoltam egy gyengét. A hivatalos számról fingom sincs. Szóval mindentől függetlenül tök értem, hogy a magyarországi afrikai közösség minimális létszáma ellenére is szimpátiájukat fejezték ki civilek az ügy iránt. Még akkor is, hogyha Magyarországon egészen más az afrikai kisebbség (ha lehet erről beszélni egyáltalán ilyen formában ekkora létszámnál) történelmi kapcsolódása az országhoz, mint például az Egyesült Államokban, vagy az ex gyarmatosító nagyhatalmakban.
A Magyarországon élő afrikaiak sosem voltak rabszolgák
Általában a saját akaratukból jöttek ide, általában tanulmányaik folytatása miatt. Általában itt is maradtak és általában tisztességes adófizető magyar állampolgár vált belőlük. Nem alakítottak ki a Bloods-hoz és a Crips-hez hasonló bűnszervezeteket, nem járultak hozzá mondjuk az afgán ópium európai marketingjéhez. Remélem, nem írtam nagyon körbe.
Nyilván vannak olyan illegalitásban élő trógerek, akik épp ennek az ellenkezőjét képviselik, de a számuk elenyésző. Szóval a szimpátia kifejezésén túl nem látok nagyon kapcsolódási pontokat a BLM és Magyarország között. Biztos nincs igazam, de tényleg nem. A rendőri brutalitás, ha van, akkor nem a magyarországi afrikaiakkal fordul elő.
Ha a társadalmi egyenlőtlenségeket nézzük és azt, hogy ahhoz képest, hogy az USA 350 milliós lakosságának 13%-a afro-amerikai, mégis a fehér lakosságnál 10-szer kevesebb felhalmozott vagyonuk van úgy, hogy beleszámít Michael Jordan is basszus. Magyarországon, amelyik afrikai itt él, dolgozott tanult stb. az tisztességesen él és élt. Van háza, adott esetben nyugdíja. Ha már logikázunk, akkor fordítsuk meg kicsit. Magyarországon nincsenek is olyan számban kézi-vagy más típusú- lőfegyverek magánkézben, mint az USA-ban.
Az a pár tízmillió (vagy száz) fegyver nyilván kicsit idegessé tesz mindenkit
Ezzel nem megmagyarázni akarom az amerikai rendőri brutalitást, csak elkezdeni a forrásnál. Ettől még nyilván mindenkinek jól esik a szolidaritás, de mondjuk a rasszizmus sem feltétlenül az szerintem, amit a nagy átlag gondol. Az emberek azt hiszik, hogy az már rasszizmus, ha azt mondja valaki, hogy utálom a cigányokat, zsidókat, feketéket, magyarokat. Ez szimplán xenofóbia, idegengyűlölet. Nem más. Idegengyűlölet.
A rasszizmus megértéséhez vissza kell megint mennünk a rabszolgakereskedelemig, a rabszolgaságig, az evolucionista mozgalomig, a szegregált buszokig, a szegregált éttermekig, a szegregált ivókutakig. A jogosulatlan életfogytiglanig, amit egy időben előszeretettel dobáltak feketékre a déli államok bíróságai. Lásd Rubin Hurricane Carter ökölvívó esetét, amire még Bob Dylan is írt dalt.
Ahhoz, hogy megértsük a rasszizmust, el kell utaznunk képzeletben Nelson Mandela Dél-Afrikájába, ahol az apartheid ezresével szedte az afrikai áldozatait afrikai földön. Ahhoz, hogy megértsük a rasszizmust, mindezeket előbb meg kell értenünk.
Értem én az indulatokat, amikor valaki azt mondja, hogy engem megtámadtak a cigányok, meg kiraboltak a cigányok, akkor valami mélyen legbelül elindít benne valamiféle utálatot feléjük. Az ellenkezőjét is értem, de attól még mindez nem rasszizmus. Az is értem, hogy az Angliában élő raszták erőszakosságát és támadásait rasszista támadásnak titulálják odakint, de attól még nem azok. Egyszerű idegengyűlölet mind, amit felsoroltam.
A rasszizmushoz sokkal több kell
Össztársadalmilag elfogadott és kialakított szegregált világ kell hozzá, ideológia kell hozzá és hosszútávon kizsákmányolható kisebbségi tömegek kellenek hozzá. Nézzük csak meg, mikor tudnak a brit raszták ilyet kialakítani Angliában, mikor tudnak a cigányok kialakítani ilyet Magyarországon? Vagy mikor alakulhat ki ilyen Magyarországon?
Szerintem kicsi az esélye. Nem mondom, hogy nincs esélye, de kicsi. Szóval mielőtt szobrot állítanánk a BLM mozgalomnak a kilencedik kerületben, egyeseknek politikai tőkét kovácsolva, akkor kicsit elfog a hányinger. Jó lenne, hogy ha épp Ferencváros városatyái/anyái rájönnének, hogy a mi Béelemünk a cigányság. Talán ezzel a helyzettel érdemesebb lenne foglalkozni a terepen, mint 30 centis szobrokat avatgatni egy olyan ügyben, ami max. szimpátiát igényel és egymásra figyelést.