Számát sem tudjuk, hányszor vesszük kézbe vagy érünk hozzá a telefonhoz, a laptophoz egy nap, hiszen használjuk őket munkához, kikapcsolódáshoz, kommunikálunk velük vagy rajtuk keresztül.
De hogy pontosan hogyan néznek ki belülről, hogyan működnek, arról nem szeretnénk tudni, mert vagy nem érdekel, vagy azt hisszük, hogy egyetemi szintű tudás szükséges a megértéshez… Egészen mostanáig. Fedezzük fel együtt leghűségesebb segítőtársaink működésének alapjait!
Remélem, hogy a cikk elolvasása után már magabiztosabban igazodhatunk ki az informatikai eszközök kínálatában.
Hardver és szoftver
A számítógépek alapvetően két részből állnak, a hardverből, ami az alkatrészek összességét jelenti, ha úgy tetszik, ez a számítógép teste. A másik rész a szoftver, a futtatható programok összessége, egyszerűbben megfogalmazva ez a számítógép agya.
PC, laptop, tablet
Egészen az ezredfordulóig az informatikában a technológiai újítások középpontjában a hardverek fejlesztése állt. Az első számítógépeket több tízméteres termekben helyezték el és 20 tonnánál is többet nyomtak. A több évtizedes fejlesztőmunka eredményeként alakultak ki a ma legelterjedtebb megjelenési formák az asztali gép, azaz a Personal Computer (PC), a laptop és a tablet.
Ezek az eszközök – bár első ránézésre igen különbözőnek tűnnek – ugyanazokból az elemekből állnak. A vezérlést és a műveletek végzését a központi egység biztosítja, ami magába foglalja az alaplapot, a processzort (központi számítási egység, CPU), a futó programok, adatok tárolására szolgáló memóriát, az energiaellátásért felelős tápegységet, valamint az adatforgalom lebonyolításáért felelős interfészt.
Az adatok hosszabb távú tárolására a merevlemez (winchester, HDD) szolgál. A számítógép és a külvilág közötti adatforgalmat a perifériák végzik, amelyek szolgálhatják az adatok bevitelét (bementi perifériák pl. billentyűzet, egér, szkenner), az adatok megjelenítését (kimeneti perifériák pl. monitor, nyomtató) vagy akár mindkettőt, mint például az érintő-képernyő.
A laikus felhasználó számára is látványosan megmutatkozó különbség mindössze annyi, hogy a laptop és a tablet olyan kompakt, integrált eszközök, ahol az előbb felsorolt alkatrészek közötti kapcsolat nagyon szoros, manuálisan szinte elválaszthatatlanok. Ennek köszönhető, hogy ezeket az eszközök általában rögtön használhatóak. Azonban éppen emiatt az egyes alkatrészek meghibásodás esetén nem is cserélhetők, javíthatóak önállóan; ilyenkor általában az egész eszközt ki kell cserélni.
Igy légy szakértő vevő a hardverpiacon
Ha elsősorban játékra, szórakozásra használnád a géped, fontos, hogy nagyobb teljesítményű, erősebb videokártya legyen benne.
Amennyiben hordozható eszközt választunk, az alkatrészek nagyfokú integráltsága miatt hozzá kell szokni az egér helyett a touchpad, tablet esetében az érintőképernyő használatához. Ez az új kézmozdulatok elsajátítása mellett más eszköz-karbantartási technikát is igényel, mivel az érintőképernyőn sokkal jobban megmaradnak az ujjlenyomatok.
Ha ellopják, leolvassák az ujjaid hagyta nyomot
A feloldóminták berajzolásakor, a jelszavak bebillentyűzését követően a néhány percre őrizetlenül hagyott tabletet a nem becsületes megtaláló egyszerűen a fény felé fordítja és máris meg tudja nyitni. Vigyázzunk hát, hol hagyunk magunk után ujjlenyomatot!
Mobileszköz választásánál arra is érdemes gondolni, hogy egyetlen hozzávaló biztosan nem lesz teljes mértékben mobilizálható, ez pedig gépünk „üzemanyaga”, az elektromos áram. Vásárlásnál tehát mindig derítsük ki az eszköz üzemidejét (az az időtartam, ameddig az eszköz egy feltöltéssel használható).
Általában a tabletek jóval kevesebbet fogyasztanak a laptopoknál, így töltőre is ritkábban lesz szükségünk.
Emellett fontos, hogy lehetőség szerint mindig legyen a közelünkben áramforrás. A laptop megbízható segítőtársunk lehet egy könyvtárban végzett kutatás során vagy egy wellness hétvégén, ahol időnk nagyrészét a szállodában töltjük, de ha többórás kirándulás, természetjárás közben lenne szükségünk eszközünkre, akkor inkább tabletet vigyünk magunkkal már csak azért is, mivel a laptopok önmagukban is súlyosabbak és ehhez még hozzá kell számolni a töltőnk súlyát, amit laptop esetében jó, ha mindig magunknál tartunk.
Élettelen dobozból világokat rejtő ládikó – a szoftver varázsereje
Ahhoz, hogy a gépünkbe zárt gondolatok, képek, videók megelevenedjenek, a felhasználó számára érzékelhetővé váljanak, szükségünk van a programokra. Közülük a legalapvetőbb az operációs rendszer, amely minden más a gépre telepített program és alkalmazás működését irányítja, felügyeli. A számítógép bekapcsolásakor ennek a programnak a betöltése történik meg először; ez a bootolás. A hordozható gépeken (laptop, tablet) az operációs rendszer többnyire már telepítve van, de asztali gépeknél is gyakori, hogy a gyártók már előre beszerzik az operációs rendszert vagy más szoftver OEM (Original Equipment Manufacturer) verzióját és a gépet már így értékesítik. A legelterjedtebb operációs rendszerek a Windows (asztali gépek és laptopok), az Android (tablet és mobiltelefon), valamint a Linux.
Így legyél etikus, jogkövető felhasználó
Egy-egy számítógépes program kifejlesztése több ember (fejlesztők, tesztelők) sok-sok órányi összehangolt munkája. Az így elkészült szoftvereket a szerzői jog védi, az illetéktelen felhasználásnak polgári jogi, súlyosabb esetben büntetőjogi következményei is lehetnek. Legálisan úgy juthatunk hozzá egy számítógépes programhoz, ha megvásároljuk a licenszét, ami azt jelenti, hogy felhasználási jogot szerzünk.
Őrizd meg a blokkot
A vásárlást követően mindenképpen érdemes megőrizni a vásárlást igazoló dokumentumot (nyugta, számla, licensz igazolás stb.), hogy a későbbiekben igazolni tudjuk a szoftver legális származását, illetve bizonyos esetekben – amennyiben erre az eladó kötelezettséget vállalt – ha a program véletlenül elvész a gépünkről, akkor a licensz származásának igazolásával lehetőségünk lehet arra, hogy a megfelelő verziót újra letöltsük. Napjainkban ugyanis a legtöbb vásárlás online történik, amelynek során az ellenérték kiegyenlítést követően általában az értékesítőtől kapott link segítségével tölthetjük le az új programot.
Jó programok kevés pénzből? Már az informatikában is lehetséges! Mutatjuk hogyan!
Több felhasználói program esetében léteznek student vagy education verziók, amelyek célja, hogy egy adott szoftvert a tanulók még diákként megismerjenek, magabiztossá váljanak a kezelésében majd a későbbiekben is használják a fizetős verziót, amikor már a munkájukhoz kell. Erre példa az Office 365 oktatási verziója, valamint más programok is, különösen a műszaki felsőoktatás területén
Shareware, freeware, Open Source
Léteznek úgynevezett shareware alkalmazások is, ami azt jelenti, hogy egy szoftvert valamilyen korlátozással lehet használni. Ennek leggyakoribb formája az időbeli korlátozás, amikor meghatározott ideig használható az adott program, de a korlátozás lehet funkcióbeli is, azaz egyes műveletek (pl. mentés, nyomtatás, játékprogramoknál egyes szintek, pályák elérése) nem lehetséges.
A freeware szoftverek általában teljes egészében ingyenesek, sőt, a használat mellett szabad a terjesztés is, viszont ezek a programok általában csak magáncélra használhatóak (non-business, PO: Private Only). Telepítésüknél nem árt óvatosan eljárni, mert egyes freeware programokkal más alkalmazások is települhetnek gépünkre, amelyek megváltoztathatják böngészőnk beállításait (pl. alapértelmezett keresés stb.). Ezektől a „járulékos” programoktól általában nem könnyű megszabadulni.
Az Open Source alkalmazások inkább a fejlesztők körében közkedveltek, mivel ezen programok esetében a szabad felhasználhatóság a szabad átírhatóságot és továbbfejleszthetőséget jelenti.
