11.5 C
Budapest
szombat, július 24, 2021

Az éneklő erdő –madárlesem története

A helyet nem volt könnyű megtalálni. Azokra a felvételekre kellett hagyatkoznom, amelyekkel a laboratóriumban dolgozom

Friss

Nyitottan és ítélkezés mentesen tekint a világra

Nem adja könnyen a gondolatait. Amilyen szenvedéllyel nyit meg másokat, olyan szemérmes, ha saját magáról beszél. Úgy érzi, végre a saját útját...

A szeniorokat is elcsábítja a digitális világ

Egyre inkább a mindennapok részévé válik az internethasználat az idősebbek körében is. A szeniorokra a kapcsolattartási és az önellátási igények teszik a...

A társkeresés labirintusában – társkeresés 40 felett

Igen, negyven fölött is van remény, habár én egy jó párszor feladtam. Nem azért, mert éveim hátralévő részét egyedül szerettem volna tölteni....

Ortopédiai, reumatológiai problémák orvoslása magán egészségbiztosítás útján

Magyarok százezreinek életét keserítik meg a mozgásszervi megbetegedések. Az állami egészségügyi rendszer túlterheltsége, ezzel együtt a várólisták hosszúsága csak tovább tetézik a bajt. Nézzük, milyen...

Humánerőforrás innováció, az ember, mint megújuló energia

Az emberre megújuló energiaként tekinteni, koránt sem általános nézőpont. Akkor sem, ha mostanság a természet és klímavédelem előtérbe került. Az innovációs figyelem pedig kiemelten fókuszál a természetes, megújuló energiák használatára.

De lássuk, miért tekinthetünk az emberre megújuló energiaként, a humánerőforrás gazdálkodás és fejlesztés nézőpontjából. Vigyázat, néhol tabudöngető írás következik!

Az ember fizikai értelemben nagy mértékben képes megújulni. Ez kétségtelen tény. A test bizonyos mértékig ön-regenerálódásra képes. Legyen szó egy konyhai balesetről, amikor elvágjuk az ujjunkat, vagy egy esés következményeképpen eltört csontról, az esetek többségében nem kétséges, hogy néhány héttel később, -amennyiben a gyógyulás szabályait az illető betartja- már ismét egészségesen folytathatja az életét. Ebből az egyetlen tényezőből is gyanakodhatnánk, hogy a megújulás mesterművével állunk szemben.

Azonban nem kell sérülés vagy trauma ahhoz, hogy megújuljon az emberi szervezet. A 7 évenkénti ciklus is közismert, miszerint 7 évenként a sejt rendszerünk „kicseréli”, megújítja önmagát. Persze nem egy csapásra. Mi ebből a cseréből sem nagyon veszünk észre semmit, a bölcs tervezőnek köszönhetően.

A fenti tényezők még egyáltalán nem igazolják hitelt érdemlően, hogy az ember megújulni képes energiaforrás. Csupán a testi működés törvényszerűségeire utalnak. Azonban haladjunk tovább a téma vizsgálatában.

Lássuk be, az emberre koránt sem csak fizikai mivoltában tekinthetünk. Az önmagát rendbe hozni tudó egyedre. Valljuk be, ennek a fizikai dimenziónak a regenerálódási képességét bár elősegíthetjük bizonyos fegyelmezettséggel, azonban koránt sem irányítjuk. Sokkal inkább élvezzük az előnyeit. Olyan ez, mint a gyógyvízbe merülés. Ami a természet adománya. Nem előállítjuk a hőforrásokat, gyógyvizeket, csupán élvezzük annak szervezetre jótékony hatásait.

Bár elősegíthetjük a test regenerálódási folyamatait, messze nem vagyunk képesek iránytani azt. Sokkal inkább ámulattal figyeljük, mi történik a testben a gyógyulás során, vagy a testtel. Gondoljunk csak egy sokkal élet igenlőbb példára, amikor a női testben a fogantatást követően, egy új élet fejlődik ki. Ezáltal életet adva egy, vagy ikrek esetében egyszerre több gyermeknek.

Egyszóval, ha az emberiség nagyobb része kicsit közelebb kerülne ehhez a bonyolult konstrukcióhoz, amit emberi életként aposztrofálunk, akkor sokkal közelebb kerülhetne ahhoz a gondolatisághoz, hogy az ember nagyon is megújuló energiaforrás.

Kép: Pexels.com

Nos, csapjunk a közepébe…

Az ember nem csak fizikailag képes megújulásra. Gondolati és érzelmi szférájában is ugyan ezzel a képességgel bír. Ugyancsak vannak korlátai a dolognak. Éppen úgy, mint a fizikai sérülések, traumák, betegségek esetében. Van az a határ, sérülési faktor, amikor már nem számíthatunk természetes leküzdési képességre. Ezen túl a már korábban feltárt összefüggésre is rájött a tudomány, hogy a fizikai test jócskán reagál tünetekkel a pszichés túlnyomásra, a mentális túlterhelésre, a hosszú ideig fennálló, folyamatos és kiemelt stressz állapotra. Aminek következményeivel a munka terében éppen úgy találkozhatunk, mint a magánéletben.

Ugyan így az érzelmi terheltségnek is vannak hatásai és határai. A kellemesebb verzió a szerelem érzésének át- és megélése. Gondoljunk csak a „Szeretni bolondulásig” slágerben is eldalolt lehetőségre. Miért „bolondulhatunk” bele a szerelembe? Mert az nagyon felfokozott érzés. Ami bár pozitív élmény, mégiscsak felfokozott érzelmi állapot, ami hatást gyakorol a mindennapok eseményeinek érzékelésére is. Egyfajta rózsaszín szemüveg, ami a más esetben bosszantó tényezőket is képes mérsékelni.

Ezzel viszont némiképp a realitás talajától is elemel, ami valljuk be, nagyszerű lehetőség. De érdemes a mértékegységet optimálisan beállítani. Vagy vegyük a „lázban ég” kifejezés jelentéstartalmát. Ami szintén kiemelt spirituszt jelent, és többnyire konkrét eseményhez, célhoz, vágyhoz kapcsolódik. „Üzemanyagként” szolgálva a várható, emelt teljesítmény kötelezettséghez.  

A veszteségekbe viszont tényleg bele lehet halni. Ez a negatív amplitúdó. Amikor egy nekünk fontos személyt veszítünk el, akkor az érzelmi érintettség olyan fokú fájdalmat képes generálni, ami a fizikai testben érzékelhető fájdalmat is okozhat. Legyen szó halálesetről, vagy a szeretett személy csalódás általi elvesztéséről. A szerelem, az emberi kapcsolódás elvesztéséről…

Ezek a felvetések már önmagukban is messzire vezetnek, azonban maradjunk csak a megújuló humánerőforrás nézőpontunknál.

A fentiekben írtak miért kapcsolódnak össze a humánerőforrás gazdálkodás tekintetében? Azért, mert a munkavállaló, a humánerőforrás alkalmazása, fejlesztése céges viszonylatban, gazdasági kérdés is.

Kép: Pexels.com

Amennyiben a fizikai adottságok és a mentális adottságok rendelkezésre állnak a személy viszonylatában, nézzük az innovációs részt a megújuló energiaforrás oldaláról.

  1. Az ember fejlődésre képes, amit képzéssel, gyakorlati (tapasztalati) úton és elméleti tudás gyarapítással érhetünk el. A tudás bázis téma specifikusan, és általános értelemben, meglehetősen széles spektrumban fejleszthető.
  2. Amit egyszer tudsz, azt nem tudod többé nem tudni. De lehet, hogy nem tudod aktuálisan felidézni, vagy tudatosan is figyelmen kívül hagyhatod.
  3. Az ember tudás bázisa formálható. Amennyiben egyes tudás területek hosszabb ideig nem kapnak folyamatos információs impulzust, akkor a felejtésnek köszönhetően az adott tudás bázis részleges, vagy teljes mértékben „alvó” állapotba kerül. Viszont új inger hatására nagy mértékben, vagy teljesen felszínre hozható, visszaállítható, aktívvá tehető.
  4. Az ember érzelmileg is képes a megújulásra. Ezért lehetséges, hogy megbántás, megbántódás esetén ki tud lépni a konfliktus helyzetből. Ez példa egyébként arra is, mit is jelent valamely információ tudatos figyelmen kívül hagyása. Ez a képesség, mint megoldás motor, hatalmas adu a munkahelyi konfliktusok esetében. Valamint egy idő elteltével a megbántódás energiája (néhány kivételes esettől eltekintve), veszít az erejéből, így a hatása is csökken, sőt teljesen meg is szűnhet. Ezek azok az esetek, amikor az érintett túllép a konfliktus helyzeten.
    Ez a képesség elengedhetetlen ahhoz, hogy munkahelyi közösségekben nem ritka nézeteltérések ellenére, képesek legyenek a munkavállalók tovább is együttműködni az adott cél érdekében. Az érzelmi megújulás képességének hiánya esetén a magánéletben pedig képtelen lennének feldolgozni egy válságot, felvállalni csalódás/válás után egy új szerelmet, vagy megbocsájtani egy családtagnak, vagy csalfa barátnak.
  5. A fizikai, érzelmi, és gondolkodásbéli megújulási képesség hármasa egyféleképpen záloga magának az életnek. Az életben maradásnak, és a környezethez való alkalmazkodás képességének, mint „túlélési eszköznek”. Ez elég szigorúan hangzik, de valós alapvetés. Ha ezeknek a képességeknek nem lennénk birtokában, akkor a legkisebb sérülés, a legenyhébb betegség is egyből véget vethetne az életünknek.

    Hasonlóképpen az érzelmi és pszichés túlterhelés, a meglévő és folyamatosan érkező stressz terhelések is ellehetetlenítenék a munka világában való teljesítő képességet, ezzel akár rövid, akár hosszabb távon az önfenntartási képesség elvesztését generálva.  

    Mint ahogy bizonyos mértéket meghaladó állapot kialakulása esetén valóban így is történik. Gondoljunk csak a depresszió élet-bénító hatásaira. A munkahelyi vonatkozásban hosszabb táppénzek igénybevétele is gyakorta előfordul a depresszió, mint betegség megjelenésekor. A magánéletben való működést pedig a végletekig is képes korlátozni.
  6. A megújulási képesség azonban ebben az esetben is lehetséges. A különbség annyi, hogy súlyos esetben, (a más típusú betegségekhez hasonlóan), elkerülhetetlen a külső segítség igénybevétele. Mindezekkel együtt esetek tömkelege bizonyítja, hogy enyhébb esetben külső beavatkozás nélkül, súlyosabb esetekben külső segítséggel képessé válik az érintett megújítani az élettel és az életeseményekkel kapcsolatos szemléletét. Megváltoztatva a gondolkodásmódját, megújítva az élet iránti szemléletmódját.

    Innovációs irányváltással megújítva akár a környezetét, akár a kapcsolatrendszerét, akár a tudás bázisát is. Tehát kimondhatjuk, hogy az energiaforrásainak megújításával képessé válik az életének a megújításra. Ezzel kilépve az életesemények hozta csapda helyzetből.
  7. A gondolkodásbéli szemléletváltás nem kevésbé tartozik a megújuló energiaforrások kategóriájába. A tudás bővítés ugyanis koránt sem kis százalékban járul hozzá a rendszerszemlélet kialakulásához, illetve a rendszer elemek megváltoztatásával előidézhető innovációs hatások felismeréséhez. Mindez együtt pedig a személyes energiák megújulását eredményező élethelyzetek előidézése történik, tudatos formában.
    Kiegészülve olyan spontán élethelyzetekben (ismertebb nevén véletlennek nevezett eseményekben) rejlő erőforrások felfedezésével, ami készség szintre emelkedve tudatos felismeréssé, ezáltal pedig alkalmazható eszköztárrá válik. Ez pedig elképesztő értékű és mértékű megújuló energiaforrásként kezelhető. Amennyiben ez az állapot, készség és képesség együttes létrejön és a munkahelyi vezető ezt felismeri, akkor olyan humánerőforrás energia többlethez jut, ami a kreatív, operatív és proaktív követelményeknek is messzemenően forrása lehet.

Ismét csupán néhány szempontot említettem, amire érdemes odafigyelni, amiről munkaadónak és munkavállalónak érdemes elgondolkodni.

Jó hír, hogy ezt a szemléletmódot és felismerési -ennek következtében megújulási képességet-, el lehet sajátítani.

Akár egyéni, akár csoportos formában, céltól, habitustól, és belső indíttatástól függően. Vezető beosztásban naponta felelősséget vállalóknak is szívből ajánlott, mivel az ő folyamatos innovációs és megújulási képességükön cégek, vállalkozások sorsa múlhat. A munkavállalók viszonylatában pedig azért érdemes ezzel a témával bővebben megismerkedni, a megújuló energiaforrás képességükkel tisztában lenni, az erőforrások alkalmazását elsajátítani, mert a munkahely megtartási képesség nőhet általa. Karrierváltás, munkahely váltás esetén is ajánlott.

A téma további mélységeibe hamarosan induló csoportos tréningeken, illetve a már jelenleg is elérhető egyéni konzultációkon lehet belemerülni.

Latest Posts

Nyitottan és ítélkezés mentesen tekint a világra

Nem adja könnyen a gondolatait. Amilyen szenvedéllyel nyit meg másokat, olyan szemérmes, ha saját magáról beszél. Úgy érzi, végre a saját útját...

A szeniorokat is elcsábítja a digitális világ

Egyre inkább a mindennapok részévé válik az internethasználat az idősebbek körében is. A szeniorokra a kapcsolattartási és az önellátási igények teszik a...

A társkeresés labirintusában – társkeresés 40 felett

Igen, negyven fölött is van remény, habár én egy jó párszor feladtam. Nem azért, mert éveim hátralévő részét egyedül szerettem volna tölteni....

Ortopédiai, reumatológiai problémák orvoslása magán egészségbiztosítás útján

Magyarok százezreinek életét keserítik meg a mozgásszervi megbetegedések. Az állami egészségügyi rendszer túlterheltsége, ezzel együtt a várólisták hosszúsága csak tovább tetézik a bajt. Nézzük, milyen...

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

Multis marketingvezetőből lett a natúrkozmetikumok személyre szabója

Sokak számára egy külföldi, vezetői pozíció az egyik multinál az álmok netovábbja. Máthé Csilla viszont 8 év kinti munka után döntött úgy,...

Társadalmi felelősségvállalás – álom, vagy valóság?

Pedagógusnapra készülve az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne kézzel készült ajándékkal meglepni az online oktatásban megfáradt tanárainkat.  A...

Egy-egy (el)ütés viccesen sülhet el

Biztosan ti is jártatok már úgy, hogy gyorsan akartatok valamit leírni, mert szorított az idő, vagy csak le akartátok tudni a feladatot....

Elhasználódott ízületek – mitől alakul ki a porckopás

A főleg középkorúaknál és időseknél jelentkező ízületi problémák kialakulásáért felelős okok:

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.