11.5 C
Budapest
szerda, július 8, 2020

Nagyító – Mindeközben Amerikában

Két hollywoodi produkció jut eszembe, az egyik a Pillangó-hatás című film, a másik a Kevin Spacey főszereplésével futó Kártyavár című sorozat.

Friss

Beszélj – na, ne mondd! A 40 pluszosok kommunikációs szokásai, attitűdjei

Hallgatunk, vagy megnyílunk? A kommunikációs szokásaink pusztán a habitustól függenek? Milyen tanult és hozott minták befolyásolják a korosztályunk kommunikációs szokásait?

Negyven felett is lehet munkát találni

Statisztikák szerint az ötven felettieknek csak 59 százaléka foglalkoztatott. Összegyűjtöttük a leggyakoribb problémákat és megoldásokat a negyven pluszos álláskereséssel kapcsolatban.

A stresszt nem érdekli, hogy utálod őt

Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad! Haha. Ha ez tényleg így lenne, akkor már huszonegykét évesen ötvennek mondhattam volna magam, most meg...

A fenntarthatóság egy, a manapság már inkább elcsépeltté váló fogalmak közül

Az élet oly sok területén halljuk ezt a kifejezést. Kissé nyersebben fogalmazva, a csapból is ez folyik. Kell nekünk a fenntarthatósággal foglalkozni,...

Rasszizmus? Xenofóbia? Ki tudja?

Forrong a világ. Nem kicsit, nagyon. Most nem a szokásos halálos áldozati kvótákról beszélek, amik a megszokott fegyveres konfliktusokban termelődnek, vagy az unalomig ismételt éhinség következményeiről a világ akármelyik pontján.

Most arról beszélek, hogy forrong a világ. Mint valami rohadék kukta, amiről elfelejtették levenni a fedőt. Nagyon tanulságos figyelni a mainstream média viselkedését egy csomó dologban. A Covid-19 világgá kürtölése is egy ilyen esettanulmány volt. Nem vonom kétségbe egy új kórság veszélyességi faktorát, csak azt mondom, hogy nagyon komoly tanulságokat lehet levonni az emberek manipulálásának szándékáról, amikor híreket fogyasztunk.

Egy láthatatlan kis szar kiütötte a világmédia üdvöskéjét, Greta Thunberget. Egy olyan kislányt, aki simán lecseszte a világ vezetőit az ENSZ-ben úgy, hogy az a szervezet még a legkisebb konfliktusban sem hallgatott másra, csak a vétójoggal rendelkező tagállamokra, hisz a vétójog magában hordozza a lényeget. Hallgassatok meg gyerekek, egyébként bukó a terv. Már önmagában egy utópia egy olyan világszervezet, amely tagjai között vannak egyenlőbbek, kizárólag a nukleáris kapacitás nagyságából kiindulva. Na, hogy miért is indultam ilyen messziről? Azért, mert az, amit gondolunk a világról, meg saját magunkról, távolról sem biztos, hogy úgy van, ahogy gondoljuk.

A képen apukámmal

Nemrégiben írtam ki egy posztot a facebook-ra. Elképesztő sok reakció érkezett rá ahhoz képest, hogy nem tangában szaladgáltam a tengerparton, a legújabb ránctalanító krémet reklámozva.

Aki még nem hallott volna George Floyd nevéről, az nem fogyaszt mainstream, meg semmilyen médiát.

Nem is nagyon szeretném elmagyarázni, hogy mi a szitu vele kapcsolatban. Szerintem mindenki tisztában van ezzel. Black lives matter mozgalom, rendőri túlkapás, rasszizmus. Ezek a kifejezések mostanában kb. ugyanakkora emberijogi szakértőket kreáltak a neten, mint pár hete még covid virológusokat.

Tök jó, hogy van szólásszabadság, csak attól még nem nagyon tudom, hogy miért szólalnak meg emberek olyan témában, amihez fingjuk sincs.

A rasszizmus is egy ilyen téma. Egy magyar ember számára nagyon távoli, mert akárki akármit mond, Magyarországon nincs rasszizmus. Sokáig én is azt hittem, hogy amikor a középiskola négy éve alatt minden egyes nap verekedtem az utcán, a többszörös túlerőben lévő skin-headekkel, nemzeti ifjakkal, vagy csak simán a kreténekkel, akkor a rasszizmus áldozata voltam.

A Klu-Klux- Klan bőrszín, hit és meggyőződés miatt félemlít meg és gyilkol embereket.

A rasszizmus egy intézmény, nem pedig egy vagy több verés, beszólás vagy épp gyilkosság. A verés, beszólás vagy gyilkosság xenofóbia. A rasszizmus ugyanis -és itt idézném egy kedves ismerősömet, aki pontosan képben van.

“Mindenki osztja az észt meg van véleménye. De fogalmuk sincs mit jelent a rasszizmus. Aki emlegette, hogy nyugaton a magyart is lenézik: az nem rasszizmus csak sima xenofóbia. Rasszizmus csak a kiszolgáltatott és lealacsonyított kisebbség “rassz” irányába létezik, visszafelé nem. Nincs olyan, hogy rasszizmus fehérek ellen (a te példádtól eltekintve) mert a rasszizmus maga egy institucionális fogalom, egy intézmény, kifejezetten a fehérékkel szemben alacsonyabb létjogosultságúnak titulált bőrszínűek ellen. Aki azt gondolja a rasszizmus fogalma kimerül abban, hogy csúnyákat mondanak rájuk meg néha igazságtalanul meggyilkolnak vagy lecsuknak embereket, az kezdjen el sürgősen olvasni a témáról. Kutya kötelességünk kiművelni magunkat erről a témáról. Mert érteni, érezni SOSE leszünk képesek, de talán tanulmányozva kicsit eljut az agyakig némi info, ha nem is az egész.

2020 van és szerintem ultra gáz és ciki ilyen műveletlen okoskodást tolni olyan témákban, amihez az embernek semmilyen saját tapasztalata nincs. Nekem sajnos van mert 6 éve itt élek a probléma kellős középen és napi szinten szembesülök vele a barátaimon keresztül. Pont ma tessékeltem magam elé egy afrikai lányt kisbabával a bolt előtti sorban, ahol SENKINEK nem jutott eszébe szólni neki, hogy elsőbbsége van. Csak mert nem fehér öregasszony.”

Az én fent idézett példám Dél-Afrika volt, ahol tök érthető módon, a nyúl elkezdte vinni a puskát és több évtizedes apartheid után visszanyalt a fagyi.

Martin Luther King – amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyisége

A rasszizmus egyébként egy rohadtul összetett ügy, amit, ha egy xenofóbnak magyarázunk, akkor azonnal felháborodik, hogy ő nem rasszista. Az igazi rasszista vállalja, hogy az.

Aki nem vállalja, az nem az, csak divatozik, vagy sodródik. Volt sok ilyen ismerősöm. Az egyik például ügyész lett és tök jóban vagyunk. Ha szükségem van jogi tanácsokra, mindig őt keresem. Megmondja, hogy mi a tuti, mi a bukó.

Megint elkanyarodtam kicsit. Szóval George Floyd esete olyan hullámot indított el, amit első hallásra senki sem ért. Pedig dehogynem. Túl azon, hogy azt gondolom, a rasszizmus, mint olyan, csak a nagy európai gyarmattartó társadalmakban értelmezhető, azért érdemes pár dologra kitérni. Azért nem megyek bele a sűrűjébe, mert egyszerűen szerintem Magyarországon nincs tapadása a fogalomnak.

Kb. a társadalom nagy része nem érti, mi is az a rasszizmus. Erőteljesen cigányoznak azok, akik sértettek, meg zsidóznak, meg buziznak, de attól még a négyes – hatosan ugyanúgy utazhat cigány, zsidó vagy homoszexuális magyar állampolgár.

Majd, ha -és bízom benne, hogy idáig sosem jutunk el- komplett szegregált buszok, éttermek vagy iskolák lesznek, ahogy az az Egyesült Államokban anno volt, akkor beszélünk rasszizmusról, ami a széleskörű szegregációból kifolyólag intézményesített formát nyer. Addig azonban suttyókról beszélgetünk, ha az én szóhasználatommal élünk. Amennyiben pedig szeretnénk kicsit hivatalosabban fogalmazni, akkor xenofóbiát mondunk. Wikipedia vagy a google segít. 

Malcolm X – amerikai muzulmán pap, fekete nacionalista, emberjogi aktivista. 

Csak egy kis apróság a végére. A magyar nem latin nyelv, így egészen biztosan nem hasonlít a spanyolra, amiben azonban benne van a negro szó, amit a sötét bőrtónusra használ a tanult és a tanulatlan spanyol is. Jelentése fekete. Nos, amíg a magyar köznyelvbe simán belefér a néger, úgy sokan lesznek, akik ezen felcseszik magukat -sötétebb bőrtónussal rendelkező, adott esetben afrikaiak-, mivel ez a szó magyarul nem jelent semmit. Az érintettek szemszögéből mindenképp sértést hordoz magában. Függetlenül attól, hogy mi a közlő szándéka, attól még nem ok a szó. Ki kell találni rá valami mást. 

Latest Posts

Beszélj – na, ne mondd! A 40 pluszosok kommunikációs szokásai, attitűdjei

Hallgatunk, vagy megnyílunk? A kommunikációs szokásaink pusztán a habitustól függenek? Milyen tanult és hozott minták befolyásolják a korosztályunk kommunikációs szokásait?

Negyven felett is lehet munkát találni

Statisztikák szerint az ötven felettieknek csak 59 százaléka foglalkoztatott. Összegyűjtöttük a leggyakoribb problémákat és megoldásokat a negyven pluszos álláskereséssel kapcsolatban.

A stresszt nem érdekli, hogy utálod őt

Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad! Haha. Ha ez tényleg így lenne, akkor már huszonegykét évesen ötvennek mondhattam volna magam, most meg...

A fenntarthatóság egy, a manapság már inkább elcsépeltté váló fogalmak közül

Az élet oly sok területén halljuk ezt a kifejezést. Kissé nyersebben fogalmazva, a csapból is ez folyik. Kell nekünk a fenntarthatósággal foglalkozni,...

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

A jó, a rossz és a csúf…… Avagy a jó és rossz fiú és a szépség kapcsolata 1. rész

Ildikó ma már egy kiegyensúlyozott, harmonikus párkapcsolatban él. Mégis kora fiatalkori emlékei közül mesélte ezt el:

Szívet cserélj ha hazát cserélsz, mert itt élned, halnod kell (?)

Vagy nem a szívünk szerint való dolog más országok kultúráját megismerni? Elmenni bárhová a szerelemért?

Ismert biztosítót bírságoltak meg, de nagyon

Milliós nagyságrendű bírságot szabott ki az MNB, mert többek között nem volt megfelelő a panaszkezelés.

Gyermek és fiatalkorban gyakoribb a térdkalácsficam

A súlyos térdkalács ficamot többféle műtéti megoldással is lehetséges kezelni.

Zuhan a napenergia ára – Magyarországon is

Magyarországon, 2017-ben új csúcsra emelkedhet az új napenergia kapacitások telepítése.

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.