20.6 C
Budapest
2024, május 29,

Friss

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...

Felszálló főnix

Françoise Gilot: Felszálló Főnix. I. 1983. (Fotó: Várfok Galéria) Françoise Gilot francia festőnő munkáiból nyílt kiállítás még tavaly decemberben...

Léptékváltás – Interjú Lajtai Györggyel

Lajtai György szinte soha nem ad interjút. Velünk a régi ismeretség okán kivételt tett, így egy exkluzív és egyedi portré elevenedik...

Háromnapos munkahetet a középkorúaknak!

Készült egy kutatás Ausztráliában, amely azt állítja, hogy a negyven felettiek sokkal hatékonyabb munkavégzésre képesek részmunkaidőben.

Ugyanakkor ha sokat dolgoznak, az nem jelenti azt, hogy az hasznos munkaidő is lesz. A Melbourne Institute kutatói viszonylag nagy mintát figyeltek meg, hiszen három-háromezer férfit és nőt teszteltek, akiknek a munkahelyi szokásaikat is megvizsgálták.

Az eredmény szerint a negyven felettieknek a háromnapos munkahét lenne az ideális munkában töltött mennyiség. Ennél több dolgos nap, illetve óra ugyanis már orvosilag bizonyíthatóan túlterheli a középkorúakat, akiknél a hosszabb munkaidő nem jelenti egyenesen arányosan a több elvégzett feladatot.

Az ideális munkahét 25 órából áll

A tanulmány szerint a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint akik ennél több időt töltöttek a munkahelyükön. A heti 55 órát dolgozók viszont rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló teszteken, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.

Colin McKenzie professzor egy ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hiszen miközben ezek a tények igazolhatóak, a legtöbb országban növelik a nyugdíjkorhatárt, tehát egyre tovább és tovább kell dolgozni.

„A legtöbb ország megemeli a nyugdíjkorhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia. A munka egyfajta kétélű kard. Egyfelől éberen tarthatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat.”

Mikor küldenek nyugdíjba?

Egyébként tényleg emelkedik a nyugdíjkorhatár: Nagy-Britanniában például az 1989 után születettek már csak 68 éves koruktól kapnak majd nyugdíjat, míg jelenleg sok országban, köztük Magyarországon is 65 év a küszöb.

Mivel a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra, a részmunkaidő egyre fontosabb eleme lehet a munkaerőpiacnak, hosszú távon ez jelentheti a megoldást az idősödő, de a nyugdíjkorhatárt még el nem érő munkavállalóknak az egészségük megőrzése érdekében. Persze más előnyei is vannak a részmunkaidőnek, akár fiatalabb korban is, főleg még aktív gyermeknevelés mellett.

A munka világa, mint a családi konfliktusok okozója

Egy másik kutatásban például azt vizsgálták, hogy a család és a munka konfliktusa nőknél milyen munkaóra-számnál jelent problémát, és milyen megoldást jelent az, ha a férfi csökkenti a maga óraszámát.

Ha egy nő heti 45 óránál magasabb munkaórát vállal, egyértelműen kimutatható ez a konfliktus, amelyet az sem enyhít, ha ezzel párhuzamosan a férj 35 óránál kevesebb munkaórát dolgozik hetente.

A részmunkaidő ezt a konfliktust határozottan csökkenti.

Keress akár most munkát, kattints további hasznos munkaügyi tanácsokért!

Latest Posts

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...

Felszálló főnix

Françoise Gilot: Felszálló Főnix. I. 1983. (Fotó: Várfok Galéria) Françoise Gilot francia festőnő munkáiból nyílt kiállítás még tavaly decemberben...

Léptékváltás – Interjú Lajtai Györggyel

Lajtai György szinte soha nem ad interjút. Velünk a régi ismeretség okán kivételt tett, így egy exkluzív és egyedi portré elevenedik...