Napjainkban gyakran hallunk arról, hogy öngondoskodni fontos. Mit is jelent ez pontosan?
A szakirodalmi meghatározás szerint az öngondoskodás olyan jelenbeni cselekvés, amivel jobbá tesszük a későbbi életünket. A gyakorlatban azért árnyaltabb a kép. Öngondoskodni annyit jelent, hogy felmérem logikusan a jövőmben biztosan megjelenő eseményeket, amelyekre a lehetőségeim szerint már most felkészülök. Erre hozok néhány példát.
Például, ha van egy gyermekem, aki idén 7 éves, akkor tudom, hogy 11 év múlva fog továbbtanulni – ennek várható költségeire lehetőségem szerint elkezdek takarékoskodni, hogy ne hitelből kelljen tanulnia. Körülbelül 15 év múlva esedékes az elköltözése, így az életkezdésére és az első ingatlanjára lehetőség szerint elkezdek félretenni.
Az is öngondoskodás, hogy családfőként kockázati életbiztosítást vásárolok arra az esetre, ha nem várt tragédia ér, a családtagjaimnak legyen forrása pénzügyileg túlélni ezt.
Az is öngondoskodás, hogy a lakhelyemre kötök otthonbiztosítást, mert ha van egy tűzeset vagy éppen egy csőtörés, akkor legyen fedezetem helyreállítani az ingatlanban keletkezett károkat.
Az is öngondoskodás, amikor a karrierem csúcsán – vagy még előbb – elkezdek gondoskodni a nyugdíjas éveimről. Mert biztosan nem szeretnék a megszokott életszínvonalamnál alacsonyabb nívón élni. Nagy valószínűséggel meg sem tudnám tenni, hiszen a nyugdíjam megközelítőleg sem fogja elérni a jövedelmem mértékét. Tehát tartalékok és megtakarítás nélkül az igényeimet kell majd lecsökkentenem.
Ezen lépésekhez megéri szakképzett biztosítási tanácsadóval egyeztetni, felmérni az adott célhoz vezető tennivalókat, lépéseket. Ezt követően egy öngondoskodási terv készül, amiről felelős döntést tudtok hozni.
Káresetmentes októbert kívánok nektek. 🙂
